A siklósi vár története a törökkor végéig Tengler Tamás

A város nevét először 13. századi oklevelekben említik A település nevét változatos írásképi formában rögzítették: SOCLOUS, illetve SUKLOUS A név családnévként szerepel tulajdonosként említve a Siklósi családot

Siklós mint családi birtok Az első írásos forrás a várról egy 1294. november 30-i keltezésű oklevél A vár építése az 1270-es években kezdődhetett A vár téglalap alakú volt, végein egy-egy toronnyal A mai bejárathoz legközelebbi toronynál lehetett a várudvarba jutni Az épület emeletén lovagterem volt

1387-ben Zsigmond hűtlenség címén elkobozta a várat a Siklósiaktól és híveinek Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta 1395-ben cserével a Garaiak szerezték meg 1401-ben ifjabb Garai Miklós Zsigmond királyt siklósi várába szállíttatta, majd vezető szerepet játszott a bárók és az uralkodó közti egyezmény megkötésében 1402-ben Garai Miklós szolgálatait nádori címmel honorálta Zsigmond király

Siklós a Garaiak korában Garai Miklós a várat gótikus várkastéllyá alakította át: Az udvart U-alakban beépítették A kastély udvar felőli részén faragott, gótikus oszlopokkal alátámasztott körfolyosó futott végig Ekkor keletkezett a helyreállított gótikus zárterkély is

A kibővített épületet és a várdombot új külső fallal vették körül Legépebben a kápolna maradt meg: egyhajós, mennyezete hálóboltozatos, szentélye függönyíves ablakokkal záródik, a bejáratnál csúcsíves karzat található a Garaiak címerével, a falfülkékben színes freskók láthatók 1441-ben Hunyadi János sikertelenül ostromolta a várat 1481-ben Mátyás király Corvin Jánosnak adományozta a várat, ő pedig1494-ben Bajnai Both Andrásnak 1507-ben Perényi Imre nádor tulajdonába került

Siklós a Perényiek idején A Perényiek jelentős átalakításokat végeztek főleg 1509 és 1511 között: Barbakán építésével új bejárat kialakítása A külső várfalat megbontották Ágyúteraszokat építettek ki A kápolna mögött és a külső fal déli sarkánál ötszögű bástyákat emeltek

A lakóteret reneszánsz stílusban átépítették Ma már csak maradványai láthatók a várkápolnában, illetve a déli palotaszárny emeletén (Perényi címeres kandalló, kőfaragványok) 1543-ban elfoglalták a várat a törökök Az ostrom során keletkezett károkat helyreállították

A várfalakat nem alakították át Viszont a várkápolnát és az Ágoston-rend templomát valószínűleg dzsámivá építették át A törökkori vár és város Evlia Cselebi leírásából ismerhető meg A várról fontos információkat tartalmaz Joseph de Haüy hadmérnök helyszínrajza, amit 1688-ban készített, két évvel a vár sikeres visszafoglalása után

Felhasznált irodalom I. DÁVID G., Szigetvár 16. századi bégjei. In: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadítási háborúk történetéből. Szerk.: Szita L. Pécs 1993. ESTERHÁZY P., Mars Hungaricus. Budapest, 1989. EVLIA CSELEBI török világutazó magyarországi utazási 1660-1664.. Budapest, 1985. FEJES J., Siklós múltja. Siklós, 1937. GERŐ GY., Középkori város – török város. Régészet és várostörténet. Tudományos Konferencia, Pécs 1989. március 16-18. Pécs, 1991. 39-46. Dunántúli dolgozatok C Történettudományi Sorozat 3. GERŐ GY., Az oszmán-török építészet Magyarországon. (Dzsámik, türbék, fürdők) Művészettörténeti Füzetek 12. Budapest, 1980.

Felhasznált irodalom II. HAÜY I., Paln de la Ville et du Chateau de Siklós, 1688. Siklóst ábrázoló helyszínrajz. Eredetije: Karlsruhe. Generallandesarchiv. VIII/23. HORVÁTH J. GY. – TIMÁR GY., XVI. Századi dikális konkripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564). In: Baranyai helytörténetírás 1972. Pécs, 1973. HUNFALVY J., Magyarország és Erdély eredeti képekben I-II. Darmstadt, 1860. RÚZSÁS l:, Városfejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. Században. In: Szigetvári emlékkönyv Szigetvár 1566. évi ostromáról. Szigetvár, 1966. SZAKÁLY F., Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981. VELICS A. – KAMMERER E. Magyarországi török kincstári defterek II. 1540-1699. Budapest, I. 1886. II. 1890.