A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az EU-csatlakozás után Nyárs Levente tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5 nyarsl@akii.hu

A világ sertéshústermelésének megoszlása (2003) Világtermelés: 98,6 millió tonna Forrás: Ofival 2004

Sertéshústermelés alakulása Magyarországon (élősúly) Forrás: FAO

A EU sertéshús termelése 2000 és 2004 között Forrás: Ofival 2004

Részesedés a világ sertéshúsexportjából Világ sertéshús-kereskedelme: 8,5 millió tonna Főbb exportőrök sertéshús-kereskedelme: 4,6 millió tonna Forrás: Ofival 2004

A sertéshús kereskedelem alakulása a főbb termelő országokban Forrás: FAO

Egy főre jutó sertéshúsfogysztás az EU-ban (2004) Forrás: Ofival, KSH

A vágósertés vágóhídi belépési ára az Európai Unió országaiban ("E" minőségi kategória) Forrás: AKI

A vágósertés-termelés hatékonyságának nemzetközi összehasonlítása (2002) Megnevezés Magyar-ország Kanada Dánia Hollandia Német-ország Francia-ország Egyesült Királyság Egy kocára jutó választott malacok száma (db/év) 15,8 19,17 23,20 22,90 21,22 21,26 21,54 Tömeggyarapodás (g/nap) 520 748 804 768 732 789 657 Takarmányhasznosítás (kg/kg) 4,03 2,69 2,7 2,62 2,94 2,81 Vágási súly (kg/élő testtömeg) 102 113 101 112 116 88,9 Forrás: AKII Statisztikai Osztály, valamint Danish Bacon and Meat Council

A hazai sertésállomány üzemméret szerinti megoszlása (2003) Méretkategória (db sertés ) 1-9 10-49 50-99 100-399 400-999 1000 és felette Együtt Részesedés az üzemek számából 90,24 8,92 0,49 0,23 0,04 0,09 100,00 Részesedés a sertésállományból 21,97 15,13 3,18 3,74 2,28 53,70 Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003)

Vágósertés Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 259 020 Ft/t 271 441 Ft/t 281 750 Ft/t Jövedelem: -681 Ft/t Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

A csatlakozás hatásai Tényleges hatások A sertéshús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött. Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán Az EU előírásoknak megfelelni nem képes vágóhidak bezárnak

Várható hatások Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat. A csatlakozás óta nagy mennyiségben érkezik sertéshús a hazai piacra (elsősorban olcsóbb árfekvésű termékek és húsipari alapanyagok, továbbá apróhúsok) Az ágazat szereplőinek maguknak kell megszervezniük a termékpályát. Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak

Az ágazat versenyképessége javításának alapvető feladatai A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés és hizlalás modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával; Az elsődleges feldolgozás versenyképességének javítása közösségi beruházási támogatások segítségével, ezáltal kiszámítható felvevőpiac megteremtése; A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; A termékpálya szervezettségének javítása, hosszútávú szerződéses kapcsolatok kiépítése, a piaci zavarok elhárítására kölcsönös biztosítási alapok létrehozása.

A baromfihústermelés megoszlása a főbb termelő országokban Forrás: Ofival 2004

A baromfihústermelés alakulása Magyarországon Forrás: KSH

A EU baromfihús termelése 2000 és 2004 között Forrás: Ofival 2004

Részesedés a világ baromfihús-exportjából Világ baromfihús-kereskedelme: 10,1 millió tonna Főbb exportőrök sertéshús-kereskedelme: 6,9 millió tonna Forrás: Ofival 2004

A főbb baromfihús exportőrök kivitelének alakulása Forrás: FAO

Egy főre jutó baromfihús-fogysztás az EU-ban (2002) Forrás: KSH, FAO

A brojler felvásárlási árának alakulása Forrás: AKI Piaci Információs Osztály

A hazai vágócsirke-termelés naturális hatékonyságának összehasonlítása az EU legnagyobb csirkehús-termelő tagállamaival (2002) Megnevezés Magyarország Franciaország Hollandia Egyesült Királyság Hizlalási idő (nap) 42,5 45 41 44 Vágósúly (kg) 2,07 2,45 2,26 2,47 Takarmányfelhasználás (kg/kg) 1,97 1,88 1,78 1,85 Forrás: Baromfi Terméktanács, valamint Nyárs és Papp [2002]

A hazai brojler-állomány üzemméret szerinti megoszlása (2003) Méretkategória (db) < 999 1 000 -9 999 10 000 – 49 999 ≥ 50 000 Együtt Részesedés az üzemek számából 44,9 26,1 21,2 7,7 100,0 Részesedés a brojler-állományból 0,3 6,9 26,5 66,4 Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003)

Vágócsirke Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 183 170 Ft/t 191 230 Ft/t 198 500 Ft/t Jövedelem: -7 312 Ft/t Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

A csatlakozás hatásai Tényleges hatások A baromfihús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött. Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán

Várható hatások Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat. Import nyomás (brazil, thaiföldi csirkehús) Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak Az EU szigorú forgalmazási szabályai és szabványai hatására az előírásoknak nem megfelelő vágóhidakról, továbbá a feketegazdaságból származó baromfihús visszaszorulására lehet számítani.

Az ágazat versenyképessége javításának alapvető feladatai A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés, hizlalás és tojástermelés modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával; A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; A termékpálya szervezettségének javítása, hosszú távú szerződéses kapcsolatok kiépítése, megfelelő marketingstratégia kialakítása, ökológiai (szabad)tartás feltételeinek megteremtése; A termékpálya egészét felölelő koordinációk vagy integrációk kialakításának és működtetésének ösztönzése, támogatása.

Köszönöm a figyelmet