Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Makroökonómia gyakorlat
Advertisements

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Előadás 1 MAKROÖKONÓMIA Előadás 1.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
Makroökonómia gyakorlat
Birkás György Makroökonómia 1. előadás Birkás György
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Munkaerő-piaci ismeretek
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia 3.előadás.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
Az infláció és az inflációs folyamatok
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 9. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
Bevezetés a munkaerőpiac makro- és mikroökonómiájába
Makroökonómia Aggregált kínálat.
A makrgazdasági munkakínálat:
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
A munkanélküliség és az infláció kapcsolata
Munkanélküliség.
A munkapiaci-előrejelzések gyakorlata: kitől tanulhatunk? Cseres-Gergely Zsombor, MTA KTI.
Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése mikroszimulációval Benczúr Péter – Kátay Gábor – Kiss Áron Hozzászóló: Varga Júlia MTA KRTK KTI „Bérek,
TRANZITOLÓGIA V. ELŐADÁS
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard VI.Előadás Munkanélküliség Infláció Április.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard V.Előadás Makrogazdasági egyensúly Április.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
A gazdasági élet problémái
A teljes keynesiánus modell
A keynesiánus munkapiac
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
A gazdasági élet problémái
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
A neoklasszikus modell összefoglalása
Várakozások munkanélküliség és gazdaságpolitika
Miért és mit – a program céljai és várható eredményei Galasi Péter, MTA KTI.
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István.
A munkaerő-felmérés módszertana
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István „Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogy hogyan nyerjük meg a választásokat.
Munkaerőpiaci alapfogalmak Karriertervezés és munkaerőpiaci ismeretek kurzus.
Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai II. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Cseres-Gergely Zsombor
A foglalkoztatáspolitika és egyéb politikák
A piac és a piacgazdaság
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Munkagazdaságtani feladatok
A munkaerőpiac áttekintése
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 1
Előadás másolata:

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A munkapiac Az összkínálati függvény 16. lecke

A munkapiac A munkapiac a nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező összes munkakereslet és munkakínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka (v. munkaerő) adásvétele történik

A munkapiac  A makrogazdasági munkakínálat azt mutatja, hogy a háztartási szektor adott feltételek között mennyi munkát szándékozik felkínálni a vállalati szektornak.  Az aggregált munkakínálat nagysága a reálbér növekvő függvénye (megmutatja hogy különböző reálbérszintek mellett hányan kívánnak munkát vállalni).

A munkapiac W/P LSLS L1DL1D L0DL0D LDLD LL*L* (W/P) 0 (W/P) * (W/P) 1

A munkapiac A munkabér: a munkából származó jövedelem –nominálbér ( jele: W (Wage)) –reálbér ( jele: W/P)

A munkapiac A nominálbér (pénzbér) az egységnyi munkáért kifizetett pénzösszeg, vagyis az a pénzmennyiség amit a munka felhasználója a munka tulajdonosának fizet. A nominálbért valamilyen időegységre (1 óra, 1 hónap) vetítjük, azaz dimenziója a Ft/idő jele: W (Wage)

A munkapiac A Munkakínálati függvény (L S ) jellemzői: soha nem indulhat ki az origóból (minimálbér) az összes munkakínálatnak van egy felső határa (az országban élők száma) rugalmatlan

A munkapiac A munkakínálat meghatározása munkaképes korú népesség inaktívakaktívak munkanélküliekfoglalkoztatottak önkénteskényszerű *frikciós *strukturális *egyéb*konjukturális

A munkapiac A munkaképes korú népesség a népesség azon része amelyik túl van a tanulási illetve képzési fázison és a nyugdíjkorhatár előtt áll.  aktív népesség  inaktív népesség

A munkapiac Az aktív népesség a népesség azon része amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni. Az inaktív népesség tagjai nem hajlandók munkát vállalni mert megélhetésüket más forrásból fedezik (pl. vagyonból eltartottak), vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban (pl. kismamák).

A munkapiac Valamely nemzetgazdaság aktivitási rátáján az aktív népesség és a munkaképes korú népesség százalékában kifejezett arányát értjük. aktív népesség Aktivitási ráta = *100 munkaképes korú lakosság Az aktív népesség jelenti a munkakínálat maximális nagyságát.

A munkapiac Munkanélküliek az aktív népesség azon része, amelyik adott időszakban nem rendelkezik munkahellyel, vagyis a rendelkezésre álló munkakapacitás ki nem használt része. A nemzetgazdaság munkanélküliségi rátája (u) a munkanélküliek száma és az aktív népesség százalékban kifejezett aránya. munkanélküliek száma munkanélküliségi ráta = * 100 aktív népesség

A munkapiac Önkéntes munkanélkülinek nevezzük azokat a gazdaságilag aktív személyeket akik adott reálbér mellett nem hajlandók munkát vállalni. Létszámuk az adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége.

A munkapiac Önkéntes munkanélküliség:  A frikcionális (súrlódásos) munkanélküliség az önkéntes munkahely-változtatással járó állástalanság.  Egyéb

A munkapiac Kényszerű munkanélküliségről akkor beszélünk, ha az adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást.  Konjunkturális munkanélküliség  Strukturális munkanélküliség

A munkapiac A kényszerű munkanélküliség  Konjunkturális munkanélküliségen a nemzetgazdaság kibocsátás-ingadozásából fakadó munkanélküliséget értjük.  Strukturális munkanélküliségről beszélünk, ha a munkakereslet és –kínálat szerkezetileg tér el egymástól.

A munkapiac A munkakereslet a vállalati szektor által foglalkoztatni kívánt munkáslétszám. Jellemzői: – növekvő pénzbérhez csökkenő munkafelhasználás tartozik – a munkakeresletet meghatározza a nominálbér és az árszínvonal – ha a reálbér nő a munkakereslet csökken – negatív kapcsolat

A munkapiac W/P LSLS L1DL1D L0DL0D LDLD LL*L* (W/P) 0 (W/P) * (W/P) 1

A munkapiac Egyensúlyi reálbérnek nevezzük azt a W/P arányt, amely mellett a munkakereslet és a munkakínálat egyenlő egymással. Jellemzői: –munkanélküliség: reálbér > egyensúlyi W/P –túlfoglalkoztatottság: reálbér < egyensúlyi W/P

A Phillips-görbe A munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi szint, amely mellett a bérekre és az árakra ható erők egyensúlyban vannak. Szorosan összefügg az inflációval A természetes rátánál alacsonyabb szintű munkanélküliség az infláció emelkedő spiráljának veszélyeit idézi elő.

A Phillips-görbe – rövid távon Inflációs ráta (%) munkanélküliségi ráta (%)

A Phillips-görbe – hosszú távon Inflációs ráta (%) munkanélküliségi ráta (%)

Az összkínálati függvény Tökéletes munkapiac esetén a gazdaság mindig a potenciális kibocsátás szintjén termel. P Y W/P N NDND NSNS Y(N) YSYS

Az összkínálati függvény rögzített nominálbérek esetén Termelési függvény Munka- keresleti függvény munkapiac Kínálati függvény reálbér árszínvonal kibocsátás foglalkoztatás

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!