 1. dia: Bemutakozó  2. dia: Tartalom  3. dia: Fogalmak  4. dia: Mi a hasznosság??  5. dia: Általános I.  6. dia: Általános II. táblázat  7. dia:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BPS Web 2.0 Felhasználói kézikönyv. A szerkesztő főoldala A bejelentkezett felhasználóA szerkesztő főmenürendszere Stílusformázások Nyelv- és nézetváltás.
Advertisements

Szövegszerkesztés Összefoglalás.
Microsoft Office XP Word
Word 2007.
Számítógépes ismeretek 5. óra
Bekezdésformázás Név: Szarvas Nóra 8/a Felkészítő tanár: Salamon Róza
Türr István Gimnázium és Kollégium 8500 Pápa, Fő u. 10.
Készítette: Szobonya Ferenc
Travian Koroknai Áron.
Szövegszerkesztés Alapfogalmak Szövegbevitel Parancskiválasztás
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
Szövegszerkesztés.
Bekezdésformázás.
Dokumentum.
Szöveg egységei, gépelés
A szövegszerkesztő jellemzői
Microsoft Office WORD 2007 Formázás
Szövegszerkesztés az MS Word 2007-ig
1. Akciógombok elhelyezése
Szövegszerkesztés az MS Word 2007-ig Szövegformázás.
Tartalomjegyzék és tárgymutató
1 Tabulátor és használata. 2 A tabulátor olyan eszköz, amellyel egy soron vagy bekezdésen belül a szöveget megadott pozícióba tudjuk igazítani. A szöveget.
Bekezdésformázás Tepszis Barbara 8.a Salamon Róza (felkészítő tanár)
Bekezdésformázás Felkészítő tanár: Tóth Attila Diák: Lábszki Anna
Bekezdésformázás Készítette: Kiss Ádám Felkészítő tanár: Salamon Róza Dr. Török Béla Általános Iskola 1142 Bp. Rákospatak u. 101.
Salamon Róza felkészítő tanár
HTML oldal felépítése Készítette: Pataki Arnold
Bekezdésformázás Név:Horváth Bence
Bekezdésformázás Nevem: Berkes András Speciális kategória
Bekezdésformázás Fűrész Attila Salamon Róza (felkészítő tanár) 8.A
,,Én így tanítanám az informatikát”
OpenOffice OpenOffice Bekezdésformázás Szabó-Péter Vivien János Zsigmond Kollégium 1989 December 21 sugárút, 9 szám Felkészítő tanár: Kaupert Melinda.
Ismerkedés a szövegszerkesztéssel
Informatikai alapszoftverek
Csernoch Mária Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma
1 Microsoft Excel 4. óra Előadó: Jánosik Tamás. 2 Formai beállítások Oszlopszélességek beállítása  Egyszerűen: az adott oszlop oszlopcímének jobb szélénél.
Szövegszerkesztés Páll Éva Boglárka.
Microsoft Word Oberhuber Balázs.
Feladatlap stílusokra
Egy szövegszerkesztő legegyszerűbb szolgáltatásai
Szövegszerkesztés Alapfogalmak.
PowerPoint 7. Évfolyam Formázások. Mentés A feladatot mentsük el a saját mappánkba „7_2_ppt_SajátNév” néven (ahol a SajátNév a saját nevünk helyesen leírva,
SZÖVEGSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK Formázások összefoglalás
Gazdasági informatikus - Szövegszerkesztés 1 Hosszú dokumentumok kezelése.
Első lépések a szövegszerkesztő használatában
Táblázatok.
SZÖVEGSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK
Bekezdések formázása 1..
Műszaki szerkesztés a könyv megtervezése és elkészítése, ill. ennek irányítása végleges szöveg elkészülésétől kezdve a nyomdába küldésig a kézirat tipografizálása.
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
Gazdasági informatikus - Szövegszerkesztés 1 HasábokHasábok.
Dokumentum formázása.
Gazdasági informatikus - Szövegszerkesztés 1 Bekezdések formázása 3.
SZÖVEGSZERKESZTÉS IV. ~ BEKEZDÉSFORMÁZÁS ~
Bekezdések formázása 2..
Gazdasági informatikus - Szövegszerkesztés 1 Bekezdések formázása 2.
Karakterek, bekezdések formázása
Bekezdések formázása 1..
Informatika Oktató: Bock Ádám. Prezentáció készítés PowerPoint program segítségével.
3. Táblázatok és diagramok
Szövegszerkesztés összefoglalás.
Microsoft Word.
Formázási műveletek.
MS Office Word 2010 Szövegszerkesztés.
Informatika Oktató: Katona Péter.
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
Adatfeldolgozási ismeretek 15. ML osztály részére 2017.
A dia beszúrása a bemutatóba
téma közlemény SmartArt-ábra piros hátterű képekkel (Haladó)
MS Office Word 2010 Szövegszerkesztés.
Előadás másolata:

 1. dia: Bemutakozó  2. dia: Tartalom  3. dia: Fogalmak  4. dia: Mi a hasznosság??  5. dia: Általános I.  6. dia: Általános II. táblázat  7. dia: Behúzás  8. dia: Térköz I.  9. dia: Térköz II.  10. dia: Tördelés  11. dia: Formázási kivételek  12. dia: Példák  13. dia: Általános példa  14. dia: Behúzás példa  15. dia: Térköz példa  16 dia: Vége (Köszönjük a figyelmet!!!)

 Ha írásban új gondolatot kezdünk, akkor azt egy új sorba, tehát új bekezdésbe írjuk.  A szövegszerkesztésben a bekezdésnek, a két bekezdésvége (másold be a jelet) jel közötti részt nevezünk.  A bekezdéseket lehet formázni is.  Az igazítás azt adja meg, hogy hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a bekezdés sorai. Négy lehetőséget ismerünk: balra zárt, jobbra zárt, középre zárt, és a sorkizárt (de van egy ötödik is, az elosztott)  A sorkizárt esetben a szóközök szélességét állítják be úgy, hogy a szöveg bal széle és jobb széle egymás alatt legyen.  Az elosztott elrendezésben az utolsó sor jobb széle is a többi alá kerül, rövid kimenetsor esetén nagyobb szóközök lesznek.

 Ha új gondolatot kezdünk, akkor azt új bekezdés indításával jelezzük az írásművekben.  Ez természetes módon az előző bekezdés lezárását is jelenti.  Nincs általános szabály a bekezdés hosszára, hiszen gondolatainkat kifejezhetjük egyetlen betűből álló szóval is, de olykor barokkos körmondatokra is ragadtatjuk magunkat.

IIgazítás Szöveg balra igazítása Középre zárás Szöveg jobbra igazítása Szöveg sorkizárttá téve így néz ki.

Igazítás Gyorsbillentyűvel haszználával Balra zártCTRL+L Középre zártCTRL+E Jobbra zártCTRL+R Sorkizárt-

 Típusa(2 féle van): Első sor Függő  Lehetőség van a méret megadására is:

EElőtte(0 pt) & utána(10 pt) ÉÉrtéke(Válassz mennyi legyen pt!) SSorköz Többszörös 1,5 sor Szimpla

 Sorköz: Legalább Dupla Pontosan  Az azonos stílusú bekezdések között ne legyen térköz.

 Fattyú- és árvasorok: 1. Jelöljük ki a bekezdéseket, amelyekben el kívánjuk kerülni a fattyú- és árvasorok keletkezését. 2. Kattintsunk a Formátum menü Bekezdés parancsára, majd a Szövegbeosztás fülre. 3. Jelöljük be a Fattyú- és árvasorok jelölőnégyzetet.  Együtt a következővel: 1. Jelöljük ki az egy oldalon tartani kívánt bekezdéseket. 2. Kattintsunk a Formátum menü Bekezdés parancsára, majd a Szövegbeosztás fülre. 3. Jelöljük be az Együtt a következővel négyzetet.  Egy oldalra: 1. Jelöljük ki azokat a bekezdéseket, amelyek sorait együtt kívánjuk tartani. 2. Kattintsunk a Formátum menü Bekezdés parancsára, majd a Szövegbeosztás fülre. 3. Jelöljük be az Egy oldalra négyzetet.  Új oldalra: 1. Jelöljük ki azt a bekezdést, amely elé oldaltörést szeretnénk beszúrni. 2. Kattintsunk a Formátum menü Bekezdés parancsára, majd a Szövegbeosztás fülre. 3. Jelöljük be az Új oldalra négyzetet.    

"Szörnyű úgy élni, hogy valaki nem élvezi a munkáját. S éppen olyan szörnyű úgy élni, hogy nem ismeri a szépet: a jó könyv ízét, a szép zenét, a verset, egyszóval a művészi szépet nem ismeri. Pedig a szellemet éppúgy nem csaphatjuk be, mint a testet: ha csak egyoldalúan és csak pótlékokkal táplálják, előbb- utóbb elsorvad. A szellem olyan, mint a drágakő: minél több oldaláról csiszoljuk ki, annál szebben ragyog." (Fekete Gyula)

A behúzás a bekezdés távolságát határozza meg a szövegdoboz jobb vagy bal margójától. A margókhoz képest a bekezdések és a bekezdéscsoportok behúzása tetszés szerint növelhető vagy csökkenthető SPECIÁLIS (nincs) Első sor Függő A behúzás a bekezdés távolságát határozza meg a szövegdoboz jobb vagy bal margójától. A margókhoz képest a bekezdések és a bekezdéscsoportok behúzása tetszés szerint növelhető vagy csökkenthető. A behúzás a bekezdés távolságát határozza meg a szövegdoboz jobb vagy bal margójától. A margókhoz képest a bekezdések és a bekezdéscsoportok behúzása tetszés szerint növelhető vagy csökkenthető

igényes szerkesztésnél (tördelésnél) lehet a blokkváltásokat plusz sor nélkül, extra sormagassággal jelölni. Viszont a formátumkonvertálásoknál sok attribútumot kézzel kell "átvinni", ezért megkönnyíti az életet, ha blokkváltásokat mégis inkább plusz üres sorral jelezzük. Egyszeres Többszörös Dupla 1,5 sor Pontosan Sorközbeállítások: igényes szerkesztésnél (tördelésnél) lehet a blokkváltásokat plusz sor nélkül, extra sormagassággal jelölni. Viszont a formátumkonvertálásoknál sok attribútumot kézzel kell "átvinni", ezért megkönnyíti az életet, ha blokkváltásokat mégis inkább plusz üres sorral jelezzük. Változik a szöveg képe, mert a sorközt állítjuk