A Dél-Dunántúl oktatási helyzetének néhány főbb változása a rendszerváltás óta Kovács Eszter tudományos segédmunkatárs, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. Vándorgyűlése, Révkomárom, 2011. november 24-25. Kutatásomat a TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0029 számú projekt támogatta

A téma aktualitása A rendszerváltás után a közoktatás működtetése önkormányzati kötelező feladattá vált Az oktatásügy legnagyobb problémái az alulfi- nanszírozottság, a heterogén és esetenként alacsony színvonal és a szegregáció A Dél-dunántúli régió aprófalvas településszer- kezetéből adódóan a fenntartási problémák foko- zottan jelen vannak A jelenleg készülő új köznevelési törvény újra állami irányítás alá venné a közoktatást A tervezet az óvodai nevelésre nem vonatkozik

A Dél-Dunántúl településeinek megoszlása az általános iskolai oktatás rendelkezésre állása szerint, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

A települések megyénkénti megoszlása az általános iskolai oktatás rendelkezésre állása szerint megyékben, 2010 Somogy megye Tolna megye Baranya megye

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Általános iskolával rendelkező települé-sek aránya a Dél-Dunántúl kistérsége-iben, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Általános iskolával rendelkező települé-sek aránya a Dél-Dunántúl kistérsége-iben, 1990 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A Dél-Dunántúl kistérségeiben az álta-lános iskolával rendelkező települések arányváltozása, 1990-2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Forrás: A Sásdi kistérség közoktatás-fejlesztési terve (2007-2013) A Sásdi kistérség óvodás és általános iskolás gyermekeinek megoszlása a bejárás módja szerint, 2006 Forrás: A Sásdi kistérség közoktatás-fejlesztési terve (2007-2013) Óvoda/ iskola- busszal 47% Egyéb 11% Falu- gondnoki szolgálattal 20% Tömegköz- lekedési eszközzel 22% Egyéb 1% Falugond- noki szol- gálattal 8% Tömegköz- lekedési eszközzel 74% Iskolabusszal 17%

Önkormányzati társulások létrejötte és ennek buktatói A társulás lehetőségét már az Ötv. (1990. évi LXV. tv.) is tartalmazta (közoktatás kötelező önkormányzati feladat, de nem kötelező önállóan iskolát fenntartani) Főként a Dél-dunántúli, 1000 fő alatti településekre jellemző az intézmény-fenntartó társulás 1990-es évek elején kevés társulás, oka: a tanács- rendszert követő „önigazgatás reneszánsza”, települési vezetők presztízs-szempontjai, bejárás nehézségei Az 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről, majd a 2004. évi CVII. tv. a többcélú kistérségi társulásokról pontosította a jogi kereteket – így is gyakori a formális együtt- működés; gyakran a társulási normatíva ösztönzi A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája

Az óvodával rendelkező települések aránya a Dél-Dunántúlon és megyén-ként, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Az óvodával rendelkező települések aránya a Dél-Dunántúl kistérségeiben, 1990 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Az óvodával rendelkező települések aránya a Dél-Dunántúl kistérségeiben, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A Dél-Dunántúl kistérségeiben az óvodával rendelkező települések arány-változása, 1990-2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

A csökkenés okai Hazánk a IV. népesedési ciklusba ért: csökkenő, elöregedő népesség, csökkenő gyermekszám – országos tendencia Bár néhány, általában jelentős arányban roma népességű település népessége növekszik, a Dél- Dunántúlon kistérségi szinten még a születésszám csökkenése jellemző Az elaprózott településszerkezet nem kedvez az intézmények méretgazdaságos működésének Az önkormányzatok forráshiánya és a normatív támogatás csökkenése miatt a szegényebb településeken alulfinanszírozottá vált a közoktatás (ami a települések közötti oktatási társulásoknak sem kedvez)

Az élveszületések számának alakulása Magyarországon és a Dél-dunántúli régióban, 1990-2009 Forrás: KSH 2011 Dél-dunántúli régió Forrás: KSH 2011

Az élveszületések számának alakulása Baranya, Somogy és Tolna megyében, 1990-2009 Forrás: KSH 2011

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A születésszám csökkenése a Dél-Dunántúl kistérségeiben (százalékos változás 1990-ről 2009-re) Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

A népesség korösszetétele Magyar-országon és a Dél-dunántúli régió-ban, 2010 Forrás: KSH 2011 Dél-dunántúli régió Forrás: KSH 2011

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A 15 évnél fiatalabb népesség teljes népességen belüli aránya a Dél-Dunán-túl kistérségeiben, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Az 500 főnél kisebb népességszámú települések aránya a Dél-Dunántúl kistérségeiben, 2011

A településszerkezet hatása az intézmény-ellátottságra, 2010 Általános iskolával rendelkező telepü-lések aránya A településszerkezet hatása az intézmény-ellátottságra, 2010 500 fő alatti települések aránya Óvodával rendelkező települések aránya

A Dél-dunántúli régió településszerkezete és a települések általános iskolával való ellátottsága, 2009 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Terület Településméret 1000 fő alatt 1000-5000 fő 5000 fő felett Népesség (fő) Száma (db) Ált. isk. rendelk. Baranya 85 229 256 48 74 052 40 36 235 630 7 Somogy 75 239 179 45 109 131 59 137 827 Tolna 31 918 60 19 80 360 41 123 596 8

Általános iskolai feladat-ellátási helyek fenntartó szerinti megoszlása a Dél-dunántúli régióban, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Várható változások az új köznevelési törvényben A 2012-ben hatályba lépő új közoktatási törvény koncepciója szerint az önkormányzati iskolák nagy része állami fenntartásba kerül át (kivéve a 2000 fő fölötti önkormányzat önként visszaveheti a működtetést) Elképzelhető, hogy így a leghátrányosabb helyzetű, falusi iskolák működtetésére több forrás áll majd rendelkezésre Ez önmagában nem oldja meg a méretgazdaságossági problémákat és a szegregáció veszélyét (alsó tagozat és óvoda indítása 8 gyermek szüleinek kérésére kötelező) Törekvés az egységes színvonal biztosítására: rendszeres külső szakmai kontroll bevezetése

Köszönöm a figyelmet! Várom kérdéseiket!