TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

A gyorsulás fogalma.
a sebesség mértékegysége
II. Fejezet A testek mozgása
11. évfolyam Rezgések és hullámok
VÁLTOZÓ MOZGÁS.
Egyenletes körmozgás.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
Mozgások I Newton - törvényei
MUNKA, ENERGIA.
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
Mechanikai munka munka erő elmozdulás (út) a munka mértékegysége m m
A PONTSZERŰ ÉS KITERJEDT TESTEK MOZGÁSA
KINEMATIKAI FELADATOK
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-ÁTTÉTEL
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
Newton törvényei.
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
1.feladat. Egy nyugalomban lévő m=3 kg tömegű, r=20 cm sugarú gömböt a súlypontjában (középpontjában) I=0,1 kgm/s impulzus éri t=0,1 ms idő alatt. Az.
1. Feladat Két gyerek ül egy 4,5m hosszú súlytalan mérleghinta két végén. Határozzuk meg azt az alátámasztási pontot, mely a hinta egyensúlyát biztosítja,
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
(tömegpontok mozgása)
KINEMATIKAI FELADATOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
A PONTSZERŰ ÉS KITERJED TESTEK MOZGÁSA
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
I. Törvények.
A test mozgási energiája
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Hogyan mozognak a testek? X_vekt Y_vekt Z_vekt Origó: vonatkoztatási test Helyvektor: r_vekt: r_x, r_y, r_z Nagysága: A test távolsága az origótól, 1m,
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Erőtan Az erő fogalma Az erő a testek kölcsönös egymásra hatása.
A dinamika alapjai III. fejezet
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Biológiai anyagok súrlódása
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Kör és forgó mozgás.
Nyomás, nyomóerő és nyomott felület kiszámítása
FIZIKA.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Egyenes vonalú mozgások
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
2. előadás.
Fizika összefoglaló Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
CENTRIFUGÁLIS ERŐ.
Különféle mozgások dinamikai feltétele
Energia, munka, teljesítmény
Munka, energia teljesítmény.
Amikor egy test helye, vagy helyzete egy vonatkoztatási rendszerben megváltozik, akkor ez a test ebben a vonatkoztatási rendszerben mozog. Körmozgás Összetett.
DINAMIKA (ERŐTAN) Készítette: Porkoláb Tamás. A TESTEK TEHETETLENSÉGE Miben mutatkozik meg? -Nehéz mozgásba hozni, megállítani a testeket – „ellenállnak”
Mechanikai rezgések és hullámok
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Mechanika Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
PERDÜLET NAGY NORBERT I₂.
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Készítette: -Pribék Barnabás -Gombi-Nagy Máté
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Dinamika alapegyenlete
a sebesség mértékegysége
Előadás másolata:

TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK

Kapcsolat a jellemzők között (r, vk, T, f, n,  ) Kerületi sebesség vk =i / t Teljes kör esetén mivel Ha n 1/min- ben van megadva Szög mértékegysége: radián αr =57,3 1 rad = 57,3

A körív, radiánban megadott szög esetén közvetlenül számítható! i = r · r  és v kapcsolata Gyorsulások a) Kerületi ill. érintő (tangenciális) irányú gyorsulás Közepes szöggyorsulás

Szöggyorsulás pillanatnyi értéke Közepes érintő ill. kerületi gyorsulás értéke: atk = = Érintő ill. kerületi gyorsulás pillanatnyi értéke: = = r· A vektor iránya azonos a kerületi sebesség irányával. = r· = r r

Kinematikai egyenletek = áll. szöggyorsulásnál:

Centrifugális gyorsulás A körmozgást végző tömegpont sebességének nagysága nem, iránya viszont állandóan változik. vk ß v k v1 Közepes centrifugális gyorsulás Pillanatnyi centrifugális gyorsulás Az irány vk (ill. sugár) irányú. Ha t  0   0   90, azaz ac merőleges a kerületi sebességre, a kör középpontja felé mutat.

Eredő gyorsulás Vektori összeg: ae= at +ac Skalár összeg vt at ac ae φ vt+vt

1. feladat Hány órakor lesz 12:00 óra után a kis és nagymutató először merőleges egymásra? Ismert: φ=900 φk φn Megoldás: φ=900 Kismutató szögsebessége Nagymutató szögsebessége

Nagy mutató szögelfordulása Kis mutató szögelfordulása A 900-os szögeltérés

2. feladat Egy autó 20m sugarú kanyarban mozog és sebességét 0,6 m/s-mal növeli. Határozza meg: a.) a gyorsulás tangenciális, b.) a gyorsulás centrifugális komponensét, c.) a teljes gyorsulás nagyságát és irányát, amikor a kocsi sebessége 4 m/s. Kérdés: at =? m/s2 ac=? m/s2 a =? m/s2 α =? Ismert: r= 20 m v= 0,6 m/s vt= 4 m/s

a.) at csak a sebesség növelésétől függ b.) acp= centrifugális gyorsulás vt= 4m/s kerületi sebességnél c.) ae gyorsulás vektor értéke és iránya φ vt at acp ae vt+v α

Forgómozgás kinetikája a.) r: kör sugara m vk: kerületi sebesség m/s (állandó b.) r: körsugara m T: periódusidő s (egy kör megtételéhez szükséges idő) c.) r: körsugara m f: frekvencia (fordulatszám) n = f = d.) r: körsugara : szögsebesség (körfrekvencia) egységnyi idő alatt bekövetkezett szögelfordulás  radiánban értendő

3. )Egy köszörűkő nyugalomból =0,2 rad/s2 szöggyorsulással indul 3.)Egy köszörűkő nyugalomból =0,2 rad/s2 szöggyorsulással indul. Mekkora lesz a szögsebessége (rad/s-ban) 30 körülfordulás (60 rad) után?

Newton törvények, munka, energia. 1.) Feladat Egy fiú a vízszintessel α= 400-os szöget bezáró irányban F= 20 N állandó erővel húz egy szánt. Mekkora munkát végez, ha a szánt 3 m távolságra húzza? Mekkora erővel kell húzni a szánt, hogy v állandó sebességgel haladjon, ha szán a rajta ülő gyerekkel együtt 40kg és a súrlódási tényező =0,2? Adott: α= 400; F= 20N; s= 3m; m= 40kg; =0,2 Kérdés: a.) W= ?J b.) Fs= ?N; ax= 0 m/s2 a.) b.) Súrlódási erő Vízszintes húzóerő egyenlő a súrlódó erővel Fs= F·cosα

2.) feladat Vízszintes talajon m=4kg tömegű dobozt mozgatunk a vízszintessel α=350 szöget bezáró kötél segítségével. Mekkora a doboz gyorsulása F= 20 N erővel? Adott: α=350 F=20 N m= 4 kg = 0,2 Kérdés: a=? m/s2 a.) Ha Fg>Fy van nyomóerő

Súrlódó erő: Fs=μFny=0,227,54=5,51 N Gyorsító erő: Fe=Fx-Fs=16,38 N-5,51 N=10,87 N Fe= m a

3.) feladat A munkatétel alapján határozza meg az eredő erő munkáját, ha 4kg tömegű test 2m/s kezdeti sebességgel mozog egy súrlódásmentes, vízszintes felületen és Háromszorosára nő a test sebessége? határozzuk meg az ehhez szükséges erőt, ha a sebességváltozás 8m-es úton következik be! a) b) A munka W=Fs alapegyenletéből az erő

4.feladat Egy m = 20kg tömegű test v0 = 0 m/s kezdősebességgel súrlódásmentesen csúszik le egy görbe vonalú pályán, és v = 10m/s sebességgel érkezik a lejtő aljára. Milyen magasról indítottuk?

5.) feladat m=2 kg tömeget Fx=6N erővel vonszolunk A súrlódás Fs= 4N. v0 =0 m/s kezdősebesség esetén x=3 m út megtételékor mennyi lesz a sebessége? Kérdés: v(x= 3m) = ? m/s Adott: m= 2kg Fx= 6N Fs= 4N v0(x0=0)= 0m/s Gyorsító erő Fgy=Fx-Fs=6 N-4 N= 2 N a.) Gyorsító erő hatására a gyorsulás Fgy= m·a

b.) Munkatétel elvén. Az gyorsító erő munkája fedezi a mozgási energiát.

6.)feladat Egy vasúti rendező pályaudvaron a 20 km/h sebességgel meglökött vagon fékezés nélkül szabadon fut. Gördülő súrlódása g=0.02. Mennyi idő múlva és milyen távolság megtétele után áll le a vagon. Mekkora lesz a lassulás? Kérdés: s= ? m t= ? s a= ? m/s2 Adott: vo= 20 km/h= 5,55 m/s g= 0.02 Megoldás 1.:

A súrlódó erő negatív gyorsító (fékező) erő Megoldás 2.: Fs= -Fgy 

7. feladat Határozza meg, mekkora súrlódó erő fékezi azt a 7 kg tömegű testet, amelyet egy 10 m hosszú, 300 hajlásszögű lejtő alján 10 m/s kezdősebességgel felfele lökve az a lejtő feléig emelkedik.

8. feladat Egy 20m magas torony tetejéről vízszintes irányba 8 m/s kezdősebességgel eldobunk egy 5kg tömeget. Határozza meg a becsapódás pillanatában a tömegpont mozgási energiáját és sebességét. Energia megmaradás tétele alapján Wm1+Wh= Wm2