Egyenlítői öv Mindennapos esők öve
„Mindennapos esőzések öve” Délelőtt: erős felmelegedés felszálló légáramlat Kora délután: gomolyfelhők heves esőzések, záporok (jégeső)
Egyenlítői éghajlat jellemzői Egy évszak: forró, csapadékos nyár Évi középhőmérséklet: 25-28°C Évi hőingás: 1-3 °C Napi hőingás: 10-12 °C Rendszeres, heves esőzések Magas páratartalmú levegő (80%-100%) Csapadékmennyiség: évi 2000-5000 mm (Mo.: 500-900 mm) Csapadékeloszlás egyenletes Egyenlítőtől távolodva csökken
Csapadék: egyenletes eloszlás Hőmérsékletingadozás: kicsi Magas havi átlag hőmérséklet (25°C)
Egyenletes vízjárásúak Folyók bővizűek Egyenletes vízjárásúak Vízhálózat sűrű
Egyenlítő-övi felszínformálás Talajtípus Felszínformálás : magas hőmérséklet + sok csapadék mállás folyó (+málladék) erózió Talaj: trópusi vörösföld = laterit vékony málladékréteg a kőzetfelszínen humuszban,tápanyagban szegény (sok elhalt, lebomló növényi rész miatt)
Erdőirtások A trópusi esőerdők kiirtásának elsőrendű célja az, hogy a lakosság új termőterületeket, illetve az állattartáshoz szükséges legelőket nyerjen
Növényzet- ESŐERDŐ Lombkoronaszint 3 részben alsó szint: 10-15 méterig (kakaófa, mangófa, banán) középső szint: 30 méterig (kaucsukfa) felső szint: 60 méterig (mahagóni- és ébenfák) Cserjeszint nincs (kevés fatermetű pálma) Gyepszint (páfrányok, csalánfélék)
Növényzet Sűrű lombkevés fény a föld felszínére Fényért való küzdelem! 2 életforma : lián , epifiton Liánok:talajban gyökerező,magasra növő, egyenletesen vastag fás szárú kúszónövény . (Hajtásaikkal, kapaszkodó kacsaikkal, tapadókorongjaikkal fák törzsébe kapaszkodva jutnak a magasban elengedő fényhez.) pl. kúszópálma, vanília Epifiton: Az epifitonok vagy más néven fán élő növények magasabb fákon élnek. A számukra kapaszkodófelületet biztosító fától sem vizet, sem tápanyagot nem vonnak el. Pl. Orchideák nagy része. Mivel az epifiton növények nem érintkeznek a talajjal, vízszükségletüket a légkör páratartalmából, vagy a lehulló csapadékból gyűjtik össze.
Állatvilág Az esőerdők magas, dús lombozatú fái s a folyókkal szabdalt erdők kiváló élőhelyet nyújtanak a temérdek majomfajnak. Dél-Amerika erdeiben élnek az újvilági majmok, ezek termete kisebb, s jól mozognak a fák közt. Ázsia és az Indonéz szigetvilág majmai is a fán élő életmódhoz szoktak, s az Indonéz szigetvilágban Borneón él az egyetlen fán élő emberszabású, az orángután. Afrika erdeiben az emberszabású majmok az elterjedtek pl. gorilla, csimpánz A lombkoronaszint teteje kiváló a madaraknak és ragadozómadaraknak (pl. hárpia) A talajszinten élő ragadozófélék főként nagymacskafélék pl. jaguár, leopárd kabócamajom Forrás: Martin
Gorilla, csimpánz, orángután
Nagymacskafélék Hüllők Madarak Rovarok Afrika: leopárd, szervál D-Amerika: jaguár Ázsia: tigris Hüllők Krokodilok, aligátorok, óriáskígyók Madarak Papagájok, paradicsommadarak Rovarok Cecelégy álomkór ostoros