Egyetemek és vállalatok együttműködése a kutatásban és fejlesztésben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

MTA Regionális Kutatások Központja Együttműködési irányok és kapcsolathálózati struktúrák a hazai kis és közepes méretű vállalkozások körében GENERÁCIÓK.
Magyar Kerékpárosklub Hungarian Cyclists’ Club (HCC)‏ László János, elnök.
MTA Regionális Kutatások Központja Innovatív szolgáltatások hatása a területi fejlődésre Nagy Gábor, geográfus, CSc. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,
Science Center of DEBRECEN
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
LOGISZTIKAI OKTATÓK TANÁCSKOZÁSA MISKOLCTAPOLCA 2002 MÁJUS 31 NÉMON ZOLTÁN GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A SZÉCHENYI TERVBEN.
Pannon Logisztikai Klaszter. Nyugat-Dunántúli Régió.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Biotechnológiai KKV-k a nemzetköziesedő tudásháromszögben VÁLLALKOZÁSI UTAK A BIOTECHNOLÓGIÁBAN Halász György Imre Szeged, december 11. NKTH Innotárs.
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK HÁLÓZATI MEGKÖZELÍTÉSE korreferátum ME RFK ülés Kecskeméti Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki.
Lengyel Balázs, IBS Budapest Vállalkozók, spin-off cégek
1 Versenyképesség alakulása a határ mentén MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Megújuló energia előállítás marginális területeken Az M2RES projekt Kéri Zsuzsanna REC for CEE március 21.
Balogh Károly elnök Mór, november 10.. Turizmus Desztináció Menedzsment Professzionalizmus Partnerség Kooperáció Konszenzuskeresés Kontroll Innováció.
Az Egyetem, mint az innováció motorja ELTE Innovációs Nap Az Egyetem, mint az innováció motorja Fábián István, rektor Debrecen, február 26.
A vállalkozások PhD szintű munkaerőigénye Magyarországon
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŰLÉSE Debrecen, november Az idegennyelv-oktatás szerepe a szervezeti és regionális versenyképességben.
Tudástranszfer egyetemi városokban
MIBEN ERŐS ÉS MIBEN GYENGE AZ MRTT Elnöki beszámoló a évi közgyűlésen Magyar Regionális Tudományi Társaság.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
TÁMOP fenntartás és további fejlesztések tervek november 17. Szeged Németh Antal Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezető.
TUDOMÁNYOS MUNKA, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG Dr. BARTHA LÁSZLÓ Mérnöki Kar Tanácsülése.
EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS
Az innováció orientált területpolitika, egy botladozó siker ?
Sólyom Andrea PhD Hallgató
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása, fejlesztése ÉMOP – 2007/1.2.1 TERVEZET.
A lánc menti együttműködés és az innováció: a képességek és a meghatározó szakértelem kombinálása dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
Innováció ösztönző együttműködések kiépítése Dél-kelet-európai térség országaiban SET GIFT.
Nemzetközi együttműködések „A BAKONYÉRT” Egyesületnél.
Az élelmiszeripari versenyképesség és innováció egyes kérdései
Biotechnológiai KKV-k a nemzetköziesedő tudásháromszögben A VÁLLALKOZÁSOK NEMZETKÖZIESEDÉSÉNEK TANULSÁGAI Antalóczy Katalin Szeged, december 11.
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
A 40 éves MUISZ tevékenysége, tapasztalatai Miért érdemes MUISZ tagnak lenni.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
Újraiparosítási folyamatok a Dél-Dunántúlon Feldolgozó ipari helyzetkép a Dél-Dunántúli régióban Kovács Szilárd PhD-hallgató PTE KTK Regionális Politika.
Sikeres ipar-egyetemi együttműködés Pannon Egyetem - KÜRT Zrt. Dr Remzső Tibor pályázati igazgató egyetemi docens Microsoft Innovációs Nap november.
Az innováció, mint a versenyképes gazdasági növekedés alapja
Kis- és középvállalkozások válaszúton: versenyképesség, innováció, nemzetköziesedés EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS Sass Magdolna Pécs,
Menni vagy maradni – mit tanácsol a modern közgazdaságtan? Varga Attila PTE KTK KRTI Teret adó miliő? Pécs, november 25.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
KORLÁTOK ÉS LEHETŐSÉGEK: EGYETEMI KÉPZÉSI HELYEK TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN Magyar Régiótudományi Társaság Vándorgyűlése Debrecen, 2010.
Mesterképzés Vállalkozásfejlesztés szak NYÍLT NAP
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 5.
DPR és ALUMNI Dr. Kuráth Gabriella területfelelős.
A Pécsi Tudományegyetemen innovációs tevékenysége
Pécs és térsége gazdasága Pólus és a K+F+I november 27. Dr. Síkfői Tamás.
Az innovációs folyamatok rendszere, és a decentralizált pályázati források Brunda Gusztáv innovációs menedzser szakközgazdász
HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport.
A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara által szervezett „Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben”
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
A magyarországi K+F politika
A tudás szerepe a járműiparban – bevezető gondolatok
Szegedi Tudományegyetem
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Kölcsönös tanulás Gyakorlatának kezdeményezése: Néhány ajánlás
Előadás másolata:

Egyetemek és vállalatok együttműködése a kutatásban és fejlesztésben Barta Györgyi MTA Regionális Kutatások Központja barta@rkkmta.hu MRTT VIII. Vándorgyűlése, Debrecen 2010. november 18-19.

A vállalati innováció átalakulása: A nyitott innovációs rendszer felé: A vállalati innováció és a felsőoktatás átalakulása A vállalati innováció átalakulása: Nagyvállalaton belüli kutatás, kutatási eredmények vásárlása (19. század) Partnerek (egyetemek, beszállítók) bevonása (20. század közepétől) Globalizálódás a K+F terén: főszereplők a multinacionális vállalatok (stratégiai K+F a székhelyeken, később kihelyezésük fejlett, majd fejlődő országokba) Innovációs hálózatok kialakulása;

Kibővülnek az egyetemek feladatai: Új ismeretek forrásai A nyitott innovációs rendszer felé: A vállalati innováció és a felsőoktatás átalakulása Kibővülnek az egyetemek feladatai: Új ismeretek forrásai Tudás előállítása: képzés magas szinten Az egyetem a tudásgazdaság szereplőjévé válik. Modellváltás a felsőoktatásban: képzési rendszerben gazdasági feladatok (K+F eredmények értékesíthetősége, együttműködés a vállalatokkal, K+F mint szolgáltatás)

A nyitott innovációs rendszer felé: az állam bekapcsolódása Hármas csavarvonal (triple helix) modell: A gazdaság – egyetemek – kormányzat együttműködése A gazdaság legfontosabb szereplői a multinacionális vállalatok A rendszer nemzetközivé válik

Az egyetemi – vállalati kapcsolatok típusai (Inzelt A. nyomán) Egyének között: Megbeszélések, előadások, szakmai találkozók, konferenciák, Egyének és intézmények között: Szakértői megbízások, egyetemi továbbképzés, szervezett PhD kurzusok, egyetemi szabadalmak rendszeres vásárlása, Intézmények között: egyetemi, vállalati berendezések használata, vállalatok beruházásai egyetemeken, egyetemi-vállalati közös szabadalmak, Közös együttműködések, kutatások (esetleg állami támogatással), ----------------------------- Diplomások mobilitása az egyetemek és a vállalatok között, Tudásáramlás a kipörgetett cégek révén

A kapcsolatok megszűntek a nagyvállalatok eltűnésével. Egyetemi – vállalati kapcsolatok Magyarországon: a rendszerváltozás hatása Egyetemi-vállalati kapcsolatok a szocializmus idején (innovativitás hiánya, az egyetemek a vállalati fejlesztésben, ill. termelésben vettek részt) A kapcsolatok megszűntek a nagyvállalatok eltűnésével. Új kapcsolatok kiépítése nehéz és időigényes

Dualitás az innovatív vállalati struktúrában: Egyetemi – vállalati kapcsolatok Magyarországon: az egyetemek új potenciális vállalati partnerei Dualitás az innovatív vállalati struktúrában: Méretstruktúra: nagyvállalatok előnyben Ágazatok szerint: vegyipar (gyógyszeripar), elektronikai ipar, közúti jármű gyártása, információ, kommunikáció, pénzügyi tevékenység Tulajdon szerint: azok az ágazatok, ahol a külföldi tulajdoni arány magasabb Az egyetemek számára meghatározóak a külföldi nagyvállalatokhoz fűződő kapcsolatok

Az innovatív vállalatok aránya a vállalatok mérete szerint Magyarországon, 2008 (KSH)

Innovatív vállalatok a feldolgozóiparban, Magyarországon, 2008.

Vállalkozások K+F finanszírozása ágazatok szerint Magyarországon, 2007

Az egyetemi-vállalati kapcsolatok kiépítését lassítja: Egyetemi – vállalati kapcsolatok Magyarországon: lassan változó egyetemek Az egyetemek rákényszerülnek a vállalati kapcsolatok kiépítésére. Ezt a politika is támogatja. Az egyetemi-vállalati kapcsolatok kiépítését lassítja: Az egyetemek lassú átalakulása, tehetetlensége Az egyetemi kínálat és a vállalati kereslet eltérései Az egyetemektől megkívánt tudásszint nem megfelelő Jogi helyzet (állami – magánérdekek ellentmondásai) Egyenlőtlen gazdasági, pénzügyi helyzet Egyetemi, ill. vállalati érdektelenség Bizalmatlanság

A felsőoktatás K+F-ráfordítás forrásaiban növekszik a vállalkozások aránya

Az egyetem-vállalat kapcsolatára jellemző: Tapasztalatok az egyetemi – vállalati kapcsolatokról a kevésbé fejlett országokban A fogadó környezet jellegzetességei: szegényes innovatív környezet, de bőséges, olcsó, képzett munkaerő. A helyi egyetemek tudásszintje gyakran alacsonyabb, mint a nagyvállalaté. A letelepülő külföldi nagyvállalatok – leányvállalatok, sokszor a hanyatló ágazatokban. Az egyetem-vállalat kapcsolatára jellemző: A vállalatok nem az új tudást keresik, hanem az elérhető tudást Visszaáramló ismeretek a vállalatoktól az egyetemekre, Alapcél: a vállalati munkaerő kinevelése az egyetemeken Nem jellemző a közös kutatás, az egyetemek részvétele nem a kutatásban, hanem a fejlesztésben

A témához fűződő legújabb kutatások az RKK-ban (Budapesti Osztályán) Locomotive projekt (FP6, 2005-2007). 8 EU tagországban a multinacionális vállalatok K+F tevékenysége; Ennek magyarországi folytatása (jelenlegi OTKA kutatás, 2007-2011): a külföldi K+F egységek kihelyezett tevékenysége; Budapesti Pólus Program – 2008 (egyetemek, kutató intézetek – vállalatok - önkormányzat együttműködése); Egyetem-vállalati kapcsolatok tartóssága (most futó OTKA kutatás);

Egyetemek és vállalatok közötti kapcsolatok tartóssága (OTKA kutatás első eredményei) A kutatás az egyetem-vállalat K+F kapcsolatainak utóéletét tanulmányozza, azt, hogy jelentős K+F kooperációs projektek lezárulása után továbbélnek-e a szakmai kapcsolatok? 79 interjúban a 2008-ban lezárult KKK és RET programok előtti, alatti és utáni kapcsolatok jellegét vizsgáltuk a győri, szegedi és miskolci egyetemeken. Az „OTKA csapat”: Dőry Tibor és Csizmadia Zoltán (Győr), Deák Csaba és Kiss Anett (Miskolc), Lengyel Balázs (Szeged).

A kutatás első eredményei: Az egyetemek és vállalatok közötti (projekt utáni) kapcsolatra az egyszerűbb formák jellemzők. Az egyetemek között jelentősek a különbségek a kooperáció létrehozását és fennmaradását illetően. A kooperációban elég élesen elkülönülnek a belföldi és külföldi kapcsolatok. A projektek lezárulása után a kapcsolatok intenzívebbé váltak.

Az egyetemek közötti különbségek

Mire helyezne hangsúlyt, ha most kezdődne az együttműködés Mire helyezne hangsúlyt, ha most kezdődne az együttműködés? A 3 legtöbb említés,% – a kérdőívek alapján, 2009.