Termelés Fogyasztás A gazdaság fogalma Gazdaság – társadalom A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége Termelés Fogyasztás
Szükségletek és javak szubjektív hiányérzet szükséglet igény + motiváció a hiány megszüntetésére Szükségletek: - biológiai, kulturális, szociális, eü, stb - gazdasági szükségletek Javak: a gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei Fogyasztás: a szükséglet-kielégítés mozzanata Hasznosság: a javak olyan hasznos tulajdonságai, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszi őket
gazdasági javak szabad javak (termeléssel létrehozott javak) (természet adta) magánjavak közjavak anyagi javak nem anyagi javak fogy. javak beruházási javak szolgáltatások jogosultságok
Szabad javak: nem emberi munkával előállított, természet adta javak Gazdasági javak: termeléssel létrehozott javak (szükségletek kielégítése nagyrészt ezekkel), szűkösek Termékek: tárgyi formában jelentenek hasznosságot Szolgáltatások anyagi jellegű termékekhez kapcsolódik nem anyagi jellegű tevékenység Magánjavak: egyének fogyasztják, versengés Közjavak mindenki számára elérhetők Szűkösség: a gazdasági javak a szükségletekhez képest korlátozottan állnak rendelkezésre
A gazdálkodás folyamata
A termelési folyamat Termelés: az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak - előállításának, - elosztásának, - forgalmazásának, - végső felhasználásának (személyes + term. fogy.) folyamata. Társadalmi újratermelési folyamata: a gazdasági folyamatok összessége. Minden termelés újratermelés. Az újratermelés tartalma: a) anyagi javak b) munkaerő c) gazdasági viszonyok d) szükségletek
termelési tényezők = gazdasági erőforrások Munka az ember a termelés során felhasznált szellemi és fizikai képességeinek összessége Tőke termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, felszerelések, anyagok, energia stb./tőkejavak/, + pénz- és értékpapírok) Természeti tényezők földterület, vizek, bányakincsek, stb. Vállalkozó ismeretek, készségek egységbe szervezi, kombinálja a többi termelési tényezőt, döntéseiben kockázatot vállal Információ
Gazdálkodás „A termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása, amellyel a szükségletek a legmagasabb fokon elégíthetők ki.” Gazdálkodás: választások és döntések sorozata kényszere lehetősége (szűkösség miatt) (altern. felhasználhatóság)
A termelési lehetőségek határa
Gazdálkodási fogalmak Gazdasági racionalitás: jobb helyzetbe kerülni, mint korábban vagy elkerülni a korábbinál rosszabb helyzetet Gazdasági hatékonyság: Adott ráfordítással a legnagyobb kibocsátás elérése vagy adott kibo-csátás legkisebb ráfordítással való elérése Feláldozott haszon (alternatív költség): valamely dolog (haszon) megszerzése más dolgok feláldozásával jár Takarékosság: az erőforrások felhasználása, a javak elfogyasztása a jövőben kielégítendő szükségleteink figyelembe vételével
A közgazdaságtan tárgya I. „A szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya” Az embereknek a gazdasági folyamatokban (termelés, elosztás, csere, fogyasztás) felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. Alapkérdések: - MIT termeljünk? - HOGYAN termeljünk? - KINEK termeljünk?
A közgazdaságtan tárgya II. A közgazdaságtan a gazdaság egészét, annak viszonyait, összefüggéseit feltáró elméleti alaptudomány A közgazdaságtan részei: - Mikroökonómia piac, piaci szereplők, alapegységek - Makroökonómia gazdaság egészének törvényszerűségei - Nemzetközi közgazdaságtan - Összehasonlító gazdaságtan
A tulajdon A termelési tényezők elsajátítása során létrejövő gazdasági viszonyok összessége A tulajdon mozzanatai: - birtoklás, - rendelkezés, - használat A tulajdon típusai: - magántulajdon - intézményi tulajdon - köztulajdon Érdek: az ember (közösség) céltudatos viszonya a szükséglet kielégítés tárgyaihoz és a tulajdonhoz
A gazdaság szervezeti struktúrája A gazdaság a gazdálkodó szervezetek, intézmények kapcsolatrendszere A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei: - háztartás - üzleti szervezet (vállalat) - kormányzat (állam)
A háztartás I. A háztartás egy vagy több független egyén alkotta szervezet, amely egy adott időszakban változatlan összetételben végzi a „mindennapos” megélhetéshez szükséges tevékenységeket. A háztartás alapja a gazdasági közösség A háztartástagok egy jövedelmi és fogyasztási egységet alkotnak Az egyéni szükséglet kielégítés gazdasági kerete. Hasznosságmaximalizáló, igyekszik tagjainak szükségletét maximálisan kielégíteni. háztartás ≠ család család – szociológiai, jogi kategória háztartás – közgazdasági kategória
A háztartás II. Döntéshozó - fogyasztói döntések - tényezőkínálati döntések - vagyontartási döntések Végső fogyasztó Jövedelme van: - jövedelmet koncentrál és felhasznál Vagyona van: - tartós javak - befektetett eszközök - pénzeszközök Erőforrás-kínálata van: - munka - tőke (megtakarítás hitelkínálat) Önellátási funkcióval rendelkezik
Az üzleti szervezet (vállalat) Alapfunkciója: javak és szolgáltatások előállítása A termelés szervezeti alapegységei Jellemzői: - önállóság, gazdasági elkülönültség - profitérdekeltség (bevétel>kiadás) - kockázatvállalás (erőforrás-mobilizáció) - piaci viszonyok között működnek Vállalat: önálló jogalanyként működő (jogi személyiséggel rendelkező) üzleti vállalkozások Sokféle formája van
Állam (kormányzat) Gazdasági szereplő + közhatalmi tényező Az állam gazdasági funkciói - gazdasági hatékonyság tökéletes verseny – monopóliumok külső gazdasági hatások közjavak biztosítása adók szerepe - társadalmi igazságosság progresszív adózás jövedelmek újraelosztása „szociális háló” - egyensúly, stabilitás költségvetési + monetáris politika
Gazdaságkoordináció A gazdasági tevékenységek összehangolása Gazdaságkoordinációs formák: - etikai koordináció - agresszív koordináció - piaci koordináció - bürokratikus koordináció - vegyes koordináció
Etikai + agresszív koordináció Etikai koordináció - erkölcsi normák, tradíciók mentén - pl. család, egyház, alapítványok - a gazdaság egésze szempontjából csak kiegészítő funkciója van Agresszív koordináció - alá- és fölérendeltségi viszonyok - erőszak, függőségi viszonyok - pl. hadigazdaság, gyarmatosítás - napjainkban nem jellemző
Piaci koordináció A piaci szereplők egyenrangúak, egymás mellé rendeltek Cserekapcsolatok pénz közvetítésével Az információkat a pénz közvetít
Bürokratikus koordináció Központi (kormányzati) tervek, utasítások Alá- és fölérendeltség, utasítások és tiltások A piac szerepe marginális
Vegyes koordináció A mai fejlett gazdaságok rendszere „Szociális piacgazdaság” Piaci + állami koordináció A piacé a döntő szerep, az állam koordinál
A piac A piac a csere megvalósulásának helyszíne A piac funkciói: - vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere - a vételek és eladások lebonyolításának intézménye, - önszabályozó mechanizmus, a kereslet és kínálat hatásának eredménye: az ár A piac funkciói: - rangsorolja a szükségleteket - információkat közvetít (az árakon keresztül) - méri az egyéni, vállalati, nemzetgazdasági teljesítményeket; - elősegíti a szűkös erőforrások hatékony elosztását; - gondoskodik a fogyasztók számára szükséges javak mennyiségéről és minőségéről - elosztja a jövedelmeket
A piac szereplői Piaci szereplők: A piac legjellemzőbb szereplői: Személyek, szervezetek és csoportok, hatóságok, amelyek termelési, fogyasztási, közvetítői, vagy hatósági tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők. A piac legjellemzőbb szereplői: - vásárlók, - eladók, - állam, állami intézmények A piaci szereplők közös jellemzői: - racionális gazdasági cselekvés - önérdek - gazdasági hatékonyság
A piac elemei, a piaci tényezők Kereslet Kínálat Ár Jövedelem
A kereslet Az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni kereslet = fizetőképes kereslet kereslet ≠ szükségletek a kereslet mindig vásárlási szándékot, nem tényleges vásárlást jelent Egyéni kereslet: azon árumenny., amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes megvásárolni Piaci kereslet: adott áru valamennyi potenciális vásárlójának piaci kereslete
A keresleti függvény Egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényé-ben
A kínálat Az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak a csere szándékával a piacra vitt/vinni szándékozott termékmennyiség Piaci kínálat: adott árut termelők egyéni kínálatainak összessége A kínálat eladási szándékot és nem tényleges eladásokat fejez ki.
A kínálati függvény A termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon
Az ár az áru értékének pénzben történő kifejezése A kereslet és a kínálat alakítja Az egyes piaci szereplők számára az ár külső adottság az ár és jövedelem viszonya rangsorolja a fogyasztó a szükségleteit Reáljövedelmek meghatározásának eszközei A gazdasági döntések meghozatalának segédeszköze. elszámolóeszköz, alkalmas a termékek, tevékenységek, vagyontárgyak számbavételére, nyilvántartására eszköze az egyéni, vállalati teljesítmények, a költségek és vagyonok értékelésének.
A jövedelem Termelő jövedelem = árbevétel – költségek Tiszta jövedelem: árbevétel > költségek Fogyasztói jövedelem: a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége munkabér, transzferek, stb.
A piaci verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit. A piaci verseny funkciói jóléti funkció a fogyasztó a haszon-maximalizáló módon választ a termékekből allokációs funkció a termelők erőforrásaikat a fogyasztói igényeket kielégítő termékek termelésébe fektetik hatékonysági funkció a termelők igyekeznek termékeiket a lehető legalacsonyabb ráfordítással előállítani
A piac szerkezetét meghatározó tényezők Piaci szereplők száma és nagysága A piacra lépés feltételei A termék jellege A piaci szereplők befolyása az árakra Az információ-hozzáférés lehetőségei kompetitív piac monopolpiac
A kompetitív piac Tökéletes piaci verseny Nagyon sok eladó és vásárló az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra A piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest A piacra való be- és kilépés szabad Homogén, egymást helyettesítő termékek forgalmazása Az árak alakulása független a piaci szereplők szándékaitól, külső adottság Információk szabadok
A monopolpiac A szabadverseny ellentéte Egyetlen vállalat van jelen A termék nem helyettesíthető A piacra való belépés nem lehetséges nincs versenytárs Az árat a vállalat határozza meg A jelen lévő egyetlen vállalat birtokolja az összes információt Abszolút monopolhelyzet ritkán fordul elő
Az oligopolpiac Abszolút monopolpiac + monopolverseny Néhány vállalat van jelen A vállalatok kölcsönösen függnek egymástól A vállalatok árkövetők + áralakítók Példák: olajtársaságok, autóipar, légitársaságok Ha a vásárló van uralkodó helyzetben: Monopszónia, oligopszónia