Munkaidő és pihenőidő A Munka Törvénykönyve szabályai különös tekintettel a mezőgazdaság sajátosságaira

Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe bele kel számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet - készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít bele.

Napi munkaidő: egy naptári napra vagy 24 órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő Heti munkaidő: egy naptári hétre vagy 168 órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő Éjszakai munka vs. éjszakai műszak: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkaidő, éjszakai műszak ugyanez, csak többműszakos munkarend alapján (éjszakai pótlék 15 %, éjszakai műszakpótlék 30 %,megszakítás nélküli munkarendben további 10 %)‏

Pihenőnap: naptári nap 0 órától 24 óráig tartó időszak, három- és négyműszakos munkarendben, továbbá megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörben működő foglalkoztatott munkavállaló esetében – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a következő műszak megkezdését megelőző 24 óra. A munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg, ezek közül egyiknek vasárnapra kell esnie Idénymunka: Olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Készenléti jellegű munkakör:  A munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan – hosszabb időszak alapul vételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy  A munkavégzés – különös tekintettel a munka sajátosságára, a munkavégzés feltételeire – a munkavállaló számára az átlagoshoz képest lényegesen kisebb igénybevétellel jár

n Munkaközi szünet: Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a 6 órát meghaladja, valamint minden további 3 óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával – legalább 20 perc, legfeljebb 1 óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg. (Mt.122.)‏

Napi pihenőidő: A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ettől eltérően az osztott napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább 8 óra egybefüggő pihenőidő biztosítandó. KSZ rövidebb, de legalább 8 órás napi pihenőidőt határozhat meg az alábbi esetekben:  készenléti jellegű munkakörben  Megszakítás nélküli munkarendben  Többműszakos munkarendben √  Idénymunkát végző foglalkoztatott esetében. √

Megszakítás nélküli munkarend: abban az esetben állapítható meg, ha A munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időben szünetel A munkaköri feladatok jellege ezt indokolja A többműszakos és a készenléti jellegű munkakör nem minden esetben megszakítás nélküli!

Készenlét A munkavállaló az általa megjelölt helyen történő rendelkezésre állásra kötelezhető (ha a munkáltató határozza meg a helyet – ügyelet)‏ Társadalmi közszükséglet folyamatos biztosítására Baleset elemi kár vagy súlyos kár, életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése illetve elhárítása Alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása A munkavállaló számára egy hónapban legfejlebb 300 óra készenlét rendelhető el √ Nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve a heti pihenőidő időtartam alatt, ha megelőző 168 órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló pihenőideje alatt készenlétet teljesített. Egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell a készenlét beosztását! Új szabály: készenlét után nem illeti meg a munkavállalót napi pihenőidő Készenléti pótlék 20 %

A munkaidő beosztása A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. A munkaidő beosztást legalább hét nappal korábban és egy hétre előre kell közölni a munkavállalóval. Ennek hiányában az utolsó munkaidő- beosztás irányadó.

A munkavállaló munkaidő-beosztás szerinti munkaideje nem haladhatja meg a Napi 12-, készenléti jellegű munkakör esetén a 24 órát Heti 48-, készenléti jellegű munkakör esetén a 72 órát A rendkívüli munkavégzéssel együtt.

Rendkívüli munkavégzés a munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan munkaidőkereten felüli Ügyelet alatti munkavégzés Készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munka befejezéséig terjedő időtartam Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

A rendkívüli munka elrendelésének szabályai A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára vagy baleset, elemi kár…. A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, ksz rendelkezése alapján 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. √

Kulcsszemélyzet túlórái A munkáltató és a munkavállaló legfeljebb egy éves határozott időre írásban megállapodhat a munkáltató által meghatározható éves kétszáz órán felül legfeljebb száz, összesen 300 óra időtartamú rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetőségéről. Ez a megállapodás olyan munkáltatóval köthető meg, akinek munkakörével azonos munkakörben munkáltató az állami foglalkoztatás szerv felé bejelentette munkaerőigényét hasonló munkavállalóra, állásközvetítést kért, mely nem járt eredménnyel. Ezt a megállapodás megkötése előtt legalább 30 nappal meg kell tenni. (legfeljebb 10 főt foglalkoztató vállalkozás esetén 1 fő, 10 főnél többet foglalkoztató esetén 10 %)‏

Munkavégzés munkaidőkeretben – a munkaidőre vonatkozó eltérő szabályok 118./A §. A munkaadó egyoldalúan – KSZ hiányában legfeljebb 4 havi vagy 16 heti munkaidőkeret rendelhető el. 6 havi vagy 26 heti munkaidőkeret csak kollektív szerződésben√ 1 éves vagy 52 heti munkaidőkeret szintén csak kollektív szerződésben az alábbi esetekben: Megszakítás nélküli munkarendben Többműszakos munkarendben Idénymunka esetén

Munkaidőbeosztás munkaidőkeretben Munkaidőkeret alkalmazása esetén egyenlőtlenül is beosztható. Ez esetben a napi munkaidő legalább 4 óra, legfeljebb 12 óra lehet.

Pihenőnapok munkaidőkeretben 1.Pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie. Vagy 2. Pihenőnapok helyett havonta legalább 48 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő biztosítható: Rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató esetén Készenléti jellegű munkakörben Megszakítás nélküli munkarendben Három- vagy többműszakos munkarendben Idénymunkát végző munkavállaló esetében, amelybe havonta legalább egy vasárnapnak bele kell esnie

továbbá.. Pihenőnapok helyett a munkavállalónak munkaidőbeosztása alapján hetenként 40 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta egy vasárnapnak bele kell esnie. Ebben az esetben is azonban a munkaidőkeret átlagában meg kell lennie a heti 48 órás pihenőidőnek

A pihenőnapok összevonása munkaidőkereten belül A pihenőnapok Kéthetente KSZ rendelkezése esetén havonta összevontan √ Idénymunka esetén kéthavonta összevonva is kiadható Az alábbi esetekben a keret teljes időtartamának tekintetében összevonható az alábbi esetekben: Készenléti jellegű munkakör Megszakítás nélküli munkarend Többműszakos munkarend idénymunka

Heti pihenőnapok munkaidőkeretben 6 nap munkavégzést követően 1 pihenőnap kiadása kötelező Ettől KSZ eltérhet az alábbi esetekben:  Megszakítás nélküli munkarend  Többműszakos munkarend  Idénymunka  Készenléti jellegű munkakör ÁKSZ: idénymunka esetében 12 munkanapot követően 1 pihenőnap kiadása kötelező

Vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben Csak: Rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben Készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli, illetve három vagy ennél több műszakos munkarendben vagy idénymunkát végző munkavállalók esetében lehetséges Ha ezek alapján valaki vasárnap munkát végez, számára a megelőző szombatot ki kell adni pihenőnapnak. Kivéve idénymunka esetében vagy heti 30 órát el nem érő részmunkaidő esetén!!

Munkavégzés munkaszüneti napon –rendes munkaidőben Csak: Megszakítás nélküli munkarendben vagy rendeltetés folytán e napon is működő munkáltatónál illetve munkakörben Külföldre történő szolgáltatás nyújtásához e napon történő szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén ill. Kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján a kiküldetés során Pótlék: havidíjas munkavállalónak havi munkabérén felül aznapi munkabér (100 %), teljesítménybéres munkavállalónak aznapi távolléti díja – aznapi munkabérén felül

Munkavégzés munkaszüneti napon – rendkívüli munkavégzés keretében Kizárólag: Rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatott munkavállaló esetében Baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése/elhárítás érdekében rendelhető el Elszámolás: 200 % (Mt §.)‏

Rendes munkaidőbeosztáson felüli túlmunka elszámolása A pótlék mértéke 50 % a napi munkaidőbeosztás szerinti munkán felüli illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén. Ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet rövidebb a rendkívüli munkavégzés idejénél Munkaidőbeosztás szerinti pihenőnapon végzett munka ellenértéke 100 % vagy 50 % és egy pihenőnap. A szabadidőt a keret végéig ki kell adni, vagy ha nincs keret, akkor legkésőbb a következő hónapban.

Vasárnapi munkavégzés elszámolása Amennyiben a munkavállaló vasárnap rendes munkaidejében (beosztás szerint) végez munkát, munkabérén felül 50 %-os pótlék illeti meg, ha három- vagy többműszakos munkarendben végez munkát illetve olyan munkarendben, ahol a pihenőnapok összevonása megengedett. Nem jogosult erre a pótlékra akkor, ha  Megszakítás nélküli munkarendben  Rendeltetés folytán e napon is működő munkáltatónál  Részmunkaidőben rendes munkaidőben kizárólag szombaton vasárnap foglalkoztatott munkavállaló  Idénymunkát végző munkavállaló részére.

Szabadság A szabadság kiadásának időpontját a munkavállaló előzetes meghallgatása utána a munkáltató határozza meg Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló erre vonatkozó igényét a szabadság megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles jelezni. Amennyiben olyan, a munkavállalót érintő körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése reá, családi ill. személyi körülményeire nézve aránytalan terhet jelent, azt kötelez haladéktalanul jelezni a munkáltatónak, aki az alapszabadság negyedéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a 15 napos bejelentési határidő figyelmen kívül hagyásával köteles kiadni. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni

Szabadság kiadása A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén- a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladhatja meg az 5 napot. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31.-ig, ksz rendelkezése alapján következő év június 31.-ig ki kell adni. (de legfeljebb csak a rendes szabadság egynegyedééig)‏

Szabadság kiadása 3. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles viselni. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre illetve a visszautazással valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele, valamint a munkavállaló felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Szabadság kiadása munkaidőkeret esetén A szabadság kiadásánál a munkaidőbeosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját valamint a munkaszüneti napot. Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidőbeosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell a szabadságát számítani, hogy hogy azonos naptári hétre ugyanúgy mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

EBH A munkavállaló szabadságát munkanapban kell nyilvántartani. A munkaórában történő nyilvántartás nem felel meg a törvénynek. A szabadságot az általános szabályok szerint a munkaidőbeosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Kiszámítására és kiadására eltérő szabályok vonatkoznak attól függően, hogy a munkarend heti kettőnél több vagy kevesebb pihenőnapot biztosít. Amennyiben heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztásban dolgozik a munkavállaló, akkor heti két pihenőnapján kívül ún. szabad napjára is szabadságot kell kiírni. Ha a munkavállaló egy héten úgy dolgozik, hogy még a heti két pihenőnapja sem biztosított, akkor pl. 6 nap munkavégzést követően is csak 5 nap szabadságot kell kivennie.

Szabadság a munkaviszony megszűnésekor A munkavállaló számára munkaviszonya megszűnésekor a munkáltatónál eltöltött idővel arányos, de ki nem vett szabadságrészt pénzben meg kell váltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni, kivéve ha munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása, halála vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt került sor.