Repülés alapjai

Fizikai háttér Statikus repülés Dinamikus repülés Szerkezet átlagsűrűsége kisebb mint a levegő sűrűsége (hőlégballon, léghajó…) Szélsebességtől függően repülőképesek Dinamikus repülés A szerkezeten keletkező felhajtóerő nagyobb vagy egyenlő mint a szerkezet súlya (m*g)

Fizikai háttér Felhajtóerő a szárnyakon keletkezik, a többi rész (törzs, vezérsíkok) többnyire ellenállást képeznek Felhajtóerő: k*A*ró*v*v(=m*g) A szárnyak keresztmetszete nem szimmetrikus, (fölül domború, alul ált.sima, p1*v1=p2*v2), ezért forgatónyomaték keletkezik ami orraállítja a gépet – vízszintes vezérsík ezt gátolja meg Az ellenállás lassítja a gépet ezért húzóerő szükséges ami legalább akkora mint az ellenállás (adott sebesség mellett) – motor – nincs motor

Vitorlázórepülés Ha nincs motor, akkor adott sebesség fönntartásához valamilyen lejtőn kell lefele jönnie (m*g*sin(alfa)=R), tehát ezek mindig merülnek a közeghez képest! 1 iskolakör nagyjából legfeljebb 5 perc idő a levegőben, utána elfogy a magasság Mégis repültek itthon is már 1.000 km-es távot, hogyan? Van emelés is amiben lehet emelkedni…

Lehetséges emelések Lejtő(szél): szél ráfúj a lejtőre és ott (a lejtő előtt) feláramlásra kényszeríti azt, ezért lesz egy fölfele mutató komponens is, a lejtő fölött pár száz m-en tart meg Hátrány: itthon viszonylag kevés a hegy nem úgy mint Új-Zélandon Ennek mintájára: hullám: az emelőzóna a hegy mögött van és a hullámzás akár 200 km-rel mögötte is megmarad (2002.július EB, Békéscsaba), akár 8-14 km magasságba is lehet emelkedni vele…. Termik – a leggyakoribb

Termik A felszín eltérő felmelegedése az egyik oka (világos, sötét, száraz, nedves, stb…), de a lejtőszél is kiválthatja Télen nem túl gyakoriak, mivel fehér felszín esetén nincs jellemző hőmérséklet különbség és besugárzás se nagyon… Az eltérő felmelegedés az általában adott, de nem mindig lesz kihasználható termik, miért? Válasz: légállapotok…

Légállapotok Probléma: a termik adiabatikus (gázcsere azaz keveredés nélkül) módon megy felfele, és 1 fokot hűl 100 méterenként, míg a környező levegő legfeljebb 1 fokot (ált. 0,7 fokot), tehát hiába melegebb a termik induláskor valamilyen magasságban (elvileg) azonos lesz a környezet hőmérsékletével… Gradiensnek hívják ezeket a fok/100m értéket (lokális és adiabatikus) és a lokális gradiens (elméleti minimum: –1fok/100m) minél alacsonyabb, annál kedvezőbb Hivatalosan 3 légállapot (stabil, indifferens, instabil, ami csak elméletileg helyes …)

Felhővel vagy nélküle? A termiket szokták még konvekciónak ill.konvektív áramlásnak is hívni, a teteje pedig a konvekció teteje, konvekciós szint Ha ez magasabb mint a kondenzációs szint, akkor lesz felhő (bárányfelhő, Cu), a hűlés miatt a levegő páratartalma 100% RH-nál kicsapódik Ha alacsonyabb akkor nem lesz felhő…

Zivatarral vagy záporral Mikor kicsapódik a páratartalom egy része az emelkedő levegőből, elég sok hő visszamarad – aminek következtében a levegő még jobban elkezd emelkedni (nedves adiabata…) – tornyos gomolyok (Cu congestatus) Kedvező légrétegződés esetén zápor – zivatar alakul ki (Cb) 6-12 km magasságú felhő a tetején üllőszerű Cirrus felhővel minél fehérebb egy felhő annál jegesebb, minél feketébb annál vizesebb… A zivatar lever mindent a levegőből…..

Repülhető táv Függ az időjárás makro és mikro jellemzőitől Makro: ciklonális, anticiklonális (elő-, hátoldali és frontok közti helyzet, stb ) Területi jellemzők (talaj, nedvesség, folyók: időjárásválasztó vonalak, zivatarosodási hajlam) És a kategóriától… Standard (max.15 m fesztáv, ívelő nélkül, vízzel), 15 m-es (rohanó, 15 m fesztáv, ívelő lappal, vízzel) 18 m-es (18 m fesztáv, ívelő lappal, vízzel) Szabad (open) – akár 28 m fesztávú gépek, nincsenek határok és tiltások (akár 1t felszállótömeg, bár inkább csak 800 kg)

Vizsgák B: 5 iskolakör egyedül C: 10 perc levegőben D – ezüstkoszorú: 5 óra megszakítás nélkül, 50 km táv, 1.000 m magasságnyerés a leoldási magasság fölött E – aranykoszorú : 300 km, 3.000 m magasságnyerés F – 3 gyémántos arany: 300 km céltáv, 500 km táv, 5.000 m 1000 km Diploma

Indítás Csörlés: kb. 300-500 m magasság, (500 Ft) Vontatás: 600 m-es leoldás általában versenyen (10.000 Ft) Saját erőből… (Ventus 2CM, ASH-26, DG-800M, ASH-25Mi, ASH-25 EB29, ETA, ASW22BLe, Nimbus 3,4M, stb…) Vintage gliding: gumikötél Autóvontatás….-itthon nem

Német Hc lista

Időjárási lap

Feladatlap

Napi eredménylista

Összesített eredmény a végén

Műszerek Alapműszerek: Sebességmérő Magasságmérő Varió (durva, finom-torlólapos, elektromos) Csúszásjelző – keresztdőlésmérő Rádió (25kHz-es osztású rádió 110-134 MHz között), az új rádiók már, 8,33kHz osztásúak Kombinált logger: LX-160, LX-7000 – logger, GPS, computer egyben GPS+PDA: ugyanaz mint egyel feljebb csak nem FAI logger…. SeeYou-val, vagy WinPilot-tal Egyebek: FLARM, ELT, Transponder, stb. Akkumulátor: 7 Ah, 12 Ah, akár 3 db is…

Gépvásárlás Gép maga+ műszerek + rádió + Logger Mentőernyő (National, Mertens, ATL, stb…) Szállítókocsi (Cobra, Schroeder, Swan stb) Kiegészítők: Takarók (pl.Jaxida All weather covers) Deck takaró – szokott lenni Szárnytámaszok, víztöltőcucc, nyűgöző cövekek és hevederek Összerakást segítő eszközök (támaszok, 4-6 kerekű eszközök…) Kihúzást segítő eszközök (kerék a szárnyvég alá, kihúzó vonószár, vonófejjel)