Kertészet általános jellemzése

A kertészet egyedi ápolást igénylő növények termesztésével és parkok, kertek gondozásával foglalkozó művelési ág. Kertészeti termesztés Kertészeti termékek értékesítése Kertészeti termékek feldolgozása ------------------------------------------- Kertgazdaság

Kertészet alapvető feladatai lakosság kertészeti termékekkel való ellátása export ipari alapanyagok előállítása munkaerő foglalkoztatása ipari termékek felhasználása

Mezőgazdaság Kertészet gyümölcstermesztés szőlőtermesztés zöldségtermesztés gyógy- és aromanövény termesztés dísznövénytermesztés táj- és kertépítészet (gombatermesztés) (kertimag termesztés (palántanevelés) (faiskolai termesztés)

Kertészet általános jellemzői az agrárgazdaság talán legsokoldalúbb és legsokszínűbb főágazata fogyasztás volumene szoros kapcsolat-ban áll az életszínvonallal kiemelkedően munkaigényes beruházási igénye és bruttó termelési értéke nagy kiemelkedő szerep a vidéki lakosság foglalkozta-tásában és jövedelmi színvonalában szerepe van az emberi környezet alakításában

Kertészeti termesztés jelentősége Magyarországon (MKT, MZGYT 2003) Kertészeti növények termesztésével hasznosított terület kb. 340 ezer ha ami az összes mező-gazdasági terület 6%-a. A kertészeti főágazat éves termelési értéke kb. 440 Mrd. Ft ami az összes mezőgazdasági termelési érték 19%-a. A kertészeti főágazat évi exportja kb. 170 millió Euro ami az összes mezőgazdasági export 24%-a.

Zöldségtermesztés

I. Zöldségtermesztés általános jellemzése

A zöldségfélék: növények. lágyszárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű, sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó növények.

Zöldségnövények táplálkozási jelentősége vitaminforrások ballasztanyagképző szerep íz- és zamatanyag források fontos ásványi anyag források fehérjeforrások (gomba, borsó, bab) alacsony energia tartalom gyógyászati jelentőségük is van káros anyagokat is felhalmozhatnak Hazánkban a fogyasztás kb. 100 kg/fő/év, a feldolgozott termékek aránya 40-45 %.

A zöldségtermesztés a zöldségfélék előállításával foglalkozó termelési tevékenység. Alágazatai: szabadföldi zöldségtermesztés zöldséghajtatás zöldségvetőmag-termesztés gombatermesztés

Zöldségtermesztés általános jellemzői nagy faj és fajta választék rövid tenyészidejű növények nagy szerepe nagy alkalmazkodó képesség intenzív technológiai elemek kiemelkedő szerepe termesztéstechnológia nagyon függ a termesztési céltól nagy beruházási igény alacsony fokú gépesíthetőség  nagy kézimunkaigény  nagy termelési érték  frisspiacra kisméretű üzemek is jövedelmezőek lehet jelentős népességeltartó képessége van 

A rendszerváltás hatásai a zöldségtermesztési ágazatra Üzemméret csökkenése. Termésmennyiség csökkenése, termőterület növekedése. Feldolgozóipari felhasználás aránya csökkent. Termékszerkezet átalakulása. Intenzív technológiai elemek térhódítása. Jövedelmezőség csökkenése (agrárolló). Export és import értékének növekedése. Értékesítésben új csatornák, üzletláncok szerepének növekedése.

Zöldségtermesztési ágazat jelenlegi helyzete (MZGYT) 110-120 ezer ha (összes mg.-i terület 2%-a). 1,5-2,0 millió t/év, melynek kb. 75%-a szántóföldi zöldség. Ebből hazai fogyasztásra 55%, exportra 45%. 180 Mrd Ft termelési érték. Export: friss 77, feldolgozott 340 millió $. Import: friss 49, feldolgozott 37 millió $. Termesztés 70%-a az Alföldön van.

Jelenlegi helyzet II A termelési költségek továbbra is jobban emelkednek, mint az értékesítési árak. Termésátlagok alacsonyak, de nagy a szórás. Gazdaságok zöme 1ha alatti, 1/3-a 1-5 ha. Termelés 80%-a magángazdaságokból, 72%-a kisgazdaságokból származik. 70-100 ezer család él zöldségtermesztésből. Hazai frisspiaci értékesítés: helyi piac 15-20%, direkt áruházlánci 35-40%, nagybani piacok szerepe csökkenőben.

Zöldségtermesztésünk szerkezete (MZGYT 1995-2003)

Zöldségtermesztésünk szerkezete (MZGYT 2003)

A magyar zöldségtermesztés erősségei Az ország kedvező adottságai Hagyományok és gyakorlat Modern technológiák ismerete és jó ellátottság a szükséges anyagokból és eszközökből Elégséges és viszonylag olcsó munkaerő Teljes körű szakmai képzés Nagy kapacitású feldolgozóipar

Az előrelépéshez elvégzendő feladatok Átlagos üzemméret növelése. Öntözött területek arányának növelése. Intenzív termesztés arányának növelése. Integrált termesztés arányának növelése. Működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. TÉSZ-ek megerősítése. Post-harvest tevékenység korszerűsítése. Feldolgozottság mértékének növelése. Minőségbiztosítás általánossá tétele. Marketing tevékenység javítása. Hazai fogyasztás és az export növelése.

Zöldségtermesztési alágazatok helyzete

Szabadföldi zöldségtermesztés 100-110 ezer ha, 1.1 - 1.6 millió tonna frisspiaci és feldolgozóipari célú termesztés élesen különvált öntözés növekvő szerepe frisspiaci célnál intenzív technológiai elemek egyre nagyobb szerepe fontosabb növények: csemegekukorica, görög-dinnye, paradicsom, vöröshagyma, sárgarépa, zöldborsó, étkezési paprika, fejes káposzta, konzervuborka, petrezselyem, fűszerpaprika

Zöldséghajtatás kb. 5000 ha, 0.4-0.5 millió t zömében fóliaborítású létesítmények; 80% fűtetlen, fűtés termálvízzel vagy gázzal termesztőlétesítmények és termesztéstechnológia folyamatosan korszerűsödik (talaj nélküli termesztés, biológiai növényvédelem) fontosabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, paradicsom, uborka; hidegtűrők - káposztafélék, salátafélék fontosabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalom, Kiskunság, Pest-vidék, Békés, Jászság

Zöldségvetőmag-termesztés és kereskedelem multinacionális cégek uralják a kereskedelmet mindent az ökológiailag és gazdaságilag optimális helyen termeltetnek meg csak bizonyos fajok és speciális helyi fajták jönnek szóba hazánkban csökken az itt szaporított fajták száma 2500-3000 ha, ebből 2000 ha zöldborsó profi és hobbi piac élesen szétvált éles verseny, önszabályozó piac

Gombatermesztés 32 ezer t/év, ennek 46%-a exportra megy biztos exportpiacok (Németo., Ausztria, Olaszo.) gombakonzervből nettó importőrök vagyunk 2 kg/fő/év hazai fogyasztás - növelhető a komposzt előállítás igen jó, a termesztőlétesítmények közepes színvonalúak jó termésátlagok csiperke (92%), laska (7%), shii-take (1%)

II. A zöldségtermesztés biológiai alapjai Zöldségnövények csoportosítása Rendszertan szerint Fogyasztott rész szerint Élettartam szerint Származás szerint

Zöldségfélék rendszertan szerinti csoportosítása Burgonyafélék: paprika, paradicsom, padlizsán Kabakosok: uborka, dinnyék, főzőtök, sütőtök Keresztesvirágúak: káposztafélék, retek, torma Pillangósvirágúak: zöldborsó, zöldbab Ernyősvirágúak: sárgarépa, petrezselyem, zeller Libatopfélék: spenót, cékla Fészkesvirágúak: saláta Hagymafélék: vörös-, fok-, póréhagyma Liliomfélék: spárga Pázsitfűfélék: csemegekukorica

Zöldségfélék csoportosítása a fogyasztott rész szerint Termés, mag: burgonyafélék, kabakosok, hüvelyesek, csemegekukorica Virágzat: karfiol Levél, levélmódosulás: káposzta, saláta, spenót, hagymafélék Hajtás, szármódosulás: spárga, karalábé Gyökér, gyökérmódosulás: ernyősvirágúak, retek, torma, cékla

Zöldségfélék csoportosítása élettartamuk szerint Egyéves – burgonyafélék, kabakosok, hüvelyesek, fejes saláta, csemegekukorica Kétéves – ernyősvirágúak, káposzta Évelő – spárga, hagymafélék, torma

Zöldségfajok géncentrumok szerinti csoportosítása (Vavilov szerint) Mérsékelt övi Mediterrán térség: káposztafélék, saláta, spárga Közép-Ázsia: borsó, vöröshagyma, sárgarépa Közép-Kína: kínai kel, retek Trópusi, szubtrópusi India: uborka, tojásgyümölcs Abesszínia: görögdinnye Dél-Mexikó: bab, kukorica Dél-Amerika: paprika, paradicsom

Zöldségnövények környezeti igényei Fény PAR – fotoszintetikusan aktív sugárzás besugárzás és tenyészidő összefüggése Fényigényes: paradicsom, paprika, fűszer-paprika, dinnye, csemegekukorica Fényigényes, de a szórt fényt is tűri: uborka, bab Kevésbé fényigényes: káposztafélék, borsó, sárgarépa, petrezselyem, saláta, hagymafélék

Fény összetétel és a PAR 400-420 ibolya 420-490 kék 490-540 zöld 540-640 sárga 640-800 vörös During photosynthesis, plants use energy in the region of the electromagnetic spectrum from 400-700 nm (1,2). The radiation in this range, referred to as Photosynthetically Active Radiation (PAR), can be measured in energy units (watts m-2) or as Photosynthetic Photon Flux Density (PPFD), which has units of quanta (photons) per unit time per unit surface area. The units most commonly used are micromoles of quanta per second per square meter (mmol s-1 m-2).

W m-2 nm-1 nm 400-800 látható az emberi szem számára Alatta UV, felette IR A legintenzívebb sugárzás ezeken a hullámhosszokon, ezek hasznosítására alakultak ki a növények. nm

A besugárzás hatása a saláta tenyészidejének hosszára (Glenn, 1985)

A paradicsom vetésétől a virágzásig eltelt idő és a nappalhosszúság alakulása

Hőmérséklet A hőmérséklet meghatározza:  termeszthetőséget, vetés ill. ültetés idejét, az életfolyamatok sebességét, egyes fenológiai fázisok bekövetkeztét Zöldségnövények hőoptimumai: 13oC: káposztafélék, retek, torma 16oC: sárgarépa, petrezselyem, saláta, borsó, sóska, spenót 19oC: cékla, zeller, fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, spárga 22oC: paradicsom, sütőtök, bab, csemegekukorica 25oC: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, uborka

Zöldségnövények csoportosítása öntözési igényük alapján Víz Zöldségnövények csoportosítása öntözési igényük alapján termesztéséhez öntözés feltétlenül szükséges: uborka, étkezési paprika, tojásgyümölcs, zeller, vöröshagyma (egyéves), zöldbab, saláta öntözés nélküli termesztése nagyon kockázatos: paradicsom, fűszerpaprika, dinnye, káposztafélék, csemegekukorica, (zöldborsó) öntözés nélküli termesztése kevésbé kockázatos: sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma (kétéves)

Talaj Mechanikai összetétel - középkötött (homokos vályog, vályogos homok) Szerkezet - jó vízmegtartó képességű, nem cserepesedő, gyorsan melegedő Szervesanyagtartalom - általában magas pH - semleges illetve enyhén savanyú (5.8 - 7.5) Mésztartalom - 1-2% CaCO3 tartalom, 5% felett ionantagonizmus Sótartalom - 0.05% alatt ideális, 0.3% felett alkalmatlan Tápanyagtartalom - tápanyagban gazdag talajok

Tápanyagok N - vegetatív növekedés, termésmennyiség, tárolhatóság, betegségek, minőség (N/K arány) P - generatív folyamatok, gyökérképződés K - minőség (beltartalom, színanyagok) kialakítása, tárolhatóság, betegség- és hidegtűrés Ca - nehezen felvehető, hiánytünete gyakori Mg - klorofill alkotóeleme, hiánytünete eléggé gyakori Mikroelemek - életfolyamatok szabályozói

Zöldségfélék csoportosítása szervestrágyaigényük szerint szervestrágya igényesek: paprika, fűszerpaprika, paradicsom, görögdinnye, uborka, káposztafélék, csemegekukorica szervestrágyát közvetlenül nem igényelnek: gyökérzöldségfélék, levélzöldségfélék, vörös-hagyma, (zöldborsó, zöldbab) telepítés előtt nagyobb adagot kapnak: spárga, rebarbara

III. Zöldségfélék általános termesztéstechnológiája

A termesztéstechnológia főbb elemei területválasztás fajtaválasztás talajművelés tápanyagutánpótlás szaporítás növényápolás (öntözés, fitotechnika, növényvédelem,) betakarítás tárolás áruvá készítés

Talajművelési rendszer részei alap talajművelés - termékeny, gyomban szegény talajréteg kialakítása vetés előtti talajelőkészítés - jó vetőágy (aprómorzsás, ülepedett, sima, gyommentes) előállítása növényápoló talajművelés – megfelelő talajállapot fenntartása (talaj lazítása, gyomok irtása)

Tápanyagutánpótlási (trágyázási) rendszer elemei trágya megválasztása - szerves, szervetlen trágyamennyiség meghatározása - feltöltő, tartalékoló, visszapótló, talajzsaroló kijuttatás módja - talajba: terítés, sor, fészek; lombra trágyázás időpontja - alap, indító, fej

Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának jellegzetességei Intenzívebb mint a szántóföldi növényeké. Nagyadagú szervestrágyázás. Nagyadagú műtrágyázás. Mezo- és mikroelemek utánpótlása is jelentős. Vegetációs időben történő tápanyag-utánpótlás jelentős. A nagy termelési érték lehetővé teszi beruházásigényes módszerek alkalmazását is.

Szaporítási módok vegetatív szaporítás generatív szaporítás helyrevetés – főbb paraméterei: időpont, magmennyiség, térállás, mélység palántanevelés – főbb paraméterei: módja, időtartama, kiültetés ideje szálas palánta tálcás palánta tápkockás palánta (tűzdelt, tűzdeletlen) oltott palánta

Ivaros úton szaporított zöldségnövények jellemző szaporítási módja kizárólag helyrevetve - sárgarépa, petrezselyem, zöldborsó, zöldbab zömében helyrevetve - vöröshagyma, csemege-kukorica helyrevetés és palántázás is gyakori - uborka, fűszerpaprika, ipari paradicsom zömében palántázva - saláta, káposztafélék, dinnyefélék kizárólag palántázva - étkezési paprika, tojásgyümölcs, zeller

Zöldségtermesztésben alkalmazott öntözési célok talajművelést könnyítő előöntözés talajátmosó öntözés nedvességtároló öntözés kelesztő öntözés beiszapoló öntözés vízpótló öntözés trágyázó öntözés frissítő öntözés párásító öntözés fagy elleni öntözés

Öntözési módok Esőszerű – legelterjedtebb, legtöbb öntözési célra alkalmas; vízpazarló, talaj- és növényromboló lehet Csepegtető – drága(?), kevés öntözési célra alkalmas; víztakarékos, precíz kijuttatást tesz lehetővé Felületi (barázdás, árasztó) – vízpazarló, nehezen szabályozható; kivitelezése viszonylag olcsó Altalaj – kivitelezése nehézkes

Azon műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk. Fitotechnika Azon műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk. rögzítés növényi részek eltávolítása (metszés, termésritkítás) oltás termékenyülés elősegítése érésgyorsítás halványítás

Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatározó költségtényező. Betakarítás Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatározó költségtényező. Érettség kérdése - biológiai ill. technológiai érettség Betakarítás idejének megállapítása – szubjektív illetve objektív módszerek Betakarítási módok: egyszeri vagy többszöri kézi - kézi ill. gépi gyűjtés gépi - ásó, nyüvő, vágó ill. fésülő rendszerű gépi - egymenetes ill. többmenetes

Tárolás Tárolási módok: Eredményességét meghatározza: árkos v. barázdás prizmás gúlás, szalmabálás vermelés tárolóban hűtőtárolás szabályozott légterű tárolás Eredményességét meghatározza: faj- és fajta termesztéstechnológia környezeti tényezők a betárolt termény „állapota” tárolási körülmények, tárolási mód

„termeszteni bárki tud, eladni a művészet” Áruvá készítés „termeszteni bárki tud, eladni a művészet” válogatás tisztítás osztályozás csomagolás göngyölegek, csomagolás típusa feltüntetendő információk

IV. Főbb zöldségtermesztési módok Szabadföldi zöldségtermesztés Frisspiaci célú termesztés Korai termesztés – cél a koraiság fokozása

Nagybani piaci árak alakulása (1998)

IV. Főbb zöldségtermesztési módok Szabadföldi zöldségtermesztés Frisspiaci célú termesztés Korai termesztés – cél a koraiság fokozása időleges takarási módszerek (síkfóliás takarás, váznélküli takarás, fóliaalagutak) fejlett palánták kiültetése rövid tenyészidejű fajták használata

Szabadföldi zöldségtermesztés Intenzív szabadföldi termesztés –a mennyiség és a minőség maximalizálása Intenzív technológiai elemek: talajtakaró fóliák, időleges takarás, csepegtető öntözőrendszer, tápoldatozás, támrendszer, fitotechnika, integrált növényvédelem Tömegtermesztés – költségek alacsonyan tartása mellett megfelelő mennyiségű és minőségű áru előállítása

Szabadföldi zöldségtermesztés Tárolási célú termesztés – cél jól tárolható termény előállítása olcsón Tömegtermesztési technológia, zömében gépi betakarítás Tápanyagutánpótlás (N, K), öntözés, betakarítás-kor sérülés elkerülése kulcsfontosságú Feldolgozóipari célú termesztés Tömegtermesztési technológia, teljesen gépi művelés, gépi betakarítás (kivétel konzervuborka)

Zöldséghajtatás Zöldségfélék zárt térben történő, többnyire a szabadföldi termesztési időszakon kívüli termesztése. Nagy költségigény: termesztőberendezés, (fűtés), intenzív technológia (fejlett palánták, csepegtető öntözés, tápoldatozás, talaj nélküli termesztés, fitotechnika, biológiai növényvédelem) Cél a termesztőlétesítmény minél jobb kihasználása – alapvetően függ a fűtési szinttől Hasznosítási rendszerek kérdése

Termesztőberendezések Céljuk  védelem külső környezeti tényezőktől  belső környezeti tényezők szabályozása (T, rh%, fény, CO2) ΔT: A belső és a külső hőmérséklet között maximálisan elérhető különbség Üvegház – drága, blokkos elrendezés, teljes fűtés (ΔT = 30-35 °C), automatizált klímaszabályozás, egész éves hasznosítás, hosszú élettartam Műanyag borítású növényház – blokkos elrendezés, nagy légtér, automatizált klímaszabályozás, kétrétegű fólia, zömében fűtöttek

Termesztőberendezések Fóliasátor – általában egyhajós elrendezés, viszonylag olcsó, rövidebb élettartam, klímaszabályozhatósága rossz, van kis- és nagylégterű változata is, zömében fűtetlenek Fóliaágy – kislégterű (2-3 m széles, 70-80 cm magas), nehézkes munkavégzés, fűtetlen Fóliaalagút – kislégterű (1 m széles, 0.5 m magas), fűtetlen, csak kisméretű növények teljes idejű hajtatására alkalmas

Zöldségnövények feldolgozása Mélyfagyasztás Konzerválás – savanyítás Szárítmány (örlemény) készítése Ivólé, sűrítmény előállítása