Az érzelmek patológiája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MUNKAHELYI MENTÁLHIGIÉNÉ BIZTOSITÁSA PSZICHOLÓGIAI ESZKÖZÖKKEL A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSBAN DOLGOZÓK SZÁMÁRA Krekó Kata klinikai szakpszichológus Fővárosi Önkormányzat.
Advertisements

A depresszió előfordulása a családorvosi gyakorlatban
A DROGOKRÓL HáziPatika.com
Dr. Erős Erika A premestruális szindróma és a postnatalis depresszió kezelési lehetőségei.
DEPRESSZIÓ.
Életünk és a stressz Dr. Móré E. Csaba Nagykálló Március 16.
A depresszió korszerű kezelése
Az internetfüggőség Kővágó pál és márki Gabriella
OTTHONUKBAN ÉLŐK TÁMOGATÁSA, AZ OTTHON IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK
Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV):
Depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség
A pánikbetegség kezelése
Iskolai magatartási zavarok homeopátiás kezelése
ÉRZELMEK.
Környezetpszichológia III.
ANTIDEPRESSZÍV és ANTIMÁNIÁS vegyületek
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek 2.
Kognitív megközelítések
Gyermekkori depresszió
„Minden ember boldog akar lenni…”
Személyiségzavar Rokszin Mónika.
Töreki Annamária pszichológus SZTE-Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Túl magas- e Magyarországon a depressziósok száma?
Pszichopatológia II. Az emóciók és motivációk zavarai
Szabadits Péter és Szénás Rita
A depresszió és a szorongásos kórképek terápiája
Hogyan ismerhetjük fel a dializált betegek terapeutát igénylő
Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet
Pszichoszomatika Dr. Berghammer Rita SE Magatartástudományi Intézet
Depresszió Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet.
Ürítési zavarok.
Az iskolai teljesítményt befolyásoló mentális és affektív tényezők
Asztma Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti.
Szorongás 2 formája létezik: „fiziológiás” „patológiás” pánik fóbia
A pánikbetegség kezelése
A depresszió megelőzése és kezelése természetes gyógymódokkal
„Adj szót fájdalmadnak” ( Veszteség, Gyász )
Az addikciók kialakulásában szerepet játszó fő tényezők
Skizofrénia.
Szorongásos zavarok és ápolási vonatkozásaik
Máténé Pusztai Annamária* Gődény Anna**
A szexuális élet és a nemi identitás zavarai
DR. ERDÉLYI ÁGNES ADDIKTOLÓGIAI OSZTÁLY
Nyugalom! Meditáljunk együtt A szorongás Normális, kóros Súlyos betegségeket kiindulópontja Betegségek is okozhatják Kémiai anyagok.
Quality Human Management
SPECIÁLIS TANULÁSI NEHÉZSÉGEK
Mindennapi veszteségeink
A hatékony stresszkezelés titkai
Szendi Gábor: Pánikzavar
Az OGYEI kiemelt programjai
Speciális gyermekvédelem
A borderline személyiségzavar
Tömeges krízishelyzetek a pszichológus szemével II.
A magatartás szabályozás ember-környezet modellje
Behaviorizmus Szociális tanuláselméletek
SZORONGÁS M.SZÖGEDI ILDIKÓ PTE ETK Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők.
Személyiségfejlődési zavarok
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése A stressz.
11. Érzelmek és kogníció, autizmus Bircher Julianna Affektív Pszichológiai Tanszék
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése A depresszió.
TANULÓK ÉS A STRESSZ. „A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.” (Mahatma Gandhi) TÁMOP /
PSZICHOPATOLÓGIAI ALAPFOGALMAK: Szorongásos és depresszív állapotok jellemzői Szorongásos és depresszív állapotok jellemzői Lajkó Károly SZTE, Pszichiátriai.
Depresszió felismerése és kezelése onkológiai betegségekben
Mentális zavarok osztályozási rendszere
Stressz, stresszreakciók, stresszkezelés
Bevezetés a pszichológiába motiváció, emóció
Bevezetés a pszichológiába motiváció, emóció
Cloninger személyiségmodellje
Az idősödés pszichológiai és pszichiátriai aspektusai
Szkizofréniák A lakosság kb 1 %-át érinti világszerte
Előadás másolata:

Az érzelmek patológiája Általános pszichológia III. Tisljár Roland tisljar@gmail.com

Nemi különbségek a depresszió prevalenciájában A lakosság 5-10%-a depressziós Nőknél kétszer gyakoribb Magyarázatok Műtermék (detektálhatósági probléma) Hormonszint változás Életminőségbeli különbségek Kontroll-hiány Hajlam az önvádra

A hangulatzavarok osztályozása

A hangulatzavarok diagnózisa (DSM IV) Depresszív epizód (legalább 5 tünet) 1. A nap nagy részében levert hangulat 2. Érdeklődés és öröm jelentős csökkenése szinte minden tevékenységben 3. Jelentős súlyváltozás (legalább 5%) 4. Inszomnia vagy hiperszomnia 5. Motoros agitáció vagy gátoltság 6. Fáradtság, anergia 7. Értéktelenség érzete 8. Csökkent összpontosítás 9. Szuicid gondolatok

A hangulatzavarok diagnózisa (DSM IV) Mániás epizód (legalább 3-4 tünet) 1. Felfokozott önértékelés, grandiozitás 2. Csökkent alvásigény 3. Szokatlan beszédkészség ill. folyamatos beszédkényszer 4. Gondolatrohanás 5. Disztraktibilitás 6. Célirányos aktivitás markáns fokozódása, pszichomotoros agitáció Mértéktelen örömszerző tevékenység

A hangulatzavarok diagnózisa (DSM IV) Kevert epizód A tünetek kielégítik mind a mániás mind a major depresszió kritériumait A hangulatzavar elég súlyos ahhoz, hogy észrevehető károsodást okozzon a munkavégzésben, szociális kapcsolatokban

DEPRESSZIÓ 1. Visszatérő 2. Szezonális 3. Kataton 4. Melankólikus (ahedóniás) 5.Disztímia (nyomott hangulat, a tünetek 2 évig elmaradnak) 6. Kettős depresszió (disztímiás zavarból major depresszió lesz)

A mánia és a depresszió sajátosságai (Beck, 1967) Érzelmi élet

A mánia és a depresszió sajátosságai (Beck, 1967) Érzelmi élet

A mánia és a depresszió sajátosságai (Beck, 1967) Motivációs állapot

A mánia és a depresszió sajátosságai (Beck, 1967) Viselkedéses jellemzők

A mánia és a depresszió sajátosságai (Beck, 1967) Fizikai állapot

Beck: kognitív triád A negatív, becsmérlő gondolatok három formája: 1. Élményeikről 2. Önmagukról 3. Jövőjükről Logikai hibák: önkényes következtetés. Könnyen kialakuló negatív konklúzió, a pozitív élmények alulbecslése, a negatív élmények felnagyítása. Szelektív absztrakció, túláltalánosítás, perszonalizáció Automatikus gondolatok, a negatív gondolatok kényszeres betolakodása. Kérődző, rágódó coping stratégiák Tanult tehetetlenség, attribúciós hiba

Kognitív és szociális faktorok Brewin et al., 1993, korai kötődési zavarok nagymértékben előrejelzik a későbbi depressziós epizódok valőszínűségét Whitbeck et al. 1992, a szülői depresszió mértéke magasan korrelál a gyerekek későbbi depressziós epizódjainak számával.

Kognitív és szociális faktorok Lényeges faktor a kiértékelési folyamatok valenciája: A negatív értékelési hajlam fontos prekurzora a depressziós epizódnak. Brown et al, 1990, ez a faktor különösen hangsúlyos a selfről kialakított értékeléseknél. Nolen-Hoeksema: a kérődző coping stílus fontos tényező a depresszió elhúzódásában.

A gyászmunka forgatókönyve 1. Sokk Az illető nem akarja elhinni a tényt 2. Veszteség és szeparáció érzése téves észlelések „csőlátás” 3. Kétségbeesés depresszió, feszültség, bűntudat, harag 4. Lezárulás

DEPRESSZIÓ: Biokémiai háttér Az unipoláris depressszióért felelős két neurotraszmitter: norepinefrin (katekolamin elmélet) és szerotonin (indolamin elmélet) rezeprin (vérnyomáscsökkentő): Depressziót okoz: csökkenti a norepinefrin szekréciót. MAO-bénítók: a monoamin-oxidáz lebontja a norepinefrint (Nardil,Parnate) Triciklikus szerek: imipramin származékok: reuptake gátlók, norepinefrin, szerotonin felvétel lelassítása Második generációs antidepresszánsok: szelektív szerotoninvisszavétel-bénító szerek (SSRI) (Prozac, Zoloft)

MÁNIA A norepinefrin túltermelése okozhatja, viszont a szerotonin szint itt is alacsony Megengedő elmélet Az alacsony szerotonin szint előkészíti a magas vagy alacsony norepinefrin szint hatását (magas: mánia, alacsony:depresszió) Nátriumion-aktivitás Nem megfelelő ionáram: túl gyakori tüzelési mintázat Lítium terápia (profilaktikus szer: nem engedi a tünetek kifejlődését)

SZORONGÁS Generalizált szorongásos zavar Pánikroham Agorafóbia Specifikus fóbiák Kényszeres zavar Poszttraumás stressz zavar Akut stressz zavar

Gray szorongás modellje A locus coeruleus: viselkedésgátló rendszer Veszélyszignálok esetén megnöveli a fight/flight rendszerben involvált neurotranszmitterek mennyiségét Pánikra hajlamos embereknél Fokozott figyelem a testi jelzésekre, hajlamosak ezeket veszélyjelzésként interpretálni.

GENERALIZÁLT SZORONGÁS 1. Nyugtalanság vagy idegesség, „felhúzottság” érzése 2. Fáradékonyság 3. Koncentrálási zavarok 4. Ingerlékenység 5. Izomfeszültség 6. Alvászavar Legalább három tünet 6 hónapnál hosszabb ideig áll fenn.

GENERALIZÁLT SZORONGÁS Benzodiazepinek: diazepam (Válium), alprazolam (Xanax) és klór-diazepoxid (Librium) csökkentik a szorongást. Veszélyhelyzetben a neuronok fokozott tüzelési mintázatot adnak: félelmi reakció, A feedback rendszer GABA szekréciót indít el (gátló neurotranszmitter) ez csökkenti a reakció eszkalálódását: alábbhagy a félelmi reakció. Szorongásnál a GABA rendszer maladaptívan működik A benzodiazepinek a GABA receptorokhoz kötődnek: csak átmeneti tünetmentesítést érnek el. Béta-blokklók béta-adrenerg receptorok: csökkentik a szorongás specifikus fizikai tüneteit

Megőrüléstől, önkontroll vesztéstől való félelem PÁNIK 1. Fulladás, légszomj 2. Szédülés, ájulásérzés 3. Palpitáció (szívdobogás) 4. Remegés, reszketés 5. Izzadás 6. Fuldoklás, torokszorulás 7. Hányinger 8. Zsibbadás 9. Kipirulás 10. Deperszonalizáció 11. Mellkasi szorítás 12. Halálfélelem Megőrüléstől, önkontroll vesztéstől való félelem

PÁNIK Szorongásos reakciók összetorlódása rohamszerű megjelenésben 10 perc alatt tetőzik a roham, amely látszólagos kiváltó ok nélkül jelenik meg. Pánikbetegség Legalább 1 hónapig diszfunkcionális viselkedés. Első megjelenés 16-35 év között. Gyakran kíséri agorafóbia, de itt ez másodlagos szindróma. Nem a szorongásra adott benzodiazepinek, hanem az antidepresszánsok gyógyítják: norepinefrin zavar.

PÁNIK Klein és Fink (1962) a pánik tüneteket csökkentik az antidepresszánsok, ezek helyreállítják a locus coeruleus norepinefrin működését Benzodiazepin származékok: alprazolam (Xanax): megelőzi a roham kialakulását és csökkenti azok intenzitását

SPECIFIKUS FÓBIÁK Tartós, túlzott félelem egy specifikus tárgytól. A kiváltó inger minden esetben azonnali szorongásos választ provokál A szorongás tárgyának aktív elkerülése Anticipátoros szorongás

SPECIFIKUS FÓBIÁK Magyarázatok Pszichodinamikus: elhárítóechanizmusok (áttolás) Behaviorista: kondícionálásos előtörténet: ingergeneralizáció, kioltás, deszenzitizációs terápia: relaxációs tanulás (Wolpe), ingerelárasztás