Nagyvárosok a fenntartható a területfejlesztés szemszögéből Bihari Zsuzsa MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

A fenntarthatóság értelmezései: hétköznap A fenntartható fejlődés-fejlesztés a hétköznapi és politikai diskurzus bevett fogalmává vált.A fenntartható fejlődés-fejlesztés a hétköznapi és politikai diskurzus bevett fogalmává vált. Leggyakoribb értelmezés:Leggyakoribb értelmezés: –fejlődés = gazdasági növekedés –gazdasági növekedés = fogyasztás növekedése –fogyasztás növekedése = jólét –jólét feltétele a gazdasági növekedés

A fenntarthatóság hétköznap Cizelláltabb megjelenés, a fenntarthatóság három lábának terminológiája: létezik ökológiai, közgazdasági és társadalmi fenntarthatóságCizelláltabb megjelenés, a fenntarthatóság három lábának terminológiája: létezik ökológiai, közgazdasági és társadalmi fenntarthatóság Ez a szétválasztás a gyakorlatban is jelentkezik, pl. a pályázatok estében bizonyítani kell aEz a szétválasztás a gyakorlatban is jelentkezik, pl. a pályázatok estében bizonyítani kell a –gazdasági fenntarthatóságot = jövedelmező üzlet –környezeti fenntarthatóságot = megfelel a környezetvédelmi előírásoknak –társadalmi fenntarthatóság = hatása az esélyegyenlőségre fenntartható fejlesztés = folyamatos, korlátlan fejlesztésfenntartható fejlesztés = folyamatos, korlátlan fejlesztés a fenntarthatóság hétköznapi megjelenésének kevés köze van a fenntartható fejlesztés fogalomköréheza fenntarthatóság hétköznapi megjelenésének kevés köze van a fenntartható fejlesztés fogalomköréhez

A fenntartható fejlődés – a fogalom születése 1984 az ENSZ létrehozza a Környezet és Fejlődés Világbizottságot. A Bizottság jelentése 1987-ben készült el Közös jövőnk címmel1984 az ENSZ létrehozza a Környezet és Fejlődés Világbizottságot. A Bizottság jelentése 1987-ben készült el Közös jövőnk címmel 1987 Brundtland-bizottság: a fenntarthatóság fogalmát kiterjesztette: a természeti- és környezeti értékeken túl az emberi tevékenység és a természet viszonyára alkalmazta:1987 Brundtland-bizottság: a fenntarthatóság fogalmát kiterjesztette: a természeti- és környezeti értékeken túl az emberi tevékenység és a természet viszonyára alkalmazta: a fenntartható fejlődés képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyez- tetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésében.a fenntartható fejlődés képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyez- tetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésében.

A fenntarthatóság definíciói A fenntarthatóság a természet, a gazdaság és a társadalom olyan viszonyrendszere, amelyben a szükségletek kielégítése a természet ökológiai eltartó képességén belül marad:A fenntarthatóság a természet, a gazdaság és a társadalom olyan viszonyrendszere, amelyben a szükségletek kielégítése a természet ökológiai eltartó képességén belül marad: –az erőforrások felhasználása nem haladja meg azok keletkezési ütemét, –a nem megújuló erőforrások felhasználása nem haladja meg a megújuló erőforrással történő helyettesíthetőségüket, –a kibocsátás a természet asszimilációs képességén belül marad, –és természetesen érvényes az intergenerációs kitétel, amely a kölcsönkapott Föld szemléletére épül, vagyis ma nem használhatjuk fel a jövő erőforrásait. Nem létezik önmagában értelmezhető módon a közgazdasági vagy társadalmi fenntarthatóság, csak az ökoszisztémák megújulási képességének korlátként értelmezett rendszerében.Nem létezik önmagában értelmezhető módon a közgazdasági vagy társadalmi fenntarthatóság, csak az ökoszisztémák megújulási képességének korlátként értelmezett rendszerében.

Amennyiben a térszerkezetet hálózatként (pl. településhálózatként) értelmezzük, akkor lehetőség nyílik a fenntarthatóság térbeli és intra- generációs értelmezésére: A helyben élők szükségleteinek kielégítése nem veszélyeztetheti a máshol élők lehetőségeit a szükségleteik kielégítésére. Fleischer Tamás: Kistérségi fejlődés, közlekedés, fenntarthatóság, Közlekedéstudományi Szemle, Fenntarthatóság értelmezése a térben

A térség akkor fenntartható, ha gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt képes tartósan kiegyensúlyozott életlehetőséget nyújtani a helyben érintettek számára; –ezt ne mások rovására tegye (térbeli szolidaritás), –ebben mások ne akadályozzák meg (térbeli önvédelem). Fenntarthatóság a térben

A tér belső szerkezete A sikeres térségek ismérvei változnak (víz közelsége, kereskedelmi útvonalak találkozása, ásványi anyag előfordulása, életminőség tényezőinek sűrűsödése, ma az alkalmazkodó képesség a kulcsszó), A népesség térbeli koncentrációja jellemző, a koncentrációs folyamatokat erősítik a gazdasági folyamatok (agglomerálódás, klaszteresedés), a nagyvárosok képződése és jelentősége nő A nagyvárosok a települési hálózat gazdasági, közigazgatási, szolgáltatási, kulturális, tudományos funkcióinak sűrűsödési területe. Kitüntetett pontok, amelyek egymással versenghetnek, kooperálhatnak, a településhálózat többi eleme pedig az elérhetőség keretein belül kapcsolódhatnak ezekhez. Castells nyomán a hely, az áramlások tere és a hely védelmének alkalmazása Fenntartható hely: Elérhető, léptékében megfelelő, belső kapcsolatokkal erősen átszőtt, vegyes funkciójú tér (belső hálózat). Térbeli védelme: Az áramlások terének (külső környezeti hatások) befogadása csak a helyi hálózat működő képességének határáig lehetséges, ez minden helyre, a nagyvárosokra is érvényes.

Nagyvárosok a településhálózatban A tér belső szerkezete döntő fontosságú a hely alkalmazkodó képessége szempontjából, a sűrű hálózat sikeresebb, de: Hierarchikus szerveződés: a gócpontok megkerülhetetlenek, szűk keresztmetszetek, más térelemek kiszolgáltatottak, a relatív előnyöket hordozó centrális pozíció megvédésének késztetése, rugalmatlan térszerkezet, Rácsos szerkezet, sokoldalú kapcsolatrendszer: kulcsfogalom a terek feltárása, alternatív lehetőségek biztosítása, az elhelyezkedés fontossága csökken, rugalmasabb rendszer, a központ veszít helyi jelentőségéből, nagyobb térség integrációjára lehet képes,

Lehetséges-e a fenntartható településhálózat? Jelenleg a nagyvárosokban erőteljes konfliktusok: a gazdasági siker az életminőség környezeti tényezőit felemészti, a környezetének erőforrásait és asszimilációs potenciáját is igénybe veszi. Lehetséges-e olyan településhálózat és településszerkezet, valamint szolgáltatási infrastruktúra, amely biztosítja a fenntarthatóságot? A méretgazdaságosság és más jelenlegi gazdasági folyamatok a koncentrációs folyamatokat erősítik továbbra is. A technikai lehetőségek folyamatosan bővülnek, így az optimalizációs feltételek átalakulnak, amely a nagyvárosok elérhetőségét biztosítja, és szennyezőanyag kibocsátását a környezeti fenntarhatóság keretein belül tartja. A közízlés, hogy mi tekinthető a megfelelő életfeltételnek, az erősen szegmentált és gyorsan változik. Az elvi lehetőség nyitva áll.

Köszönöm a figyelmet!