A határon túli magyar felsőoktatás és kutatás fejlődése a rendszerváltozás után A határon túli magyar felsőoktatás és K+F támogatása és hasznosulása Kutatásvezető: Berényi Dénes akadémikus (NKFP)

Az előadás szerkezete 1.Röviden a kutatásról: –Időhorizont: –Metodika (IKA, AKA, MKM/OM, MTA DOMUS és Arany János Közalapítvány+mélyinterjúk,empirikus felmérés stb.) 2.A magyar nyelvű felsőoktatás térszerkezetének történelmi változásai Szakaszai: –Trianon előtt – lassú kiépülés –A két világháború és a diktatúra korszakában stagnálás –1990 után lázas, de stratégia nélküli fejlesztés Problémák: a)ösztöndíjas invázió, kihelyezett tagozatok b)az alapítványi egyetemek helyzete

Felsőoktatási intézmények Trianon előtt

Magyar felsőoktatási intézmények ( )

Magyar felsőoktatási kezdeményezések (1991-től)

(Részben) magyar nyelvű állami és alapítványi felsőoktatási intézmények

A kutatás legfőbb kvantitatív jellemzői 1.Szerbia/Vajdaság –A háború okozta problémák: embargó, tömeges migráció, belső ellentétek –Az újvidéki egyetem ellenállása, 2.Szlovákia/Felvidék: A szétválás utáni belső zavarok, a meciari kisebbségpolitika A felsőoktatók közötti érdekellentétek: Pozsony, Nyitra Magyarországi fejlesztési zavarok: a kihelyezett tagozatok logikája 3.Románia/Erdély: Nagyvárad originalitása Erős székelyföldi lobbiérdek (Kozma Tamás) 4.Ukrajna/Kárpátalja: Tudatos, stratégiailag megalapozott fejlesztés

A vajdasági támogatások

A romániai/erdélyi támogatások

A szlovákiai/felvidéki támogatások

Az ukrajnai/kárpátaljai támogatások

Magyarországi támogatások

Demográfiai folyamatok Eltérő adatsorokkal rendelkezünk a szomszédos országok vonatkozásában Románia esetében lehetett a legpontosabb előrejelzést megadni, mert ott rendelkezésre álltak korévenkénti bontásban az adatok Szlovákia és Szerbia-Montenegró tekintetében 5 éves bontásban álltak rendelkezésre az adatok Ukrajna esetében sajnos nem álltak rendelkezésemre részletes adatok, ezért az iskoláskorú populáció számát a magyarok vonatkozásában nem lehetett kiszámítani. Ezért Kárpátalja tekintetében végeztünk számításokat.

A magyarság számának alakulása a Kárpát-medencében A népszámlálások megközelítőleg azonos időpontban történtek Románia: 1992 – 2002( fő fő) Szlovákia: 1991 – 2001( fő fő) Ukrajna: 1989 – 2001( fő fő) Szerbia-M.: 1991 – 2002( fő fő) Összesen: főFogyás: fő

Felvidék

Erdély

Az erdélyi magyar iskoláskorú populáció alakulása

A felvidéki magyar iskoláskorú populáció alakulása

A vajdasági magyar iskoláskorú populáció alakulása

Kárpátalja iskoláskorú populációjának alakulása

A magyar iskoláskorú populáció fogyásának mértéke Vizsgált periódus: Középiskolás korúak: 2001/ /17 Egyetemista korúak: 2001/ /22 Középiskolás korúak fogyása Egyetemista korúak fogyása Szlovákia43%47% Románia37%40% Szerbia-M.34%39%

Fejlesztési irányok Szükséges nem csupán a felsőoktatás, de a közoktatás fejlesztésében is hangsúlyos szerepet vállalni Új irányvonalak:  Hangsúly az intézménymenedzsmenten  Felnőttképzés kiterjesztése (közép- és felsőfokú intézmények szintjén)  Rugalmas kínálatépítés a közoktatás, szakképzés és felsőoktatás szintjén is

A bolognai folyamat következményei – Európai Felsőoktatási Tér Hatásai a magyar felsőoktatási rendszerre – „Egységes magyar felsőoktatási tér?” A határon túli magyar felsőoktatási intézmények telepítésének tapasztalatai - II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola, Beregszász - Sapientia Egyetem, Erdély - Selye János Egyetem, Rév-Komárom A vajdasági magyar intézménytelepítés lehetőségei – a munkaerőpiac szerepe A határon túli felsőoktatás fejlesztésének szükséges irányai

Köszönöm figyelmüket! Egyed Albert