Egyetemek és vállalatok együttműködése a kutatásban és fejlesztésben Barta Györgyi MTA Regionális Kutatások Központja barta@rkkmta.hu MRTT VIII. Vándorgyűlése, Debrecen 2010. november 18-19.

A vállalati innováció átalakulása: A nyitott innovációs rendszer felé: A vállalati innováció és a felsőoktatás átalakulása A vállalati innováció átalakulása: Nagyvállalaton belüli kutatás, kutatási eredmények vásárlása (19. század) Partnerek (egyetemek, beszállítók) bevonása (20. század közepétől) Globalizálódás a K+F terén: főszereplők a multinacionális vállalatok (stratégiai K+F a székhelyeken, később kihelyezésük fejlett, majd fejlődő országokba) Innovációs hálózatok kialakulása;

Kibővülnek az egyetemek feladatai: Új ismeretek forrásai A nyitott innovációs rendszer felé: A vállalati innováció és a felsőoktatás átalakulása Kibővülnek az egyetemek feladatai: Új ismeretek forrásai Tudás előállítása: képzés magas szinten Az egyetem a tudásgazdaság szereplőjévé válik. Modellváltás a felsőoktatásban: képzési rendszerben gazdasági feladatok (K+F eredmények értékesíthetősége, együttműködés a vállalatokkal, K+F mint szolgáltatás)

A nyitott innovációs rendszer felé: az állam bekapcsolódása Hármas csavarvonal (triple helix) modell: A gazdaság – egyetemek – kormányzat együttműködése A gazdaság legfontosabb szereplői a multinacionális vállalatok A rendszer nemzetközivé válik

Az egyetemi – vállalati kapcsolatok típusai (Inzelt A. nyomán) Egyének között: Megbeszélések, előadások, szakmai találkozók, konferenciák, Egyének és intézmények között: Szakértői megbízások, egyetemi továbbképzés, szervezett PhD kurzusok, egyetemi szabadalmak rendszeres vásárlása, Intézmények között: egyetemi, vállalati berendezések használata, vállalatok beruházásai egyetemeken, egyetemi-vállalati közös szabadalmak, Közös együttműködések, kutatások (esetleg állami támogatással), ----------------------------- Diplomások mobilitása az egyetemek és a vállalatok között, Tudásáramlás a kipörgetett cégek révén

A kapcsolatok megszűntek a nagyvállalatok eltűnésével. Egyetemi – vállalati kapcsolatok Magyarországon: a rendszerváltozás hatása Egyetemi-vállalati kapcsolatok a szocializmus idején (innovativitás hiánya, az egyetemek a vállalati fejlesztésben, ill. termelésben vettek részt) A kapcsolatok megszűntek a nagyvállalatok eltűnésével. Új kapcsolatok kiépítése nehéz és időigényes

Dualitás az innovatív vállalati struktúrában: Egyetemi – vállalati kapcsolatok Magyarországon: az egyetemek új potenciális vállalati partnerei Dualitás az innovatív vállalati struktúrában: Méretstruktúra: nagyvállalatok előnyben Ágazatok szerint: vegyipar (gyógyszeripar), elektronikai ipar, közúti jármű gyártása, információ, kommunikáció, pénzügyi tevékenység Tulajdon szerint: azok az ágazatok, ahol a külföldi tulajdoni arány magasabb Az egyetemek számára meghatározóak a külföldi nagyvállalatokhoz fűződő kapcsolatok

Az innovatív vállalatok aránya a vállalatok mérete szerint Magyarországon, 2008 (KSH)

Innovatív vállalatok a feldolgozóiparban, Magyarországon, 2008.

Vállalkozások K+F finanszírozása ágazatok szerint Magyarországon, 2007

Az egyetemi-vállalati kapcsolatok kiépítését lassítja: Egyetemi – vállalati kapcsolatok Magyarországon: lassan változó egyetemek Az egyetemek rákényszerülnek a vállalati kapcsolatok kiépítésére. Ezt a politika is támogatja. Az egyetemi-vállalati kapcsolatok kiépítését lassítja: Az egyetemek lassú átalakulása, tehetetlensége Az egyetemi kínálat és a vállalati kereslet eltérései Az egyetemektől megkívánt tudásszint nem megfelelő Jogi helyzet (állami – magánérdekek ellentmondásai) Egyenlőtlen gazdasági, pénzügyi helyzet Egyetemi, ill. vállalati érdektelenség Bizalmatlanság

A felsőoktatás K+F-ráfordítás forrásaiban növekszik a vállalkozások aránya

Az egyetem-vállalat kapcsolatára jellemző: Tapasztalatok az egyetemi – vállalati kapcsolatokról a kevésbé fejlett országokban A fogadó környezet jellegzetességei: szegényes innovatív környezet, de bőséges, olcsó, képzett munkaerő. A helyi egyetemek tudásszintje gyakran alacsonyabb, mint a nagyvállalaté. A letelepülő külföldi nagyvállalatok – leányvállalatok, sokszor a hanyatló ágazatokban. Az egyetem-vállalat kapcsolatára jellemző: A vállalatok nem az új tudást keresik, hanem az elérhető tudást Visszaáramló ismeretek a vállalatoktól az egyetemekre, Alapcél: a vállalati munkaerő kinevelése az egyetemeken Nem jellemző a közös kutatás, az egyetemek részvétele nem a kutatásban, hanem a fejlesztésben

A témához fűződő legújabb kutatások az RKK-ban (Budapesti Osztályán) Locomotive projekt (FP6, 2005-2007). 8 EU tagországban a multinacionális vállalatok K+F tevékenysége; Ennek magyarországi folytatása (jelenlegi OTKA kutatás, 2007-2011): a külföldi K+F egységek kihelyezett tevékenysége; Budapesti Pólus Program – 2008 (egyetemek, kutató intézetek – vállalatok - önkormányzat együttműködése); Egyetem-vállalati kapcsolatok tartóssága (most futó OTKA kutatás);

Egyetemek és vállalatok közötti kapcsolatok tartóssága (OTKA kutatás első eredményei) A kutatás az egyetem-vállalat K+F kapcsolatainak utóéletét tanulmányozza, azt, hogy jelentős K+F kooperációs projektek lezárulása után továbbélnek-e a szakmai kapcsolatok? 79 interjúban a 2008-ban lezárult KKK és RET programok előtti, alatti és utáni kapcsolatok jellegét vizsgáltuk a győri, szegedi és miskolci egyetemeken. Az „OTKA csapat”: Dőry Tibor és Csizmadia Zoltán (Győr), Deák Csaba és Kiss Anett (Miskolc), Lengyel Balázs (Szeged).

A kutatás első eredményei: Az egyetemek és vállalatok közötti (projekt utáni) kapcsolatra az egyszerűbb formák jellemzők. Az egyetemek között jelentősek a különbségek a kooperáció létrehozását és fennmaradását illetően. A kooperációban elég élesen elkülönülnek a belföldi és külföldi kapcsolatok. A projektek lezárulása után a kapcsolatok intenzívebbé váltak.

Az egyetemek közötti különbségek

Mire helyezne hangsúlyt, ha most kezdődne az együttműködés Mire helyezne hangsúlyt, ha most kezdődne az együttműködés? A 3 legtöbb említés,% – a kérdőívek alapján, 2009.