1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL, A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÉS A KLÍMAPOLITIKÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS EREDMÉNYEI, ELLENTMONDÁSAI ÉS TÁVLATAI dr.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon
Advertisements

Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók A fenntarthatósági világcsúcs-konferenciák eredményei, hatásai és tanulságai DR. FARAGÓ TIBOR 1. A nemzetközi fenntarthatósági.
FaragóT: ENSZ f.f. folyamat1 A FENNTARTHATÓSÁGGAL FOGLALKOZÓ ENSZ FOLYAMAT KRITIKÁJA dr. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár az.
Energia – történelem - társadalom
FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 1 MIÉRT FOGLALKOZIK A LEGMAGASABB SZINTEN A NEMZETKÖZI POLITIKA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉVEL? dr. Faragó Tibor, c.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Pénzintézetek társadalmi felelősségvállalása és a Green Banking koncepció KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs.
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
VI. Köztudatos vállalati magatartás A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Szlávik János az MTA doktora tanszékvezető, egyetemi tanár Budapesti.
Az ENSZ klímatárgyalások Kiss Veronika OTDK április
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
A víz mint magyar EU-elnökségi prioritás
Globális problémák Kialakulásuk okai:
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
A fenntartható fejlődés alapelemei, globális célkitűzései
Készítette: Mácsai Cecília Környezettudomány MSc
A környezetvédelem története és alapfogalmai
Természeti erőforrások védelme
TÁMOP A-11/1/KONV AGRÁRKLÍMA című projekt NYITÓ RENDEZVÉNYE Felkészülés a klímaváltozásra az agráriumban: eddigi kezdeményezések és a kutatás.
IPARÁGAK VÁLTOZÁSA : HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EVOLUCIONISTA SZEMSZÖGBŐL Bajmócy Zoltán egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és Magyarország
Magyarország 2015: Fenntartható fejlődés (záró beszámoló) Bulla Miklós MTA szeptember 28.
1 „ Energiapolitikai kérdőjelek, lehetséges válaszok” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. MKT Vándorgyűlés, Eger Június.
Az ellátási láncok biztonsága
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Az Európai Unió ökológiai hálózata
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Bevezető információk Terv volt egy könyv, de … Így kissé rövidített változatban az interneten: geo.u-szeged.hu/~rjanos/ Jegy: írásban – rövid kifejtős.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
Nemzetközi és hazai civil szervezetek hatása a klímapolitikára Schmuck Erzsébet, MTVSZ társelnöke Hogyan értékelhető a nemzetközi és hazai civil mozgalom.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉRE, AZ ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK EMISSZIÓJÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE SZERVEZŐDŐ NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK – SIKEREI, KUDARCAI Balogh.
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV DR. NÉMETH IMRE AUGUSZTUS 7.
Előtérbe kerül-e a természeti erőforrások fenntartható használata, vagy a gazdaság és a fogyasztás okozta környezetszennyezést minimalizálandó még ebben.
6. téma A környezettudomány a tudományok rendszerében
Mérnökökológia Musa Ildikó BME VKKT.
Fejlesztéspolitika és fenntartható fejlődés A programozási időszak tanulságai Gyulai Iván.
EU szabályozás Általános környezetvédelmi jogtár Forrás:
FaragóTibor: GlobálisKlímaPolitika1 Nemzetközi éghajlatvédelmi együttműködés, a klímapolitikai tárgyalások előzményei, helyzete és kilátásai dr. Faragó.
Környezetjogi alapelvek
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Az éghajlatváltozás kommunikációja a médiában Innováció és kommunikáció III. Megyeri Nóra - Turcsán Edit.
Fenntarthatóság és káoszelmélet
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
Ágazati kapcsolatok és szociális párbeszéd az EMCEF-ben Balatongyörök, április 29.
FaragóT:Nemzetközi klímapol 1 A NEMZETKÖZI KLÍMAPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ FŐBB HAZAI FELADATOK dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár
Nemzeti Parkok.
Ember és környezetének viszonya
Nagy Sára Környezettudomány Előzmények Globális Légkörkutatási Program (GARP), évi ENSZ-konferencia WMO (CO2 hatása a klímaváltozásra)
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Szennyező anyagok kibocsátásának trendje
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Nemzetközi folyamatok a globális vízgazdálkodás terén Baranyai Gábor Igazságügyi Minisztérium.
Globalizáció és környezeti problémák
A környezetvédelmi jog története
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások – története/vállalásai ZELEI.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl.
A 2007-es és a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
GLOBÁLIS CÉLOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT Global Goals.
Előadás másolata:

1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL, A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÉS A KLÍMAPOLITIKÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS EREDMÉNYEI, ELLENTMONDÁSAI ÉS TÁVLATAI dr. Faragó Tibor, C.Sc., c. egyetemi tanár "Fenntarthatósági Csúcs", november 23. FELISMERÉS.. ? BIZONYOSSÁG.. ? EREDMÉNYEK.. ? TÁVLATOK.. ?

FaragóT.: Környpol. libikóka2 (1) A FELISMERÉS Miért tartott több évtizedig a nagypolitika számára a fenntarthatatlan folyamatok, a környezeti problémák kiterjedésének, globalizálódásának felismerése, a tudományos felvetésekkel való behatóbb foglalkozás?

FaragóT.: Környpol. libikóka3 (1) FELISMERÉS A globális környezetpol-i, fennt.fejl.-i együttműködés kereteinek megteremtése globális pol. együttműködés keretei 1919 (NSz), 1943/45 (ENSZ) (term. erőforrások)  környezeti ügyekben 1972 (UNEP), 1975, fennt. fejl (A21, CSD) A környezetsavasodás felismerése és megállapodás a hathatós intézkedésekről fosszilis tüzelőanyagok fokozódó használata 19 sz. 2. felétől  hipo: 1967 (Odén)  megállapodás 1979 (LRTAP), Az ózonréteget veszélyeztető vegyianyagok betiltása szintetikus (hűtési stb. célú) anyagok gyártása 1930-as évektől..  hipo 1974 (Molina, Rowland)  megállapodás 1985, 1987, Az éghajlatváltozás veszélye és a kibocsátás-szabályozás elfogadása fosszilis tüzelőanyagok fokozódó használata 19 sz. 2. felétől  hipo 1938 (Callendar)  megállapodás 1992 (UNFCCC), 1997 (KP).. A globális környezeti problémák közös finanszírozási alapjának létrehozása globális finanszírozási intézmények szükségessége 1944 (B-W, IBRD) 1960< (ODA)  globális környezetvédelmi alap 1991 (GEF).. Számos más globális környezeti példa: erdővel borított területek globális fogyása, biológiai sokféleség csökkenése, környezetben tartósan megmaradó szerves vegyianyagok hatásainak feltárása... ~40+ ~100+ ~50+ ~100+ ~50+

FaragóT.: Környpol. libikóka4 (1) A FELISMERÉS Miért tartott több évtizedig a nagypolitika számára a fenntarthatatlan folyamatok, a környezeti problémák kiterjedésének, globalizálódásának felismerése, a tudományos felvetésekkel való behatóbb foglalkozás? Okok: * a nagytérségű környezeti problémákra vonatkozó tudományos ismeretek lassú gyarapodásában nemzetközi pol.-gazd. okok is közrejátszottak (környezeti megfigyelő rendszerek és nemzetközi információcsere fejlődése) * a 20. század nagy részét jellemző, elhúzódó nemzetközi politikai feszültség, és emiatt is a nagypolitika más irányú elfoglaltsága és prioritásai * a természeti erőforrásokért folyó verseny és a környezet-szennyezés hatásainak lebecsülése, elhanyagolása * az az elképzelés, hogy kellő megoldást jelenthet a gazd. növekedés és a környezet-terhelés szétválasztása, a gazdaság "zöldítése"

FaragóT.: Környpol. libikóka5 (2) A BIZONYOSSÁG Miként hat a környezeti folyamatokkal kapcsolatos tudományos bizonyosság és bizonytalanság szintje a teendőkre vonatkozó nemzetközi döntéshozatalra? Mauna Loa CO 2 mérési sor IEA/WEO 2008:glob.olajtartalék-becslés

FaragóT.: Környpol. libikóka6 (2) A BIZONYOSSÁG Már kellő tud. bizonyossággal rendelkez(t)ünk a glob. körny. problémákról; a fennmaradó bizonytalanságra pedig adottak a döntéshozatal helyes elvei, s azok alapján születtek eddig is a közös döntések (kompromisszumok): a tudományos kutatás, együttműködés támogatása időt nyerni, várni a kritikus szintű célokkal, beavatkozásokkal a pontosabb ismeretekig a megelőzés és a forrásnál való beavatkozás hatékonyabb és gazdaságosabb, mint az alkalmazkodás és a "csővégi" megoldás olyan beavatkozások, amelyeket más okból és céllal is érdemes megtenni célszerűség, költséghatékonyság a felelősség kérdése.. eltérő hozzájárulás a probléma kialakulásához, eltérő lehetőségek a megoldáshoz, ezeknek megfelelő szintű felelősség- és kötelezettségvállalás az elővigyázatosság elfogadása, a teljes tud. bizonyosság hiánya nem adhat okot az intézkedések elhalasztására, ha súlyos vagy visszafordíthatatlan változások, károk..

FaragóT.: Környpol. libikóka7 (2) A BIZONYOSSÁG Miként hat a környezeti folyamatokkal kapcsolatos tudományos bizonyosság és bizonytalanság szintje a teendőkre vonatkozó nemzetközi döntéshozatalra? Az elővigyázatosság meghatározó jelentőségű a globális környezetpolitikai megállapodásoknál * keretjellegű programok és megállapodások, fokozatos szigorítások levegőszennyezés-csökk., ózonréteg-védelem, klímapol.célok, biodiv-megőrzés * értelmes kockázat-elkerülés (döntéselmélet - a "másodfajú hiba" elkerülése): Ha a még nem teljes tud. bizonyosságra hivatkozva nem cselekednénk a földi környezetet veszélyeztető hatások mérséklése érdekében, a véges vagy feltételesen megújuló term. erőforrások gyors kiaknázása ellen, de bekövetkezik egy drámai hatású változás vagy erőforrás-szegénység, akkor majd bocsánatot kérünk ezért a jövő nemzedékektől?

FaragóT.: Környpol. libikóka8 (3) AZ EREDMÉNYEK Az eddigi együttműködés eredményei többek között jelentős programokban, megállapodásokban tükröződnek, de mi a helyzet a végrehajtásukkal és vajon az elfogadott célok, eszközök elégségesek a feltárt környezeti problémák megoldására?

FaragóT.: Környpol. libikóka9 (3) AZ EREDMÉNYEK 20 éve folynak nemzetközi fennt.fejl., környezetvéd., klímapol. egyeztetések jelentős eredmények: a problémák elismerése, a megoldások tárgyaláshoz nemzetközi fórumok létrejötte, átfogó programok és alapvető keret-megállapodások 1991/92 Riói konf. előkészítése, globális f.f. program elfogadása (Feladatok a XXI sz-ra) 1991/92 Klímapolitikai tárgyalások és az éghajlatvédelmi keretegyezmény elfogadása 1991/92 Tárgyalások a biológiai sokféleségről és a (keret)egyezmény elfogadása 1990/91 Tárgyalások a pán-európai levegőszennyezés-csökk. újabb szakaszáról (VOC) 1991/93 A pán-európai környezetvédelmi együttműködés útjára indul /92 Az ózonréteg védelmére tárgyalás és megáll. a legkrit. anyagok betiltásáról De: végrehajtás nehezen halad + korábbi célok nem elégségesek + új problémák Új elhatározások: 2002 Fennt. Fejl. Világtalálkozó: elkötelezettség megerősítése, teendők kiegészítése 1997 Kiotói Jegyzőkönyv, 2007 tárgyalások a további szigorításról Biológiai sokféleség – korábbi célok nem teljesültek, új határidő – új célok Kevés kivételtől eltekintve az elfogadott célok, intézkedések nem voltak elégségesek a már kialakult problémák hathatós kezelésére sem, de arra végképpen nem, hogy elejét vegyék a kritikus, fenntarthatatlan folyamatok elmélyülésének.

FaragóT.: Környpol. libikóka10 (3) AZ EREDMÉNYEK Az eddigi együttműködés eredményei többek között jelentős programokban, megállapodásokban tükröződnek, de mi a helyzet a végrehajtásukkal és vajon az elfogadott célok, eszközök elégségesek a feltárt környezeti problémák megoldására? Okok: milyen korlátozó tényezők miatt halad vontatottan az elfogadott programok és megállapodások végrehajtása, ill. hathatósabb intézkedések elfogadása * állandósult vita a felelősségről, de a lényeg a kibontakozó új világrend.. * gazd. fejlődés általában és különösen a kulcságazatok érintettek - erős ágazati érdekek (multinacionális és nemzeti szinten is) * társ.-gazd. inercia (termelési/fogyasztási szokások, szerkezet), a kialakult szerkezet, feltételek miatti "csapda-helyzet" * a sokféle program között az összhang hiánya; fenntarthatósági célkitűzés, program elfogadásának, alkalmazásának hiánya

FaragóT.: Környpol. libikóka11 (4) A TÁVLATOK Mi várható és mi nem várható a közeljövőben vagy hosszabb távon a fenntartható fejlődéssel, a környezetvédelemmel, a klímapolitikával foglalkozó nemzetközi együttműködés terén?

FaragóT.: Környpol. libikóka12 (4) TÁVLATOK A közeljövő egyes fenntarthatósági feladványai klímapolitika: új globális megállapodás kellene a 2012 utáni időszakra, de valószerűtlen 2012 végéig az egyezség a megfelelő kibocsátás-csökkentésről fenntartható fejlődés: 2012-ben (Rio+20) kritikusan értékelni kellene az 1992/2002-es glob. program végrehajtási hiányosságait; ezt nem helyettesítheti a gazdaság "zöldítése" a környezet-, a fenntarthatóság-tudatosságra való nevelés: lezárul a hasznos, de túl "csendes" évtizedes ENSZ-program, de nagy szükség lenne a folytatására a szegénység leküzdésének legalapvetőbb céljai és a források: a 2000-ben elfogadott ENSZ-célok (MDG) teljesítése még nehéz feladat, de új megállapodásra van szükség a 2015 utáni időszakra, a forrásokról is (ODA) a világnépesség növekedése és a szegénységi/jólléti szakadék növekedése miatt is fenntartható fogyasztás és termelés: el kellene végre fogadni a "szerény" programot természeti erőforrások: növekvő igények és konfliktusok a kőolaj, a földgáz, egyes ritka földfémek, az ivóvíz-készletek, a tengeri halállományok miatt a fennt. fejlődés, környezetpol. globális kormányzása: 1972 óta és 2012-ben is téma lesz a nem kellő hatékonyságú rendszer, de valószerűtlen bármilyen lényeges változás Az optimista zárszó: 2022-re (Rio+30) a fenntarthatatlan társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatokat illetően még több kellemetlen igazsággal szembesülnek a társadalmak, a kölcsönös (társadalmi és környezeti) függőség ténye még egyértelműbb lesz, s így jóval nagyobb lesz a készség egy új globális megállapodásra és annak végrehajtására.