Regionalizmus és közigazgatás Romániában Dr. Bodó Barna Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

És is osztozom abban a tanácstalanságban, amely most Európa. Esterházy Péter

Kettős játék a RÉGIÓ fogalom – a tudományok – értelmezések, együtt-mozgás, az egységes fogalomhasználat igénye – a politika (közélet) – a többes-többszörös értelmezés „potenciáljának” kihasználása Szinaja, 2002: „jobban megfelelni bizonyos Eu- országok helyzetének és a NUTS-2-es feltételeknek” – a régiótervezés „matematikája” méret: 2,5-ről 2-re lakosság: 3,7-ről 1,7-re – „regionális demokrácia” „politikai árukapcsolás” - többség és kisebbség

Struktúra Régiófogalom Régió és közigazgatás Regionalizmus és közigazgatási reform Romániában

Régió és tudomány Földrajz Közgazdaság Szociológia Antropológia Filozófia Politikatudomány

Régiófogalom 1. Entitás: eleve adott – hely, tér, terület 2. Folyamat (lehatárolódás) eredménye: - Térség - Övezet - Zóna - Areál - Mező - Doménium - a folyamat kerete, indítéka, célja

Pozitív-szcientista értelmezés A társadalmi térbeliség Mozgások, hálózatok, csomópontok, felszínek, hierarchiák – Szempontok: Struktúra, alapegységek, felosztások, tényezők (természeti, gazdasági) – Leíró jelleg, megismerő funkció – Képződmények, folyamatok (szereplők nélkül)

Szimbolikus-informális értelmezés Antropológiai – térkisajátítás „Önmeghatározás” „Térségépítés” Otthontudat: jelenségek, kapcsolatok, folyamatok egyértelműsége Identitásrégió: régióhatárok, nyelvhatárok - történelem

Politikatudományi értelmezés nem pozitív-szcientista nem antropológiai szereplők: mozgalmak, pártok, civil-hálózat A regionalizmus céljai: Autonómia, föderalizmus, szeparatizmus A régió „megalapozása”: A társadalom mint természetes organizmus Az állam politikai akaratképzése A társadalom-állam republikánus egysége A politikai cselekvés „tér-kezelése”: Homogén tér Egy kiemelt térkomplexum A régió társadalmi-politikai rendezőelvek foglalata

Politológiai regionalizmus-fogalmak – Szabó Máté nyomán A régiók különállását megalapozó elképzelések A regionalizmus céljai AutonómiaFöderaliz- mus Szeparatizmus A társadalom mint „természetes organizmus” Kultúr- autonómia Szubszidia- ritás Etnonacionalizmus Az állam a politikai akaratképzés „szuverén” letéteményese Decentrali- záció Vertikális hatalom- megosztás Elitkonkurencia Legitimációs válság Kormányoz- hatatlanság Társadalom és állam unitárius-republikánus egysége Dekon- centráció Vertikális feladat- megosztás Dezintegráció és polarizáció centrum- periféria között

Normatív-intézményes értelmezés Állami tér-strukturálás – Regionalizáció Elvek: szubszidiaritás, decentralizáció Erőforrások Hatalmi stratégiák és célok – Etnoregionalizmus: „izmus” Csoportérdekek, lokális építkezés Centrum-periféria Távlatok

Forrásszerzés Hagyományos szerkezetek Identitásrégió – önmegfogalmazás Regionalizáció – feladat-le(el)osztás Funkcióbővülés Európai folyamatok és terek Régión kívüli, központi célok – regionális megfogalmazásban Európai intézmények Statisztikai-fejlesztési régiók Amorf szerkezetek – a korábbi szerepek érintetlenek: külső szereplők Új szerep: forrásszerzés Nyugat reakciója

Régió és közigazgatás Régiók – (ország)határokon belül EU-s regionális politika, kulcsszavak: Egységesség - konvenciók Helyi hagyományok Prioritások és szempontok: pénzszerzés a közösből R. Sturm: „az EU regionális és strukturális politikája levált az európai integrációs politikáról” EU-célok: stabilitás, kiegyensúlyozottság Közigazgatási funkció vs. közpolitikai funkció Régió: különbségek, sajátosság Szemléletváltás, különbségek: EU: sokszínűség érvényesítése Nemzeti – országos: központ-periféria törésvonal

EU regionalizmus-politikák Politikák: modern és posztmodern Jellemzők: Irányultság: dichotóm - többoldalú Stratégia: növekedés – innováció Szervezeti forma: centralizált – decentralizált Szemléletmód: újraelosztás – belső források mobilizációja Fejlesztési irányok: projektek – programok, nagyvállalat – kis- és középvállalatok Beavatkozási területek: problématérség – lehatárolt vs. folyamatosan alakuló A lokalitás helye-szerepe Önkormányzatiság kérdése: szubszidiaritás?

Önkormányzatiság, régiók - USA Közpolitikai kérdéskezelés prioritása J.J. Gargan: Handbook of Local Government Administration (1997) Regionális tanácsok: önkormányzatok önkéntes szövetségei: 111 különböző cél Regionális ügynökségek Regionális tanácsok: nincs közigazgatási szerep Létrehozatal: választott (Oregon), kinevezett (Minneapolis), delegálás (általában)

Önkormányzatiság, régiók - EU Sokszínűség Regionális integráció: – városiasodás, városodás – a közpolitikai feladatok teljesítése: együttműködés társulás módozatai – társulás és demokrácia-elvek szubszidiaritás, mandátum – NSZK – községek, nincs külön szabály – Ausztria – saját és átruházott hatáskörök, előírt változatok – Belga – a társulást külön törvénnyel – Hollandia – vízszabályozás külön, állami felügyelet – Spanyolország – alkotmányos jog, tartományokon belül

Önkormányzatiság, régiók - Magyarország Ellentmondás: alkotmány – igen, önkormányzati törvény: önko-jogok nem sérülhetnek Társulás és önkormányzati jogok Kettősség: normatisztelet vs. Szakszerűség és gazdaságosság A kötelező társulás intézménye: – mekkora az állami beavatkozás

Regionalizmus Romániában Regionalizmus-diskurzusok – Centrum-periféria – Etnikai hovatartozás és modernizáció (Capraru) Regionalizmus és közigazgatás – EU-normák közigazgatás(?) regionális politika - teljesítmény Regionális politika Román önkormányzatiság Közpolitikai „regionalizmus” Statisztikai régiók – a „sikeresség” szempontjai A jelenlegi kormányprogram Régiók átszervezése – „európai előírások”, a lehatárolás elvei Közigazgatási reform – decentralizáció

Közigazgatási reform 2005 A régió státusa Kohéziós erők, létező identitások Regionális funkciók Térségszervezés – területfejlesztés, kiegyenlítés Közszolgáltatás – közüzemek,környezetvédelem Stratégia – kohézió, marketing, kapcsolatok Regionális intézményrendszer Autonóm formációk Önkormányzati formációk Területfejlesztési formációk –Román: ide rokonítható Törvénytervezeti csomag – 4 norma Közalkalmazottak jogállása Kisrégiók: közösségi társulások – megyehatárok

Regionális intézmények Típusok: – választott szerv – önkormányzati társulás – államigazgatási hivatal – társadalmi érdekegyeztető fórum – EU-források felhasználására fejlesztési hatóság Románia – Fejlesztési feladatok – Váltás vagy változtatás? Veress Emőd: a román „alkotmányos szabályok túl általánosak és hiányoznak a garanciális elemek” Románia alkotmánya: „a helyhatóságok kialakítását bizonyos elvek teszik lehetővé.” - hatalomtranszfer

Következtetések EU-igazodás: az elvárások eredmény- centrikussága Egyedi román megoldások: a végrehajtó szerv civil – a civil szférának nincs képviselete Közigazgatás és regionális politika – párhuzamos folyamatok Központi szándék: a regionális politika közpolitika-centrikussága

Tisztelt uram, engem nem érdekel a maga Európája! Ion Luca Caragiale Köszönöm a figyelmüket!