SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ MÓDSZEREK
A személyiségfejlesztés főbb területei Az önismeret fejlesztése Az identitás kialakulásának segítése Az empátiás képesség fejlesztése
Az önismeret: a Johary ablak Magam által Mások által ISMERT ISMERETLEN NYÍLT VAK REJTETT TUDATTALAN
Az identitás Az identitás a szocializáció során kialakuló én-azonosság tudata: ki vagyok? Az én és a nem-én közötti dialektikus kapcsolaton alapul. Erikson: az identitás-érzés egész életen át való fenntartására irányuló törekvés a személyiségfejlődés fontos motívuma. Az identitás-hipotézis nagy valószínűséggel beteljesíti önmagát.
Az identitás összetevői Társadalmi identitás: a nagycsoportok között önmagunkat az ismerősség-idegenség dimenziójában határozzuk meg. Személyes identitás: azonosságtudat révén a személy megteremti a maga változatlanságának fikcióját. Kulturális identitás: a kultúra és az önazonosság kollektív elképzelése.
Speciális identitások Paradox identitás: ellentmondásokon alapul. Meghasadt identitás: skizofrénia. Negatív identitás: a „ki nem vagyok,” a hangsúlyozott. Virtuális identitás: a személyközi és a társadalmi azonosságtudat elmosódhat – szabadságérzés.
Empátiás képesség Beleélőképesség a másik ember érzelmi állapotába. Affektív folyamat: nonverbális jelzések felfogása. Az érzelmi intelligencia része. Kognitív folyamat: az észlelés értelmezése. Attitűd (Rogers): a másik személyiségének feltétel nélküli elfogadása és annak kinyilvánítása.
Az empátia fejlesztése Lebegő figyelem. Az érzelmi ráhangolódás nyomán a saját érzelmeink által felszínre hozott ismerettartalmak önreflexiója. Nonverbális jelzések felfogásának és megértésének fejlesztése. Szerepcsere (pszichodráma, Jene Elliot kísérlete)