Holdraszállás

Neil Armstrong és Edwin B. Aldrin holdraszállása

A holdprogram bejelentése A holdprogram hivatalos bejelentése 1961. május 25-én John F. Kennedy elnök kongresszusi beszédében történt, ezt tekintjük az Apollo-program hivatalos kezdetének. A beszédben Kennedy 9 éves határidőt tűzött ki a program megvalósításra. A célt 1969. július 21-én, az Apollo–11 űrhajósainak, Neil Armstrongnak és Buzz Aldrinnak a holdra lépésével sikerült teljesíteni. Apollo-11

Apollo 11 a Küldetés jelvénye

1969. Július 16 Armstrong, Collins és Aldrin 1969. július 16-án 13:32-kor (UTC) (helyi idő szerint 9:32-kor) emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) űrközpontból. Szabad visszatérési pályán haladva kivételesen pontos manőverezéssel 3 nap alatt érték el a Holdat.

A leszállást végig nehézségek kísérték, ismeretlen komputerhiba támadt kétszer is, majd a felszín fölött igen alacsonyan kiderült, hogy a simának hitt térség hatalmas sziklákkal és egy nagy kráterrel tarkított . Armstrong végül a kézi vezérléssel bravúrosan egy biztonságos helyre navigálta a holdkompot és Aldrinnal szerencsésen leszálltak a Nyugalom Tengerén.

A felszínre lépés 1969. július 20-án 20:17-kor (UTC) Armstrong jelentette: „Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt” A felszín rövid tanulmányozása után lelépett a Hold porába és egy legendás mondattal ő lett az első ember, aki a Holdra lépett: „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Kis idő múlva Aldrin is követte a felszínre. Armstrong mintákat vett és fényképezett, Aldrin pedig a mozgást tanulmányozta . Ezután kitűzték az amerikai lobogót, egy csomagban apró emléktárgyakat hagytak a felszínen és leleplezték a holdkomp lábán levő plakettet, amelyen békeüzenetet vittek: „Itt vetette meg az ember a Föld bolygóról először a lábát a Holdon. Békével érkeztünk az egész emberiség nevében.”

Neil Armstrong

Edwin B. Aldrin az amerikai zászló előtt tiszteleg! Aldrin lábnyoma a Holdon Edwin B. Aldrin az amerikai zászló előtt tiszteleg!

Vissza a Földre A holdraszállás végül sikeres volt. Az űrhajósok 3 nap múltán 1969. július 24-én leszálltak a Csendes-óceánon. A program 1972-ben fejeződött be. Az űrhajósok által visszahozott kőzetminták és a kihelyezett műszerek mérései forradalmi változásokat hoztak a Naprendszer történetének, kialakulásának megismerésében, a Föld-Hold rendszer fejlődéstörténetének ismereteiben.

Magyarok a Holdon Charles Simonyi (született Simonyi Károly; Budapest, 1948. szeptember 10.) szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás kutatója. Második magyarként kétszer is járt a világűrben. Ő volt az ISS eddigi ötödik és hetedik űrturista-látogatója. Apja Simonyi Károly fizikus.

Először 2007. április 7-étől 21-éig, másodszor 2009 Először 2007. április 7-étől 21-éig, másodszor 2009. március 26-ától április 8-áig járt a Nemzetközi Űrállomáson. Első útjára 2007. április 7-én közép-európai idő szerint 19 óra 31 perckor indult a Szojuz TMA–10 űrhajóval és 21-én a Szojuz TMA–9-cel tért vissza. Az első repülésre való felkészülést 2006. szeptemberben kezdte el Csillagvárosban.

Űrrepülése közben amatőrrádiós kapcsolatot létesítettek vele a Puskás Tivadar Távközlési Technikumból és hat kiválasztott diák tehetett fel neki kérdéseket április 13-án hajnalban. 2007. április 21-én tért vissza a Szojuz TMA–9 űrhajóval, a tervekhez képest egy nappal később.

A második útjára 2009. március 26-án 12 óra 49 perckor a Szojuz TMA–14-gyel indult és április 8-án a Szojuz TMA–13-mal tért vissza. Március 29-én, az ISS fedélzetéről, kapcsolatba lépett a Műegyetemi Rádióklubbal és az első magyar műholdat építő diákokkal. Az ember tragédiája egyik idézetével üzent minden magyarul beszélő embernek.

Simonyi Károly idézete "Sok kérés volt, hogy magyar szó is hangozzon a Nemzetközi Űrállomásról és ezért szeretnék egy néhány szót mondani Az ember tragédiájából, a 13. jelenet, az űrből hangzik. Ádám mondja a következőt: A cél voltaképp mi is? A cél, megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga. Azt hiszem, hogy ezek a szavak Madáchtól nagyon fontosak voltak mindig és nagyon fontosak lesznek a jövőben is. Mindenkit aki magyarul beszél, tiszta szívemből üdvözlök a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről."

Szojuz TMA-13

A Szojusz TMA-14 legénysége Charles Simonyi Michael Baratt Gennagyij Padalka