11. Tétel Milyen határidőket kell ismernie vállalkozása szabályos és zavartalan működéséhez? Milyen bizonylatokat, nyilvántartásokat kell könyvelőjének átadnia ezek betartásához?  

Járulék az állam szabja meg a mértékét, kötelező befizetni, egy konkrét szolgáltatásra fordítják, de általában nem a befizető részesül belőle (nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék munkaerő-piaci járulék, a társadalombiztosítási járulék, ) Járulékot a foglalkoztató és a biztosított fizet.

A fizetendő járulékok megoszlása 2012. január 1-jétől Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő Szociális hozzájárulási adó (össz: 27%) (az adó alapja a VK 112,5%-a) korked-vezmény bizto- sítási járulék Nyugdíj- járulék % magán-nyugdíj-pénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék nyugdíj-biztosítási járulék Az adó alapja a Bruttó vállalkozói kivét (108 000 Ft bérminimum) 10%-a Alapjuk a VK (vállalkozói kivét 150%-a) nem mpt. tag mpt. tag természet- beni egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munka-erő-piaci járulék természetbeni egbizt. járulék munkaerő- piaci járulék 10 % 4 % 3 % 1,5 % 13 % 10 0 %

A legfontosabb járulékok Egészségbiztosítási járulék: az állampolgárok ellátása betegségük, rokkantságuk esetén az állam feladata, s ennek a fedezésére köteles mindenki munkajövedelmei után egészségbiztosítási járulékot fizetni. A járulék egy része a munkaadót, a másik része a munkavállalót terheli. A biztosítottak a következő szolgáltatásokra jogosultak: egészségügyi szolgáltatás, táppénz, terhességi– gyermekágyi segély, baleseti ellátás. Nyugdíjbiztosítási járulék: arra szolgál, hogy a munkaképes kor után is legyen a munkavállalónak jövedelme.

Forgalomhoz, fogyasztáshoz kapcsolódó legfontosabb adók ÁFA Fogyasztási adó

Általános forgalmi adó (ÁFA): az ún. hozzáadott–értékre vetik ki, azaz arra az értékre, amivel az adott termelési szakaszban a termék értéke megnőtt. A termelő visszaigényelheti az államtól az általa a termelésben felhasznált nyersanyagokért kifizetett áfát, így az áfát végső soron teljes egészében a fogyasztó fizeti meg. Különböző áfakulcsok léteznek, a gyógyszereké és a tankönyveké például viszonylag alacsony. Ennek oka, hogy az állam fontosnak, támogatandónak tartja fogyasztásukat, s így megkönnyíti ezen javak vásárlását.

ÁFA kulcsok 2012-ben. - 27 százalékos áfa (a 2011. évi 25 százalékos helyett) - 18 százalékos áfa - 5 százalékos áfa - 0 százalékos áfa - mentes az adó alól

Fogyasztási adó olyan adó, amelyet egyes fogyasztási cikkekre a végső értékesítéskor vet ki az állam, azaz az áfához hasonlóan szintén a fogyasztó fizeti meg. A fogyasztási adót általában azért vetik ki, hogy az adott termék (pld. cigaretta, alkohol) keresletét befolyásolják, visszaszorítsák. Ez természetesen egy biztos bevételi forrást is jelent az államnak.

Jövedelemhez kapcsolódó adók Személyi jövedelemadó (SZJA) Társasági adó Osztalékadó  Kamatadó Árfolyamnyereség adó

Személyi jövedelemadó (SZJA) a magánszemélyek, mezőgazdasági kistermelők és az egyéni vállalkozók fizetik az év során szerzett valamennyi jövedelmük után. Részben ebből fedezi az állam az olyan kiadásokat, mint a honvédelem, az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, a közoktatás stb., azaz olyan szolgáltatások, amelyekből mindenki részesedik, s ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a költségek fedezéséből. A személyi jövedelemadó mértéke egységesen 16 százalék.

Társasági adó a vállalkozások által az adott évben elért nyereség után fizetendő adó mértéke 2011- ben 10% 500 millió forintos adóalapig.

Egyéb, jövedelemhez kapcsolódó adók Osztalékjövedelem után fizetendő adó 16%  Kamatjövedelem után fizetendő adó 16% Árfolyamnyereség után fizetendő adó 16%

Helyi adók Fogalma: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet. Fajtái: Építményadó: Telekadó: Kommunális adó Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó:

Építményadó Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény. Fizetésre kötelezett: aki az adó tárgyának a naptári év első napján a tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a). Mértéke: 1.100 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a (nem változott),

Telekadó Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki. Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke. Mértéke: 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a (nem változott),

Kommunális adó Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása. Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti  jog. Mértéke: adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelkedett,

Idegenforgalmi adó ez az adó két jogcímen szedhető: -         magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő -         a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik. Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete. Mértéke: 300 Ft személyenként és vendégéjszakánként vagy a szállásdíj 4%-a,

Helyi iparűzési adó Fizetésre kötelezett: aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat.Állandó jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi    területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik.Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó            kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén naptári naponként maximum 5.000 Ft.

Leltár A leltár a mérleg alapja. A vállalkozás saját eszközeit és forrásait tartalmazza. A bérelt, kölcsönvett, eladott és még elszállítatlan eszközöket, a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket nem szabad a saját leltárban szerepeltetni. A számviteli törvény előírásai alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani. A leltárt el lehet készíteni a - folyamatosan, naprakészen vezetett nyilvántartások alapján, - illetve a mennyiségi felvétellel végrehajtott leltározás során.

A leltározás célja a mérleg valódiságának alátámasztása a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése a tulajdon védelme a vezetőség tájékoztatása

A leltározás folyamata A leltározás mennyiségi felvétellel történik, ami az eszközök megszámlálásával megy végbe. A vállalkozásnál az üzleti év végi leltározás fordulónapja december 31. A leltárfelvétel befejezésének időpontjától számított 10 napon belül a leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát az egyeztetéstől számított legkésőbb 20 napon belül ki kell vizsgálni. A leltározásban részt vevő személyek feladatát és felelősségét a leltározási ütemterv írja elő, melyet a vezető hagy jóvá. Az éves leltározási tevékenységről szóló jelentést a leltározási bizonylatokkal együtt kell tárolni és 10 évig meg kell őrizni.

A leltározás rendje 1. A leltározás előkészítése 2. A leltározás megszervezése 3. A leltározás lebonyolítása 4. A leltári adatok értékelése 6. A leltározás lezárása 5. Hiányok, többletek rendezése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!