Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Asszertív kommunikáció elmélete és gyakorlata
Advertisements

Konfliktusok fogalma, okai, kezelése
1. 2 Hol vásárol? Hogyan vásárol? Mikor vásárol? Milyen szempontok alapján dönt? Ki vagy mi befolyásolja a döntést? ( fekete doboz elmélet)
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Csoport munka.
Értékek az értékelésben Mik a fontos kérdések?
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT A kapcsolatok természetrajza
Deviancia Minden tünet kialakulásánál szerepet játszik:
Konfliktus és kooperáció
Kötelező irodalom Hewstone, M., & Stroebe, W. (2007). Szociálpszichológia. 2. kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó. 1., és 12. fejezet Forgács J.
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A deviancia összetett fogalma
Értékelés a pedagógiában
A tanulók társas helyzete az iskolában
Személyiséglélektan Csoportos viselkedés
A CSOPORT MEGHATÁROZÁSA
Szociális tanulás formái
A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
Rokszin Mónika Pszichológus
Konstruktív konfliktuskezelés
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A csoportok Vezetési Ismeretek Előadások III. Mi a csoport? A csoport olyan egyének közössége, – akiknek közösen kialakított normarendszerük van – akik.
A CSOPORTOK Dr. Dinnyés János professor emeritus Vezetéstudományi tanszék.
KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA
A SZOCIALIZÁCIÓ.
SZOCIALIZÁCIÓ A KORTÁRSCSOPORTBAN
Egyéni döntések a szervezetben
Kultúra és Szocializáció
Együtt egymásért és magunkért
KÉT FÜGGETLEN, ILL. KÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSZEHASONLÍTÁSA
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér 10. óra.
Készítette: Serly Dániel
A CSOPORTOK Dr. Dinnyés János professor emeritus Vezetéstudományi tanszék.
Konformitás A viselkedés változása abból a célból, hogy ragaszkodjon a létező társas normákhoz Társas normák – széles körben elfogadott szabályok melyek.
A pedagógus.
2007/2008 II.: MENEDZSMENT GYAKORLATOK
PEDAGÓGIAI KÍSÉRLET KOOPERATÍV MÓDSZEREK ALAKAMAZÁSA II. OSZTÁLYBAN A MATEMATIKA TANÍTÁSÁBAN ARI LÁSZLÓ II. év- távoktatás.
Trénerek: Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű.
Nevelés és nevelői attitűdök
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Mire lehet/ne jó az iskola
Engedelmesség Milgram kutatása A kísérleti személyek 2/ 3-a úgy volt irányítva, hogy azt higgyék sérülést okoznak más emberi lénynek Az eredmények megismétlődtek.
SZERVEZETI MOZGÁSOKAT BEFOLYÁSOLÓ FŐBB ERŐK
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Kutatásmódszertani dilemmák
Róbert Péter Egyetemi tanár Széchenyi Egyetem, Győr
Behaviorizmus Szociális tanuláselméletek
A TÁRSADALMI JÓL- LÉT KÉRDÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYES SZOLGÁLTATÓ SZEKTOROKBAN Készítette: Folmegné Czirák Julianna
Társadalmi kiscsoportok, konformitás és deviancia
Személyiségfejlődési zavarok
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése
A többségi-kisebbségi viszonyok hatása a roma tanulók iskolai teljesítményére Kende Ágnes MTA TK Gyerekszegénység Elleni Program
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése
Konfliktus fogalma: az értékek vagy érdekek összeütközése.
A csoportvélemény esendősége
ÉRTÉK, ESZMÉNY, NORMA A NEVELÉSBEN
8. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
Dr. Rozgonyi Tiborné Debrecen 2010.
10. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
Előadás másolata:

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Csoportos viselkedés II. 89. lecke

SZEREP-AZONOSULÁS és KISZOLGÁLTATOTTSÁG Haney-Banks-Zimbardo kísérlet: Rabok és fegyőrök

Kísérleti célok Megvizsgálni, mi okozza a különbséget a haditengerészet és tengerészgyalogság börtöneinek viszonyában Hipotézis:mind az őrök, mind a foglyok meghatározott viselkedésmintákat vesznek fel, melyet befolyásol a helyzet és elvárás A kísérleti eredmények aktualitása (tanár, rendőr, ellenőrök, stb.)

Újsághirdetés börtönkísérletre (1970): 75 jelentkezőből 21 személyt választottak ki- „különös kiválasztás” A kialakított cellákba és a folyosókra kamerákat helyeztek el Tízen rabok, tizenegyen pedig őrök lettek véletlen kiválasztással. A rabokat levetkőzették, zsákruhába bujtatták Szigorú szabályok: beszélgetés, evés-ivás, dolgok elmozdítása, számmegszólítás, őrök megszólítása stb. Sem a rabok, sem a fegyőrök szerepét nem határozták meg (őrök 30%-a teljesen azonosult) 1. nap = nem volt konfliktus; 2. nap = a rabok fellázadtak, amit az őrök levertek és megtoroltak; 6. nap = a kísérletet be kellet rekeszteni a túlzott szerepazonosulás okozta patológiás jelenségek miatt A KÍSÉRLET MENETE

CSOPORTNORMÁK ELVÁRÁSOK ÉS VÁRAKOZÁSOK A CSOPORTON BELÜLI VISELKEDÉSI FORMÁKRA - Feldman (1984) szabályok az alapvető viselkedési formákra KÖZPONTI JELENTŐSÉGŰ NORMÁK: A. MUNKÁVAL KAPCSOLATOS NORMÁK B. MÉLTÁNYOSSÁGI NORMÁK C. LOJALITÁS ÉS MEGBÍZHATÓSÁG D. VISZONOSSÁGI (RECIPROCITÁSI ) NORMÁK

A CSOPORT ÉS A NORMA A CSOPORT HATÁSSAL VAN A BEILLESZKEDNI KÍVÁNÓ EGYÉNRE AZ EGYÉN SZÁNDÉKA SZERINT BE SZERETNE ILLESZKEDNI - KONFORMITÁS BEFOLYÁSOL: a feladat, a csoport, a következmények, az egyén személyes jellemzői

A csoporttag viselkedése: Megfelelni az elvárásoknak Büntetés elkerülése Jutalmazás vágya ESZKÖZEI: figyelmeztetés, rábeszélés, szankció, következmények, hatalmi választás, végső esetben kiközösítés $ A konform viselkedés okai:

A konformitás szakaszai Behódolás, engedelmesség (legkevésbé tartós, jutalom vagy büntetés motiválja); Azonosulás /identifikáció/ (az egyén hasonlítani szeretne a befolyásolóhoz); Internalizáció (követése belülről jutalmaz); Deviancia

Kísérletek a csoportkonformitás irányába ASCH KÍSÉRLET: KÍSÉRLETI ELRENDEZÉS

ASCH KÍSÉRLET: TESZTINGEREK Sztenderd vonal Teszt vonalak

7 egyetemista, 18 próba, ezek közül 13 megtévesztő Egy v.sz., a többiek beavatottak, (rossz választ adnak) 25% független maradt (jó választ adott) 50% beleegyezett a rossz válaszba 6 vagy több próbánál 5% mind a 12 megtévesztő próbánál elfogadta a többségi véleményt ASCH KÍSÉRLET: EREDMÉNYEK

A konformitás a csoportlétszámmal nő: 1-1-el szemben 4%-os konformitás 1-2-vel szemben 14%-os konformitás ig szemben 31-37%-os konformitás Beépített érdektárs csökkentette a konformitást (1/4-re)

A válaszreakciók típusai A függetlenek megoszlása: Magabiztos: teljes szembenállás Individualista: erős énkép, neki mindig igaza van Lelkiismeret-furdalásos: enged, de belső ellentétek A konform személyek megoszlása: Viaszember: kevés önakarat Önmagában bizonytalan: bizonytalansággal teli Kisebbrendűséggel küszködő: tudta mi a jó, de nem akart deviáns lenni

Kutatások a csoportkonformitás irányába Sherif 1936 Elsötétített szoba, a képernyőn a fénypont mozgását kellett rögzíteni. Autokinetikus hatások zavarták meg az észlelést, ezért igen nagy különbségeket vártak a visszajelzéseknél Csoportos megbeszélés döntés előtt-ugyanazt az irányt jelölték így meg A csoport hatással van a véleménymegjelenésre és képviseletre! Nagyobb csoport-erősebb konformitás (a deviánsoknak nehezebb kitűnniük)

Kísérlet a hibakiegyenlítő hatásra

Stanley Milgram (Yale, 1963): ENGEDELMESSÉG A viselkedés megváltoztatása egy tényleges vagy észlelt hatalom parancsára  Vakon engedelmeskedne egy parancsnak, még akkor is, ha ez más bántalmazásával járna (engedelmesség a normáknak és elvárásoknak)?  Milgram klasszikus engedelmességi kísérlete során azt találta, hogy IGEN!  Bizonyítás: tanulási és emlékezetvizsgálati kísérlet

Kísérleti elrendezés 3 személy: K: kísérletvezető S. Kísérleti személy T: tanuló (színész) +áramátviteli berendezés „Véletlenszerű kiválasztás”

40 férfi, egyetemisták, évesek „Tanár”-ként működtek közre egy memória tesztben, a „tanuló” egy évfolyamtársuk volt Feladat: szópárok ismétlése lista alapján Azt kérték tőlük, hogy fokozatosan erősödő áramütést adjanak minden esetben, amikor a „tanuló” rossz választ adott Áramütés Tartomány: 15 V-tól (enyhe áramütés) to 450 V-ig (veszély: XXX) Elérve a 150 voltot a „tanuló” „falból” kiáltozott minden áramütésnél, a kísérletvezető viszont a folytatásra buzdít A MILGRAM KÍSÉRLET

A kísérlet előtt, Milgram megkért egy 110 humán viselkedés kutatóból álló panelt, hogy jelezzék előre a kísérlet eredményét Előrejelzés: 10% fogja túllépni a 180V-ot; senki sem fog engedelmeskedni a végsőkig (450 V.) EREDMÉNY: 65% ment el a végsőkig!! Milgram 18 kísérletet végzett el a paraméterek változtatásával (egy kivételével férfi csoportokat használt) Nők esetében ugyanazt az eredményt kapta Érdekesség:Thomas Blass (Maryland) eredménye szerint az extrémek száma időtől és helytől függetlenül állandó (61- 65%) Közvetlen kapcsolat a tanulóval: 30% Tanár ellenállás esetén 40-ből 4 végigcsinálta

Tényleges Előrejelzett MILGRAM KÍSÉRLETI EREDMÉNYEI Az áramgenerátor szintjei (Volt) és feliratai A kísérletezőnek engedelmeskedők %-a az egyes szinteknél Mások is megismételték a kísérletet: teljes engedelmesség: - Spanyolország és Hollandia = 90% felett - Olaszország, Németország és Ausztria = 80% felett - Ausztrál férfiak = 40%, ausztrál nők = 16%

A csoportkohézió - TAGOK VONZÓDÁSA A CSOPORTHOZ - akkor alakul ki, ha a tagok elkötelezettséget és pozitív érzelmeket éreznek a csoport közös normái és céljai iránt. Az elkötelezettség következménye, hogy a csoport teljesítménye megnő.

Megjegyzések a csoportjelenségekhez Vonatkozási vagy referencia csoport, amellyel az egyén azért azonosul, hogy átvegye a vonatkozási csoport attitűdjeit, normáit, és viselkedésmódjait Mindenkinek van vonatkozási csoportja, a serdülőnek egy beategyüttes, a felnőttnek egy hasonló elveket valló csoportosulás Bármely csoport képes arra, hogy megjelenítse magát, ez megmutatkozhat a különböző jelzésekben, jelvényekben, ruhákban, jól látható viselkedési sajátosságokban. Az ilyen megjelenítéseket stigmáknak, stigmatizációnak nevezte Goffmann (1963). A csoportkohézió nem minden esetben előnyös, mert adott esetben az erős vezetés alatti csoport hamar elszigetelődhet környezetétől - csoportgondolkodás Le Bon, és Tarde tömegkutatásai azt hangsúlyozták, hogy a csoportból nőhet ki a tömeg, amely nagyszámú egyének halmaza, ahol az egyének ún. kollektív, érzelmi állapotba kerülve olyan viselkedésre is képesek lesznek, amelyre egyénileg nem.

Tömegviselkedés A tömegviselkedés társadalmi csapda, mert nem együttműködésről van itt szó, hanem kollektivitást mutató természetellenes viselkedésről Katasztrófahelyzet (2 szakasza van - felismerés, majd hidegvér vagy bénultság vagy tehetetlenségi megnyilvánulás) Pánikhelyzet (szituációs illetve hangulati pánik) Lincselés (Stoetzel)

CSOPORTEREDMÉNYESSÉG ÉS CSOPORTHATÉKONYSÁG A CSOPORT MŰKÖDÉSE SZÁMOS EREDMÉNYT GENERÁLHAT A MŰKÖDÉS MINŐSÍTÉSE SOHASEM EGYSZERŰ: EMBER+KOLLEKTIVITÁS MI ALAPJÁN ÍTÉLJÜK MEG? SAJÁT EREDMÉNYEK…. MEGELÉGEDETTSÉG VONZERŐ TANULÁS ÉS NÖVEKEDÉS BIZTONSÁG ALKALMAZKODÓ- KÉPESSÉG TERMELÉKENYSÉG

KIEGÉSZÍTÉS: Csoportközi kapcsolatok Csoport és csoport között is lehet kapcsolat Csoportközi kísérletek: Sherif-féle terepkísérletek (1949) Az összetartó erő kapcsolatban van a többi csoporttag iránt táplált pozitív érzésekkel és azok magasra értékelésével (etnocentrizmus) Együtt jár a külső személyek iránti negatív magatartással Összefügg a percepcióval-előfeltevés Valóságészlelési torzulás Ellentétek Az első Sherif-féle kísérletek 1949, Connecticut Előfeltételek, bizonyítás (csoportképződés, csoportnormák, csoportközi konfliktusok ) Terepgyakorlatok, kísérleti feltételek, igazolás, és mi van ma?

Csoportközi kapcsolatok Együttműködés és csere Dominancia és alávetés Konfliktus és versengés A versengő csoporton belül - autokratikus stílus, szervezettség, feladatorientáltabb légkör, konformitás növekedése A versengő csoportok között - percepció torzulása, ellenséges beállítottság növekedése, interakció és kommunikáció csökkenése A győztes - nő a kohézió, feladatorientáltság csökkenése, önelégültség nő Vesztes – feszültség, elhárító mechanizmus, konfliktus, felbomlás Feloldás: magasabb cél, közös ellenség, tárgyalás, percepció torzulások elemzése

Köszönöm a figyelmet!