Miklósné Zakar Andrea PhD Generációk diskurzusa a regionális tudományról konferencia Széchenyi István Egyetem Győr, november 23.

Hogyan függ össze az erdélyi autonómia kérdése a romániai regionalizáció problematikájával? Mióta beszélhetünk e két fogalom összekapcsolódásáról? Milyen folyamatoknak köszönhető? Milyen autonómia-tervek születtek a regionalizációs paradigma mentén?

Nehézkes definiálás a sokféleség okán Területi és személyi autonómia A személyi autonómia olyan térségben, ahol a kisebbség nem alkot többséget, személyi elvre alapulva nyújt lehetőséget saját kulturális intézmények és érdekképviseletek létrehozására, miközben elismeri az ország polietnikus jellegét „A területi politikai autonómia egy berendezkedés, amelyet olyan csoportnak nyújtanak, amely az adott régióban többséget alkot, egy eszköz, amely által a csoport ki tudja fejezni elkülönülő identitását” (Lapidoth 1997 – Autonomy: Flexible solutions to ethnic conflict. 33. p.) Erdély kapcsán egy kombinált autonómia-formát ajánl a legtöbb szakértő

A regionalizáció: Egy felülről, a központi területi szint felől induló folyamat (top-down), amely hatalom átruházást, decentralizációt eredményez azokban a térségekben, amelyekre ez a folyamat az állam területét határvonalakkal kisebb egységekre osztja fel

Sokrétű előzmények: Budapesti Nyilatkozat (magyar-román értelmiségi állásfoglalás Erdély kapcsán), Pro Európa Liga munkássága (Gazeta és Altera folyóiratok, nyári egyetemek) Provincia folyóirat között Két nyelven jelent meg (magyar, román) Két főszerkesztő (Molnár G., Al. Cistelecan) Először közvetítő lapokon keresztül terjesztették (Krónika, Ziua de Ardeal), majd önállósult Létrehozásában fontos szerepe volt a Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulójára való emlékezés Ars poeticája: Az erdélyiség helyreállítása és újrafogalmazása; Az erdélyi sajátosságok feltérképezése; Az etnikumok eltérő Erdély-értelmezésének azonos mederbe terelése; Gondolatok és feladat-meghatározások: egyfajta program kijelölése, amellyel Erdély, avagy a „Provincia” jövőjét és Románián belüli helyzetének modellálását tűzik ki célul

Provincia-Egyesület: a december 16-a első nyilvános megbeszélés Kolozsvárott Magyar és román értelmiségiek párbeszéd-központja Közös nyilatkozat 2001-ben: Memorandum (interetnikus konszenzus) Az első olyan dokumentum, amely kiépített egy regionalizációs modellt Románia történelmi régióira alapozva: az autonómia kérdését egy, az ország egészét érintő regionális átalakítás mentén vázolta fel; Közigazgatási reformot javasolnak, mely „újrafogalmazza a létező területi egységek státuszát”; A kialakított régiókban regionális tanácsok és tartományi parlament létrehozását tartják indokoltnak; Indokoltnak tartja az alkotmányreformot.

Az erdélyi autonómia kapcsán kialakult magyar- román értelmiségi párbeszéd néhány következménye: a. Új terminológia-rendszert épített be Erdély kontextusába; b. Erdély autonómiáját egy, az egész országot érintő átfogó regionalizációs átalakuláson belül képzelték el – ezután minden autonómia terv ezen paradigma mentén született c. A tabujellegű fogalmak, mint amilyen az autonómia vagy a föderalizmus, immár egyértelműen elvesztették ezt a minőségüket, és lassan beépültek a közbeszéd, a publicisztika és immár a politikai élet diskurzusaiba is.

Bakk Miklós és munkacsoportja (Bodó Barna, Borbély Imre, Gál Kinga, Székely István, Fórika Éva, Kovács Péter, Komlóssy József) Alkalmazza a merőben új megközelítést, mely szerint az autonómiát egy szélesebb körű regionalizációs modellen belül alkalmazná egyfajta aszimmetrikus regionálizációt eredményezve (pl. Olaszország és Spanyolország mintájára) Megalapozná Székelyföld autonómiájának a lehetőségét is Nemzetközi hivatkozás: Európa Tanács 2003-as Gross jelentése (Az autonóm régiók pozitív tapasztalata, mint konfliktusmegoldást sugalmazó ihletforrás Európában) Hét részből áll, megfogalmaz egy releváns régió-definíciót Bevezet egy speciális régió-fogalmat: különleges jogállású régió (Székelyföldre alkalmazná)

A közelgő EU-s csatlakozás okán is felvetették a román regionalizáció reformjának kérdését Egy politikai-közigazgatási strukturális reformot javasoltak Nem részletezik mélységében, de hangsúlyozták, hogy a változásokat az ország történelmi régiói mentén képzelik el, ha szükséges, speciális státusz biztosításával november 10-én tárták Traian Basescu köztársasági elnök elé

A Csutak István által készített dokumentum kijelentette, hogy az eddigi regionális fejlesztések nem eredményezték az elmaradott térségek felzárkózását, illetve bírálta a finanszírozási rendszert is. A megyék fejlettségi adataiból kiindulva és különböző számításokat végezve Csutak egy olyan, 16 régióból álló regionális rendszert dolgozott ki, mely véleménye szerint sokkal inkább szolgálja a régiók fejlesztését, illetve minden előbb vázolt kritériumnak (az 1059/2003/EK rendelet elvárásainak is) megfelel – Székelyföld külön régió lenne Legfrissebb hírek Csutak István és Bodó Barna tervezetéről, amely 13 régióból állna – a 2012-es marosfői EU Táborban prezentálva

Létrejön egy magyar-román értelmiségi párbeszéd, vita a témáról, amely változásokat generál az ezredforduló után A változások okán 2003-tól az autonómia-terveket egy széles körű, egész országot érintő regionalizációs modellbe helyezik a szakemberek Ezekben a tervekben Székelyföld különálló fejlesztési régióként szerepel A román politikum jelenleg a Székelyföld felosztását célozza az új regionalizációs tervekben – a területi autonómia teljes negligálása