Modern gazdasági rendszerek – A modern kapitalizmus Ing. Dudás Tamás, PhD.

Alapvető gazdasági rendszerek Tulajdonforma Koordináció Bürokratikus Piaci Magántulajdon Kapitalizmus (piacgazdaság) Állami tulajdon Államszocializmus (tervgazdaság)

Kapitalista gazdasági rendszer (Piacgazdaság) Definíció – a kapitalista gazdasági rendszer olyan gazdasági rendszer, amelyben a magántulajdon a domináns tulajdonforma és amelyben a piac a domináns koordinációs mechanizmus Ebben a gazdasági rendszerben a profit a gazdasági tevékenységek fő motivációja és a rendszert a kereslet és a kínálat mechanizmusa működteti az ármechanizmus segítségével A befektetési döntéseket döntő mértékben a magánszféra hozza meg, a termelési és disztribúciós folyamatok racionálisan cselekvő vállalatok kezében vannak

Kapitalizmus szó eredete A Kapitalista (Kapitalist) szót először Marx és Engels használta a Kommunista kiáltványban (1848) – de a kapitalizmus kifejezés még itt nem fordult elő A kapitalizmus szót először William Thackeray angol író használta 1854-ben, de még nem a mai jelentésében A mai modern értelemben a kapitalizmus szót Werner Sombart (A modern kapitalizmus) és Max Weber (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című művében) használta 1902-ben illetve 1904-ben

A kapitalista gazdasági rendszer elméleti alapjai A kapitalista gazdasági rendszer alapját képező elméletek több hullámban születtek Az első hullámba az ipari forradalom idejében született elméletek sorolhatók (18. és 19. század) – Chydenius, Smith, Ricardo, Marx) További fontos elméletek születtek a 20. században – a nagy gazdasági válság idején (Keynes) és a hidegháború korszakában (Hayek és Friedman)

A kapitalista gazdasági rendszer elméleti alapjai 1765 – egy finn politikus – Anders Chydenius – volt az első, aki a gazdasági liberalizmus eszméit hirdette (11 évvel Adam Smith - A nemzetek gazdagsága megjelenése előtt) Adam Smith fő műve a modern kor egyik legnagyobb hatású könyve, mely megalapozza a modern közgazdaságtan alapjait. A kor további közgazdászai is átveszik Smith fogalmait (még Karl Marx is)

A gazdaság szereplői az önérdek alapján cselekszenek Szabadság - A kapitalista rendszer fő vonása a klasszikus közgazdászok szerint A gazdaság szereplői az önérdek alapján cselekszenek Szabad (nemzetközi) kereskedelem Szabad technológiai fejlődés

A piacgazdaság történeti típusai Szabadversenyes (korai) piacgazdaság Vegyesgazdaság

A korai és a modern piacgazdaság néhány fő jellemzője Megnevezés Szabadversenyes piacgazdaság Vegyesgazdaság Tulajdon Családi magántulajdon Részvénytársasági tulajdon, intézményi tulajdon, állami tulajdon Piac Szabad verseny, atomizált piaci szereplők Szabályozott verseny, monopolista-oligopolista szereplők Az állam gazdasági szerepe Passzív szerep – éjjeliőr, ellenőrzi a játékszabályok betartását Aktív szerep – versenyszabályozás, közjavak termelése, ciklusszabályozás stb.

Vegyesgazdasági rendszerek fő típusai (Katzenstein, Zysman)

Piac által vezérelt gazdaság A legszűkebb körre korlátozz az állam szerepét a gazdaságban és a legtöbb teret engedi a piaci szabályozásnak Ennek ellenére itt is lehet jóléti állam, redisztibúció, állami tuljdon, versenyszabályozás stb. Fontos – az állam nem avatkozik be szelektív módon a vállalati szférába Az erőforrások allokációjában a piacé marad a döntő szerep

Piac által vezérelt gazdaság A tőkefelhalmozásban a tőkepiac szerepe nagy, a bankok és az állam szerepe viszonylag csekély Az a gazdasági rendszer, ahol a tőzsde játssza a legfontosabb szerepet a tőkefelhalmozásban, csak kis teret enged az állami beavatkozásoknak Példa – USA vagy az Egyesült Királyság

Állam által vezérelt gazdaság A modern piacgazdaság azon modellje, amely a legnagyobb szerepet juttatja az államnak Az állam autonóm módom beavatkozik a vállalati szférába és szelektíven befolyásolja ennek működését Módszerek – beruházások és K-F finanszírozása, kedvezményes hitelek és támogatások stb. A tőkepiac szerepe nem jelentős, a bankok és az állam szerepe viszont nagy Kiemelt szerepet játszanak a bankok, melyek elsősorban a hosszú és rövidtávú hitelezés funkcióját látják el

Állam által vezérelt gazdaság A bankoknak gyakran jelentős érdekeltségeik vannak a vállalati szférában és nem ritkán befolyást gyakorolnak a vállalatok üzletpolitikájára is A kereskedelmi bankok gyakran teljesen vagy részlegesen állami tulajdonban vannak és a vállalatok pedig rászorulnak a bankok által mozgósítható forrásokra Példa – Japán vagy Franciaország

Tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság Ez a gazdasági rendszer a gazdaságban kulcsszerepet játszó szereplők érdekszervezetei között létrejött alkuk rendszere révén koordinálja a piac és az állam gazdaságot szabályozó folyamatait Az állam kívül marad a mikroszférán, de a mikrofolyamatokat nem csak a piac határozza meg Ebben a modellben az állam nem autonóm szereplő, hanem a gazdasági érdekcsoportok foglya Demokratikus korporatizmus vs. Autoritariánus korporatizmus

Demokratikus korporatizmus Szociális partnerség ideológiája A gazdasági érdekcsoportok centralizált és koncentrált rendszere Politikai alkuk a politikai szereplők között 3 fő érdekcsoport – munkáltatók, munkavállalók és az állam Miről döntenek? – bérek, árak, növekedés, adók, foglalkoztatás, jólét, stabilitás, az ipar modernizálása stb. Példa – Ausztria, Svédország, Norvégia, Dánia...

Szociális korporatizmus vs. Liberális korporatizmus Társadalmi koalíció Tőke Szakszervezetek Állam Nemzetközi, erős Decentralizált, gyenge Globális alkalmazkodás Nemzeti, gyenge Centralizált, erős Nemzeti alkalmazkodás Politikai hálózat Intézményi szerkezet Politikai folyamat Az alku módja Kevésbé centralizált Szélesebb, de nem a beruházás és a foglalkozatottság kérdései Kétoldalú, i Jobban centralizált Szűkebb, de a beruházás és a foglalkoztatottság kérdései is Háromoldalú, Politikai következmény Szűkíti a szereplők közotti politikai egyenlőtlenségeket

Korai iparosítás modellje A feudális arisztokrácia és az abszolutista állam gyenge volt Parlamenti politikai rendszer jött létre korán és a mezőgazdaságot üzleti alapon szervezték meg Jellemzője a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, a vállalkozások viszonylag kis mérete, az ipari koncentráció alacsony foka, kevéssé korlátozott piaci verseny A vállalat lett a gazdaság legfontosabb szereplője, az állam passzív szerept lát el

Korai iparosítás modellje A munkásmozgalom decentralizált, reformista és elkülönül a politikai pártoktól Az államnak nincenek megfelelő eszközei a vállalati szférába való beavatkozásba Példa – USA vagy Nagy-Britannia A korai iparosítás a piac által vezérelt gazdasághoz vezet

Megkésett iparosítás modellje A feudalizmus erős volt, ezért az arisztokrácia meghatározó szerepének fölszámolása megkésve ment végbe Jellemzői a robbanásszerű fejlődés, a vállalkozások nagy méretei, az ipari koncentráció magas foka és a nehézipar túlsúlya A bankrendszer vált a gazdaság kulcsszereplőjévé és az állam az ipari fejlődés fontos tényezőjévé vált. A folyamat jellemzője tehát az állam, a beruházási bankok és az állam szoros együttműködése A munkásmozgalom is centralizált és a politikai pártokhoz kapcsolóodik

Megkésett iparosítás modellje Példa – Japán, ahol az iparosodás csak a 19. század második felében indult el Példa – Dél Kórea, mely a 60. években Park tábornok irányítása alatt komoly gazdasági fejlesztésekbe kezdett, melyeket az állam irányított A megkésett iparosítás az állam által vezérelt gazdasághoz vezet