Építészet

Az atkéni Akropolisz

A Parthenon: Athéné Parthenosz (Szűz Athéné) tiszteletére épült fogadalmi templom. Iktinosz és Kallikratész tervezte.

A színház épület részei: ·Félkör alakú, lejtős nézőtér (theatron), melyet sugaras irányban lépcsős feljárók tagoltak. ·Középen a kör, vagy félkör alakú orkesztra helyezkedett el. Itt állt fel a kórus, mely a színdarab cselekményét szavalt narrációval követte. ·Az orkesztra mögött volt a színpad (proszkénion), ahol a színészek játszottak. ·A színházat a színpad mögött egyenesfalú, hosszúkás épület a szkéné zárta. Ennek falára erősítették a díszleteket, és benne helyezték el a kellékeket, a színészek öltözőjét.

A görög tudomány kezdetei 1. A milétoszi filozófusok philo-szophia= a bölcsesség szeretete „a filozófia ősatyja” THALÉSZ (Kr.e. 6.sz.) ·a HÉT görög bölcs egyike ·minden létező valamilyen (egy vagy több) ősmatériából, azaz arkhéból ered. ·Thalésznél az arkhé: a VÍZ ·Thalész-tétel · kiszámította a piramisok magasságát

HÉRAKLEITOSZ (~ Kr.e. 530 – Kr.e. 470) Nála az arkhé: tűz („.. Volt mindig és van és lesz örökké élő tűz, amely fellobban mértékre és kialszik mértékre.”) A dialektika ősatyja – panta rhei (minden folyik): ·nincs abszolút nyugalom, hanem minden dolog a szakadatlan keletkezés, változás és elmúlás állapotában van ·minden dolog az ellentétes erők kölcsönhatásának az eredménye Raffaello: Az athéni iskola (részl.)

Püthagorasz és a püthagoreus iskola ·Arkhéjukat a mennyiségi viszonyokban, a számokban vélték felfedezni ·A tízes (10) számot (az eggyel és néggyel együtt) szent számnak tekintették ( a tíz az első négy szám összegeként adódik): 10 = 1+2+3+4

A szofisták Prótagorasz (Kr.e. 480-410) Athénban tanító bölcsek · A szofisták Athénban tanító bölcsek ·Pénzért felkészítették az ifjakat a politizálásra. ·Mindent viszonylagosnak ítéltek! Mindent az ember alakított ki. Jó, vagy rossz. Ő mondja meg. (különböző kultúrák, különböző szokások) „Minden dolognak mértéke az ember; a létezőknek, hogy (vagy ahogy) léteznek, a nemlétezőknek, hogy (vagy ahogyan) nem léteznek.„ Ateizmussal vádolták, s a halálos ítélet elől menekülvén Szicília partjainál vízbe fulladt. Prótagorasz (Kr.e. 480-410) homo mensura

Szókratész (Kr.e. 470- 399) és követői ·Ez ellen lépett föl! ·NEM minden viszonylagos! ·Vannak örökérvényű értékek! (szeretet, igazság) ·Ezek önmagukban létező fogalmak. „Egy épelméjű ember sem akar magának rosszat . És az erény megsértése rossz, fájdalommal jár, veszteség. A legnagyobb veszteség. A legnagyobb rossz az, ha az ember önnön lelkének okoz kárt. Ezért az embereket meg kell tanítani arra, hogy jobb ha az ember elveszti karját, vagy lábát, vagy kiszúrják a szemét mint ha lelkének kárt okozzon>>megvizsgálatlan életet nem érdemes élni <<

Periklész barátai Anaxagorász (i.e. 500 - 428) Milétoszban született, ő volt az első filozófus, aki Athénba ment tanítani. perbe fogták istentelenség vádjával (a napot izzó fehér kődarabnak nevezte), de valójában Periklésszel folytatott barátsága miatt száműzték ő hirdette először, hogy a világegyetem alapja a tiszta és vegyítetlen ész, (Plutarkhosz) Periklész barátai Pheidiasz (i. e. 500 – i. e. 430 körül) Mint Periklész bizalmas jóbarátja, i. e. 447-től az athéni Akropolisznak épületekkel és szobrokkal való feldíszítésén munkálkodott. Leghíresebb műve Athéna talapzatával együtt 16,5 méter magas bronzszobra az athéni Akropoliszon.

Periklész kortársai Euripidész (Kr.e.485-406 Szophoklész (Kr.e.497-405) Thuküdidész ( c. 460 BC - c. 395 BC )

Platón (Kr.e. 5-4. sz.) Szókratész tanítványa. ·Fogalmak állandóak. ·Ezek valóságosan az ideák világában léteznek. A világban ennek csak tökéletlen lenyomata van. filozófusok őrök iparűzők, földművesek

Akadémia (900 évig)

Arisztotelész (Kr.e. 4. sz.) ·Platón tanítványa ·A dolgok lényege önmagukban rejlik · ideális államforma: igazságos egyeduralom