Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szenzibilis és a latens hő alakulása kukorica állományban
Advertisements

Környezetgazdálkodás 1.
A környezetszennyezés forrásai
Az időjárás.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Környezetgazdálkodás 1.
MEH - MAKK konferencia és fórum 1 Egy hazai fejlesztésű terhelésbecslő és szélerőmű termelésbecslő szoftver Bessenyei Tamás
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
SO 2, NO x felbontási hatásfokának vizsgálata korona kisülésben Horváth Miklós – Kiss Endre.
A Föld szférái Hidroszféra Krioszféra Litoszféra Bioszféra Atmoszféra.
Szennyezőanyagok légköri terjedése
© Gács Iván (BME)1/13 Kémények megfelelőségének értékelése Az engedélyezi eljárások egy lehetséges rendszere (valóság és fantázia )
Energiatermelés külső költségei
© Gács Iván (BME) 1 Szennyezőanyagok légköri terjedése A terjedés időbeli folyamatai BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék.
Szennyezőanyagok légköri terjedése Bevezető Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Energia és környezet.
Szennyezőanyagok légköri terjedése Gauss típusú füstfáklya-modell
Energia és környezet A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
© Gács Iván (BME) 1/36 Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése.
Készítette: Kálna Gabriella
A levegőkörnyezet állapotának értékelése modellszámításokkal
SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Ipar VOC Felszíni ózon Mezőgazd. termés Közlekedés Energia termelés Háztartás Mezőgazd. NO x NH 3 PM SO 2 PM koncentráció.
A talajok mechanikai tulajdonságai IV.
Ideális kontinuumok kinematikája
Természeti erőforrások védelme
Mikroszkópi mérések Távolságmérés (vastagságmérés) mikroszkóp segítségével - Krómozott munkadarabon a krómréteg vastagsága, - A szövetszerkezetben előforduló.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Levegőtisztaság-védelem 5. előadás
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Levegőtisztaság-védelem 10. előadás Engedélyezési eljárások, eljáró hatóságok, eljárások menete, engedélykérelmek tartalmi követelményei.
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Levegőtisztaság-védelem 7. előadás
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 10. előadás Engedélyezési eljárások, eljáró hatóságok, eljárások menete, engedélykérelmek tartalmi követelményei.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Növekedés és termékképződés idealizált reaktorokban
© Gács Iván (BME) 1/12 Energetikai levegőszennyezés folyamatai, matematikai modellezése Környezet- menedzsment.
© Gács Iván (BME) 1/12 Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
Hőtan.
Légköri szennyeződésterjedés modellezésének kérdései
Transzportfolyamatok II. 3. előadás
Levegőtisztaság-védelem
Talajsterilezés Herman Edit. Sterilitás definíciója Külső behatás következtében kialakuló olyan állapot, amiben a vizsgált terület teljesen mikroba-mentes.
Törvényszerűségek, trendek
Levegő szerepe és működése
Az erőművek környezetvédelmi kérdései és élettani hatásai
Levegőtisztaság védelme
Levegőminőség-védelem – hazai helyzet. Legfőbb szennyezőforrások Közlekedés (> 50%) Energia szektor ( 30%) Ipar (20%)
Egyenes vonalú mozgások
hatásterület lehatárolása az IMMI 2011 szoftver segítségével
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Valószínűségszámítás II.
2010. május 6. Kertész Károly http/ 1 Emissziómérések-1 Mérési terv.
Földrengések.
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Környezetgazdálkodás 1.
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
MONITORING FELADATOK A 2. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVBEN ORSZÁGOS FÓRUM KONZULTÁCIÓS KÉRDÉSEK.
Méréstechnika gyakorlat II/14. évfolyam
Az idő Folyamatosan változik. Fő jellemzői: Napsugárzás,
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Ideális kontinuumok kinematikája.
Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése Bevezető Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Növekedés és termékképződés idealizált reaktorokban
Drought and Water Scarcity Management System – DWMS
Hőtan.
Előadás másolata:

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC

Légszennyezés terjedésének modellezése III. 15. lecke

Lagrange-típusú modellek Az áramlással együtt mozgó koordináta- rendszert alkalmazza, amely különösen alkalmas a regionális légszennyeződési folyamatok leírására. A koordináta-rendszer a légáramlással együtt halad. Segítségével meghatározható, hogy a légtérben lévő szennyezőanyag hol került a levegőbe.

Egységnyi alapú és H magasságú dobozok rögzített emissziós mező fölött mozognak, így minden időléptékben meghatározott mennyiségű anyag kerül beléjük. Ez részben kémiailag átalakul, részben száraz és nedves ülepedéssel elhagyja a levegőt. A dobozok felülről zártak, a koncentráció függőleges eloszlása bennük egyenletes. Az oldalirányú keveredéstől eltekintünk.

C 1 - koncentráció Q – emisszió H – a keveredési réteg vastagsága k 1, k 2, k 3 – a kémiai átalakulás (mérésekkel határozható meg), a száraz és a nedves ülepedés együtthatója v d – a száraz ülepedési sebesség ω – kimosódási állandó P – csapadék mennyisége

Az elsődleges szennyezőanyagból (C 1 ) kémiai reakcióval keletkező másodlagos szennyezőanyag koncentrációja (C 2 ) változni fog az alábbi módon: k 4, k 5 - a másodlagos vegyület száraz és nedves ülepedésének együtthatója

Gauss-modell: kis léptékű légszennyeződési folyamatok Magas pontforrások esetén a helyi légszennyezés modellezésére alkalmazzák. A kontinuitási egyenletből vezethető le. A véletlenszerű turbulens mozgások közel semleges légrétegződés mellett a szélirányra merőleges vízszintes és függőleges síkban normális eloszlást alakítanak ki. Feltétel: az anyagok ülepedése elhanyagolható.

A szennyezőanyagot az x mentén a rendezett mozgás szállítja, míg erre merőlegesen a terjedést a turbulencia határozza meg. Térben és időben állandó szélsebességet és turbulenciát, valamint egyenletes egyenletes felszínt feltételezve a talaj közelében x tengely mentén (y=z=0) a forrástól x távolságra a szennyezőanyag koncentrációja C lesz.

Q az emisszió σ y és σ z a koncentráció eloszlásának szórása az y és z irányokban h e =h s +Δh ahol h s a kéménymagasság, Δh a kiegészítő kéménymagasság

Az egyenletből következik, hogy nagyobb kibocsátáshoz, ill. kisebb szélsebességhez a talaj közelében nagyobb koncentráció tartozik. Mivel az exponenciális tag negatív, a koncentráció és a kéménymagasság között fordított összefüggés van: magasabb kémény esetén kisebb a lokális szennyeződés mértéke.

A modellezés és a mérés A modellszámítások outputjai a mérési eredményekkel szemben térben és időben is folytonos lefedettséget biztosítanak. Lehetőség van a koncentráció- és ülepedés-mezők különböző átlagolási időkkel történő megjelenítésére.

Légszennyezés terjedésének modellezése IV. 16. lecke

Bár a térbeli reprezentativitás jobb, mint az operatív mérések esetében, a modellszámítások hátrányaként kell elkönyvelnünk, hogy a szimuláció során nyert eredmények kevésbé pontosak és megbízhatóak, mint ugyanazon térbeli pontokra vonatkozó hiteles, referencia módszerrel végzett mérések idősora. A modellszámítások önmagukban – mérésekkel történő validálás nélkül – értéktelenek, sőt téves információt nyújtanak a felhasználók számára. A monitoring és a modellezési tevékenység tehát csak egymásra épülve, egymást kiegészítve lehet hatékony eszköz a döntés előkészítés során.

A mérési és modellezési tevékenység együttes alkalmazásának lehetséges fokozatai

Európai modell Az Európában alkalmazott kontinentális/regionális skálájú modellek döntő többsége az EMEP 50x50 km 2 -es horizontális rácsfelbontását követi. Ennek oka az, hogy a nemzeti bevallásokon alapuló emissziós kataszterek ilyen felbontásban állnak rendelkezésre a legtöbb légszennyező anyag esetében. Az EMEP által jelenleg alkalmazott legfejlettebb modell Euler-típusú, a légköri kén- és nitrogénvegyületek, valamint az ózon és prekurzoraik koncentráció és ülepedés mezőinek, és bizonyos származtatott paraméterek (pl. AOT40, AOT60, percentilisek, kritikus terhelés túllépése, akkumulált ülepedés) komplex meghatározására alkalmas.

A szükséges formátumú meteorológiai inputot (hőmérséklet, szél, csapadék, felhőzet, sugárzás stb.) egy pre-processzáló program állítja elő az ECMWF-től (Európai Középtávú Előrejelző Központ) kapott mérési adatok alapján. Az OMSZ a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézettel (IIASA) a 90-es években közösen fejlesztett TRACE modellt alkalmazza a toxikus nehézfémekkel (ólom, kadmium, arzén, cink) kapcsolatos nagytávolságú európai légköri transzport, illetve légköri ülepedés vizsgálatokhoz. Ennek horizontális térbeli felbontása, valamint meteorológiai input adatigénye megegyezik az EMEP modellével.

A kén-dioxid koncentráció éves átlagai Közép-Európában

Modellszámítások outputjainak hasznosulása A regionális és lokális koncentráció mezők 1h, 24h és éves átlagolásban, a felhasználás igénye szerinti térbeli felbontásban (környezetegészségügy, mezőgazdaság, erdészet), regionális és lokális légköri száraz és nedves ülepedési mezők éves átlagolásban, a felhasználás igénye szerinti térbeli felbontásban (környezetegészségügy, talajtan, vízminőség-védelem, mezőgazdaság, erdészet), jogszabályban előírt határértékek és értékelési küszöbök túllépése (környezetegészségügy, a levegőminőség hatósági szabályozása), a légszennyező anyagok földrajzi és forráskategóriák szerinti eredete (nemzetközi egyezmények betartásának ellenőrzése, újak előkészítése)

A modellezés skálája Az egyes skálákon megvalósított modellezési koncepciók a levegőkörnyezeti állapot egy-egy szegmensének diszkrét leképezését jelentik. A konkrét fizikai valóságban a különböző skálájú légköri terjedési és diszperziós folyamatok folytonosan és szervesen egymásra épülnek. Egy lokális skálán létrejövő légszennyeződési folyamat az ennél nagyobb skálán lezajló légköri jelenségek együttes hatását is magában foglalja.

Modellhierarchia Térskála: kontinentális/regionális Modellek: EMEP, TRACE, DEM Átlagolás: éves Validálás: háttérszennyezettség mérések Térskála: városi Modellek: AERMOD, ADMS Átlagolás: órás, 24 órás, éves Validálás: városi monitoringhálózat Térskála: lokális Modellek: ? Átlagolás: órás, 24 órás, éves Validálás: lokális mérés, szélcsatorna

AERMOD diszperziós modell Lokális skálájú szennyezőanyag terjedés Ez a modell egy második generációs diszperziós modell, mellyel főleg ipari források (pont, terület, térfogat) szabályozás orientált modellezését végezik. Elsősorban a környezetvédelmi felügyelőségek megkeresésére a jelenleg működő, illetve a tervezett ipari források környezetre gyakorolt légszennyező hatását vizsgálja ezzel az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Koncentráció eloszlás megjelenítése az AERMOD rendszerben

Köszönöm a figyelmet!