Készítette: Lukács Adrienn

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Integritási tartományok
Advertisements

Lineáris egyenletrendszerek
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
FEJEZETEK A MATEMATIKÁBÓL
Oszthatóság Az a osztója b-nek, ha van olyan egész szám, amivel a-t szorozva b-t kapok. (Az a osztója b-nek, ha egész számszor megvan benne.) Ha a|b, akkor.
Adatelemzés számítógéppel
Lekérdezések SQL-ben Relációs algebra A SELECT utasítás
Készítette: Szinai Adrienn
Matematikai Analízis elemei
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Osztó, többszörös Osztó: azokat a számokat, amelyekkel egy B szám osztható, az B szám osztóinak nevezzük. Minden számnak legalább két osztója van, 1 és.
Halmazok, műveletek halmazokkal
Műveletek logaritmussal
Műveletek mátrixokkal
Matematika I. Deák Ottó 2. heti előadás mestertanár
Matematika I. 3. heti előadás Deák Ottó mestertanár Műszaki Térinformatika 2013/2014. tanév szakirányú továbbképzés tavaszi félév.
Euklidészi gyűrűk Definíció.
Egy f  R[x] polinom cS -beli helyettesítési értéke
Táblázat kezelő programok
MATHCAD PROFESSIONAL 2001i
Maple Vs. Sage Vs. Geogebra
Algebra a matematika egy ága
A számítógépi grafika matematikai háttere
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika
Differenciál számítás
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
Integrálszámítás Mire fogjuk használni az integrálszámítást a matematikában, hova szeretnénk eljutni? Hol használható és mire az integrálszámítás? (már.
Valós számok Def. Egy algebrai struktúra rendezett test, ha test és rendezett integritási tartomány. Def. Egy (T; +,  ;  ) rendezett test felső határ.
Oszthatóság Az a osztója b-nek, ha van olyan egész szám, amivel a-t szorozva b-t kapok. (Az a osztója b-nek, ha egész számszor megvan benne.) Ha a|b, akkor.
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Bekezdésformázás Fűrész Attila Salamon Róza (felkészítő tanár) 8.A
Rendszerező összefoglalás matematikából
Lineáris transzformáció sajátértékei és sajátvektorai
1 Matematikai Analízis elemei dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém nov. 08.
Matematikai Analízis elemei
Lineáris algebra.
Exponenciális egyenletek
Koordináta-geometria
A logaritmusfüggvény.
Operátorok Értékadások
Analitikus geometria gyorstalpaló
A Maxima komputeralgebrai rendszer
Lineáris egyenletrendszerek, leképezések, mátrixok
A MAPLE V rendszer a szimbolikus számítások egyik eszköze.  Jelentése: juharlevél.  1980-ban kezdték el fejleszteni Ontarioban.  Párbeszédes üzemmódban.
1. MATEMATIKA ELŐADÁS Halmazok, Függvények.
Lineáris algebra.
Összegek, területek, térfogatok
1 Vektorok, mátrixok.
Turócziné Kiscsatári Nóra
ACCESS Lekérdezések, űrlapok, jelentések
Táblázatkezelés KÉPLETEK.
Műveletek, függvények és tulajdonságaik Mátrix struktúrák:
előadások, konzultációk
A folytonosság Digitális tananyag.
Valószínűségszámítás II.
előadások, konzultációk
Nagy Szilvia 2. Lineáris blokk-kódok II.
Számok világa.
Táblázatkezelés Képletek és függvények. Képletek A képletek olyan egyenletek, amelyek a munkalapon szereplő értékekkel számításokat hajtanak végre. A.
Informatika Oktató: Katona Péter. Táblázatkezelés (Az Excel táblázatkezelő alapjai)
A Catalan-összefüggésről
Készítette: Horváth Zoltán
Integrálszámítás.
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
IV. konzultáció Analízis Differenciálszámítás II.
Lineáris egyenletrendszerek
avagy, melyik szám négyzete a -1?
Matematika I. BGRMA1GNNC BGRMA1GNNB 7. előadás.
Szögfüggvények és alkalmazásai Készítette: Hosszú Ildikó Nincs Készen.
Előadás másolata:

Készítette: Lukács Adrienn Derive bemutató Készítette: Lukács Adrienn

Ismerkedés a Derive-val Menüsor és Eszköztár Algebra ablak Matematikai szimbólumok eszköztára Görög betűk eszköztára Kifejezés beviteli mező

Eszköztár elemei Szöveg beszúrása Vektor beírása 2D-ábrázolási ablak Kifejezés beírása Mátrix beírása 3D-ábr.ablak Súgó Egyszerűsítés Kiértékelés Lépésenkénti megjelenítés Megoldás Változó behelyettesítése Határérték Deriválás Integrálás Összeg képzés Szorzat képzés Windows gombok

Hasznos tanácsok DERIVE-ban a tizedespont jelölésére a pontot, és nem a vesszőt használjuk. Ha mégis a vesszőt használnánk, hibát jelez. Változónak értéket lehet adni a := paranccsal. pl. a:=5 Ha azt szeretnénk, hogy az a változó „elfelejtse” eddigi értékét, az a:= utasítást kell kiadnunk. Zárójelezéshez csak és kizárólag a ( ) kerek zárójeleket használjuk. A pontos értéket az = jellel, kerekített értéket a  jellel lehet gyorsan és könnyen megkapni. A könnyebb átláthatóság érdekében a feladatok közé szöveges megjegyzéseket, „kommenteket” szúrhatunk be a Beszúrás / Szöveg objektum menüpont, vagy az F5 billentyű segítségével.

Szöveg beszúrása Beszúrás / Szöveg objektum menüpont, vagy az F5 billentyű Formázási lehetőségek: az Ablak / Testreszabás menüpontban jelöljük be a Formázás eszköztárat. Az új eszköztárunk funkciói: Megjegyzés: a szövegek a Beállítások / Elrejtés / Szövegek menüpontban tűntethetőek el. Betűtípus Betűméret Betűstílus Igazítás Felsorolás

Beviteli módok A kifejezés beviteli mezőben levő kifejezés bevitele: Kifejezés beírása / Enter Egyszerűsítés Beírás és egyszerűsítés / CTRL+Enter Kiértékelés Beírás és kiértékelés / Shift+Enter Mindent töröl / Shift+Del

Konstansok  pi Ctrl+P ê #e Ctrl+E î #i Ctrl+I  deg Ctrl+O  inf az egységkör területe (3.14159...) Ctrl+P ê #e a természetes logaritmus alapja (2.71828...) Ctrl+E î #i képzetes egység (négyzetgyök -1) Ctrl+I  deg fokonkénti radiánok száma (vagyis /180) Ctrl+O  inf plusz végtelen Ctlr+0

Numerikus műveletek a + b a+b a – b a-b ab a*b vagy ab a/b ab a^b a%

Más módszerrel… Összeg képzése: Analízis > Összeg képzés… Szorzat képzése: Analízis > Szorzat képzés…

Megjegyzések helyes zárójelezés ( ) segítségével () hiányában precedencia (balról jobbra) műveletek precedenciája: % ^ */ + - A változó megjegyzi értékét! „Felejtés”: a:=

Relációs műveleti jelek = ≠ /= < ≤ <= > ≥ >=

Halmazok megadása elemek felsorolásával pl. H:={1,2,3,4,5} számtani sorozatként pl. I:={1,3,..,19} J:={3,6,..,100} más halmazokból halmazműveletekkel pl. az 1000-nél kisebb, 3-mal és 5-tel nem osztható pozitív egészek V:={1,..,1000} \ ({3,6,..,999}  {5,10,..,1000})

Halmaz tulajdonságai DIM(H) : H halmaz elemszáma pl. DIM(V) 533 MEMBER?(u,H) : u eleme-e H-nak? értéke: true, ha uH ; false, ha uH pl. MEMBER?(78,V) false

Halmazműveletek metszet A  B A intersection B únió A  B A union B differencia A \ B részhalmaz power_set(A) direkt szorzat A  B A*B vagy AB

Exponenciális és logaritmus függvény exp (z) ez log (z,w) logw z log (z) ln (z) Megjegyzés: különböző matematikai jelölésrendszer!! log  ált.: 10-es alapú logaritmus (ha nincs alap) Derive: természetes alapú logaritmus lg  ált.: 10-es alapú log., Derive: nem létezik ln  jelölése megegyezik

Trigonometrikus függvények sin (z) z szög szinusza cos (z) z szög koszinusza tan (z) z szög tangense cot (z) z szög kotangense sec (z) z szög szekánsa csc (z) z szög koszekánsa

Inverz trigonometrikus függvények asin (z) z szög arkusz szinusza acos (z) z szög arkusz koszinusza atan (z) z szög arkusz tangense acot (z) z szög arkusz kotangense asec (z) z szög arkusz szekánsa acsc (z) z szög arkusz koszekánsa

Komplex számok - z = a + bi , a,b  Z - i bevitele: CTRL + I, #i, matematikai szimbólumok eszköztára - z valós része : re(z) - z képzetes része: im(z)

Komplex változós függvények abs(z) z abszolút értéke conj(z) a z komplex konjugáltja phase(z) a z irányszöge

Valószínűségi függvények perm(m,n) m elem n-edrendű variációja comb(m,n) m elem n-edrendű kombinációja random(n) véletlen szám generátor Megjegyzés: - a permutáció külön definiálása felesleges (faktoriális jele: !) - megtévesztő elnevezés! - PERM - helpben is rosszul szerepel!

A random függvény Ha n>1 egész szám, RANDOM(n) eredménye [0, n) intervallumba eső egész. Például: RANDOM(6) eredménye egyforma valószínűséggel valamelyik a következő egész számok közül {0, 1, 2, 3, 4, 5}. RANDOM(1) egyszerűsítve: a RANDOM szám a [0, 1) intervallumban. Ha n<0 egész szám, RANDOM(n) eredménye: -n

Számelméleti függvények floor(n) n egészrésze mod(n) n törtrésze mod(m,n) m / n osztási maradéka factors(u,test,x) u kifejezés test test feletti felbontása ( x szerint )

Oszthatóság divisors(n) divisor_tau(n) divisor_sigma(k,n) n osztóinak vektora divisor_tau(n) n osztóinak száma divisor_sigma(k,n) n pozitív osztóinak ( k-adik hatványaiknak ) összege gcd(m1,m2,..,mn) m1,m2,..,mn számok legnagyobb közös osztója extended_gcd(a,b) [gcd (a,b), x, y] , ahol gcd(a,b) = ax + by poly_gcd(a,b) a és b algebrai kifejezések legnagyobb közös osztója lcm(m1,m2,..,mn) m1,m2,..,mn számok legkisebb közös többszöröse

Megjegyzés számok esetén: LNKO  gcd LKKT  lcm algebrai kifejezések esetén LNKO  poly_gcd LKKT  - Definiáljuk algebrai kifejezésekre a poly_lcm() függvényt a következőképpen:

Számrendszerek Beállítások > Beállítások menüpont Binary, Octal, Decimal, vagy Hexadecimal egy egész szám megadásával 2 és 36 között

n előtti utolsó prímszám Prímszámok prime?(n) igaz, ha n prímszám nth_prime(n) n-edik prímszám next_prime(n) n utáni első prímszám previous_prime(n) n előtti utolsó prímszám prime_power?(n) igaz, ha n prímhatvány mersenne(n) n-edik Mersenne prím

További számelméleti függvények fibonacci(n) n-edik Fibonacci szám perfect(n) n-edik tökéletes szám ( pozitív osztók összege = szám kétszerese ) primitive_root(n) legkisebb primitív gyök mod n …

Algebra és számelmélet Egyszerűsítés Törzstényezőkre bontás Polinomok felbontása Lépésenkénti egyenletmegoldás Egyenletek és egyenlőtlenségek algebrai és grafikus megoldása Egyenletek numerikus megoldása Egyenletek implicit, paraméteres megoldása Egyenletrendszerek megoldása Az értékkészlet megadás jelentősége

Egyszerűsítés matematikai kifejezések numerikus és algebrai egyszerűtése Egyszerűsítés > Egyszerűsítés menüpont, = gomb, Ctrl+B billentyűk Műveletek: Numerikus részkifejezések összevonása. 2·y·3  6·y. Szorzat azonos tényezőinek összevonása. x·y·x  x2·y. Összeg azonos tagjainak összevonása. 3·x+7+x  4·x+7. Egész kitevők bevitele egy szorzat tényezőibe. (3xy3)2  9x2y6 Egyszerűsítés polinomok legnagyobb közös osztójával …

Kiértékelés Kifejezés / szám közelítő értékének meghatározása Egyszerűsítés > Kiértékelés menüpont, ≈ gomb, Ctrl + G billentyűk approx(u,n) - u kiértékelése n számjegyre Megjegyzés: ugyanez beállítható a Beállítások > Beállítások (Egyszerűsítési beállítások és kiviteli beállítások almenü) menüpontban

közös nevező, számok és változók legkisebb hatványának kiemelése Tényezőkre bontás + az összegek hatványát vagy különböző hatványú összegek szorzatát képzi Számok  prímtényezős felbontás kifejezések  szorzattá alakítás, gyöktényezős alak Egyszerűsítés>Tényezőkre bontás menüpont, factor() függvény + az összegek szorzatokra bontása új törthatványok vagy komplex tényezők bevezetése nélkül racionális felbontás, majd további felbontási lehetőségek törtkitevők bevezetésével, mint pl. √2 gyökös felbontás, majd további felbontási lehetőségek új komplex számok bevezetésével

Egy példa Tényezőkre bontásra

Kibővítés Feladata a szorzat alak kifejtése Egyszerűsítés > Kibővít menüpont, CTRL + E billentyűk expand(u,x,y,...) – kifejti az u(x,y,...) kifejezést az x, y, ... változók szerint Pl. a (x-1)2(2x+3)(-3x-7)3 kifejezés kibővítése:

Polinomok quotient(p,q) remainder(p,q) poly_gcd(p,q) Érdekesebb függvények: quotient(p,q) p és q polinomok hányadosa remainder(p,q) p és q hányadosának maradéka poly_gcd(p,q) p és q polinomok legnagyobb közös osztója random_poly(x,d,s) egy d-edfokú polinomot generál (együtthatók -s és s közötti véletlen számok)

Egyenletek megoldása egyenlet, egyenlőtlenség algebrai vagy numerikus megoldása binomiális, lineáris, másodfokú, harmad-, és negyedfokú polinomiális egyenletek megoldása magasabb fokszámú egyenletek is megoldhatók, ha felbonthatók a fenti típusú egyenletekre túlzottan bonyolult egyenlet  olyan átrendezett alak, ahol a jobboldal nulla végtelen sok megoldás  néhány (O környéki) példa Azonosság  true Nincs megoldás  false

Egyenletek algebrai megoldása egyenletek és egyenlőtlenségek pontos algebrai megoldása Megoldás>Kifejezés menüpont, vagy ikon az eszköztáron, vagy Ctrl+Shift+E billentyűkombináció solve()  egyenletek és/vagy egyenlőtlenségek solutions()  vektor, melynek elemei eleget tesznek az egyenleteknek, vagy egyenlőtlenségeknek

Egyenletek numerikus megoldása egyenletek és egyenlőtlenségek pontos algebrai megoldása Megoldás>Kifejezés menüpont, vagy ikon az eszköztáron, vagy Ctrl+Shift+E billentyűkombináció nem képes többváltozós egyenletek, egyenlőtlenségek megoldására solve()  egyenletek és/vagy egyenlőtlenségek solutions()  vektor, melynek elemei eleget tesznek az egyenleteknek, vagy egyenlőtlenségeknek

Egyenletek grafikus megoldása Ha nincs elképzelésünk a megoldásról, az ábrázolás sokat segíthet. „Hihetetlen” algebrai eredmények ellenőrzése Menete: - ábrázolandó kifejezés kijelölése az Algebra ablakban - 2D-ábrázolási ablak aktívvá tétele - Beszúrás > Ábrázolás menüpont Pl. ábrázoljuk a következő függvényt!

Lépésenkénti egyenletmegoldás Manuális lépésenkénti megoldás F4 billentyű Automatikus lépésenkénti megoldás Egyszerűsítés>Lépésenkénti megjelenítés

F4 billentyű

Egyszerűsítés>Lépésenkénti megjelenítés

Egyszerűsítés>Lépésenkénti megjelenítés

Egyszerűsítés>Lépésenkénti megjelenítés

Egyszerűsítés>Lépésenkénti megjelenítés

Egyszerűsítés>Lépésenkénti megjelenítés

Paraméteres egyenletek Oldjuk meg a következő paraméteres egyenletet! A p paraméter mely értékeinél van az egyenletnek pozitív megoldása? Kikötés!!! Megoldás:

Egyenletrendszerek Megoldás>Rendszer művelet Ctrl+Shift+Y billentyűk solve(), solutions() függvény

Vektorok előállítása vector(u, k, m, n, s) – u(k) kifejezés, k = m-től n-ig s lépésközzel pl. vector(SIN(z), z, 0, p/4, 0.2) Képlet készítő > Vektor menüpont

Mátrixok előállítása vector(vector(…)…) – vektorok vektora pl. vector(vector(j + k, k, 1, 4), j, 1, 3) nxn egységmátrix: identity_matrix(n) Képlet készítő > Mátrix menüpont

Vektorkezelő függvények v sub k v vektor k. eleme element (v,k) append (v1,v2,…,vn) v1, v2, …, vn vektorok összefűzése adjoin (u,v) u elem v vektorhoz való hozzáfűzése (1.helyre) insert (u,v,n) v vektorba beszúrja az u elemet (az n-edik elé) delete (v,n) v vektorból kitörli az n-edik elemet

Vektorkezelő függvények first (v) v vektor első eleme rest (v) v vektor elemei az első elem kivételével replace (u,v,n) v vektorban az n-edik elem új értéke u reverse (v) v vektor elemeinek felcserélése select (u,k,v) v vektor azon elemei, amelyekre u(k) értéke igaz sort (v) v vektor elemeit rendezi

Mátrix = vektorok vektora  dim (mátrix) = sorok száma Vektor műveletek dim (v) v vektor elemszáma abs (v) v vektor nagysága (hossza) member? (u,v) true, ha u eleme v-nek v1 + / - / . v2 v1 és v2 vektorok összege / különbsége / skalárszorzata c * v vagy cv v vektor c konstans-szorosa cross (v1,v2) v1 és v2 vektoriális szorzata min(v) / max(v) v legkisebb / legnagyobb eleme

Mátrix műveletek m row k m col k m` vagy coprojection(m) m-1 det (m) m mátrix k-adik sora m col k m mátrix k-adik oszlopa m` vagy coprojection(m) m mátrix transzponáltja m-1 m mátrix inverze det (m) m mátrix determinánsa

Gauss elimináció redukált lépcsős alak több megoldás esetén az összeset megkapjuk Lépések: Együttható mátrix létrehozása row_reduce(A,B) függvény alkalmazása, ahol: A mátrix – az egyenletrendszer bal oldalán levő együtthatók mátrixa B (oszlop)mátrix – az egyenletrendszer jobb oldalaiból álló mátrix Pl.

Sajátvektor, sajátérték MTnxn esetén M karakterisztikus polinomja : kM = det (M – c*In) charpoly(A,v)  A mátrix v változójú karakterisztikus polinomja négyzetes mátrix sajátértékei a karakterisztikus polinom zérushelyei eigenvalues(A,v)  v az A mátrix sajátértéke

Konvergencia convergents(x, k)  vektor, melynek elemei k lépésben közelítik x-et newton(u,x,x0,n)  n+1 közelítést tartalmazó vektort eredményez (Newton-módszerrel, n-lépésben) Megjegyzés: a megadott polinom zérushelyét közelíti

Határérték lim(u, x, a, 1)  az u függvény határértéke, ha az x változó közelít a-hoz (jobbról, ill. balról) lim(u,[x,y],[x0,y0])  u(x,y) függvény határértéke (először x, majd y szerint) lim2(u,x,y,x0,y0)  u(x, y) határértéke [x0, y0] környezetében Analízis / Hatérérték menüpont

Deriválás DIF(u, x, n)  az u függvény x változó szerinti (n-edrendű) (parciális) deriváltja DIF(u, x, -n)  az u függvény x változó szerinti (n-edrendű) antideriváltja Analízis / Differenciálás menüpont

Integrálás int(u, x, c)  u kifejezés x változó szerinti határozatlan integrálja (primitív függvénye) (c eltolási konstanssal) left_riemann(u,x,a,b,n)  u(x) bal oldali Riemann összege (a-tól b-ig), ahol n a felbontások száma int_parts(u,v,x)  u(x).v(x) integrálja parciális integrálás alkalmazásával Analízis > Integrálás menüpont

Sorozatok Sorozat általános tagjának megadása: Sorozat első 50 eleme:

Sorozatok Sorozat k-adik eleme: Sorozat első n elemének összege:

Sorozatok konvergenciája lim(u, x, a, 1) Analízis / Hatérérték menüpont

Példa sorozatra Feladat: Definiáljuk az a(n):=(n - 1) / (n + 3) sorozatot! Adjuk meg a 25. elemét, majd adjuk meg az első 50 elem összegét!

Ábrázolási kérdések 2D- illetve 3D-ábrázolási ablak lépései: ábrázolandó kifejezés kijelölése az Algebra ablakban a megfelelő Ábrázolási ablak aktívvá tétele ábrázolás a Beszúrás / Ábrázolás menüpont, vagy az F4 billentyű segítségével lehetőségeink: grafikon paramétereinek beállítása ( szín, tengelyek, rácsok, …) ábrázolási tartomány beállításai ( tengelyek beosztása ) grafikon körbejárhatósága koordináta-rendszer, képméretarány, stb. állítása

Középpont koordinátái 2D – ábrázolási ablak Menüsor és Eszköztár Grafikus felület Célkereszt helyzete Középpont koordinátái Lépték

Eszköztár ikonjai Grafikus ablak másolása Célkereszt középre Törlés Origó középre Közelítés Algebra ablak Távolítás Windows gombok Ábra követése Ábra beszúrása Megjegyzés beszúrása Értéktartomány beállítása

Beállítási lehetőségeink

Beállítások

Megjelenítési lehetőségek

Paraméteres ábrázolás Feladat: ábrázoljuk a x  | x | függvényt, majd vizsgáljuk meg, milyen hatással van a függvény menetére egy pozitív egész, illetve egy negatív egész szorzó ( x  a.| x |, ahol a = -5, -4, …, 5 ) ! Megoldás:használjunk Vonalzót 1. Vigyük be az algebra ablakba az a.| x | kifejezést. 2. Tegyük aktívvá a 2D-ábrázolási ablakot. 3. Válasszuk a Beszúrás / Vonalzó menüpontot: 4. Majd ábrázoljuk a függvényt. Eredmény:

Ábra követése A célkereszt kizárólag a grafikon pontjain mozog pontról pontra, míg az állapotsoron a megfelelő koordináták látszanak Megjelenítési lehetőségek / Ábra követése menüpont F3 gyorsbillentyű Mozgás a grafikonon:  egy képponttal balra lép  egy képponttal jobbra lép Ctrl +  egy egységgel balra lép Ctrl +  egy egységgel jobbra lép Pl. függvény zérushelyének grafikus úton való meghatározásához

Megjegyzés beszúrása Beszúrás / Megjegyzés menüpont F12 gyorsbillentyű Megjelenítési lehetőségek / Új ábrákhoz megjegyzés

Koordináta-rendszer helyzete 3D – ábrázolási ablak Menüsor és Eszköztár Koordináta-rendszer helyzete Ábrázolási tartomány Szemünk koordinátái

Ábrázolás

Eszköztár plusz ikonjai Minimum, maximum beállítása Ábra kicsinyítése Elforgatás Nézőpont megadása Ábra nagyítása Ábra elforgatása

Beállítási lehetőségeink

Új beállítások

Megjelenítési lehetőségek

Ábra követése ábrázolt felületén két rácsvonal más-más színnel kiemeltté válik. Ezen két vonal metszéspontjának koordinátái láthatók az állapotsoron. Megjelenítési lehetőségek > Ábra követése F3 gyorsbillentyű Mozgás a grafikonon: Shift + ← x érték csökkentése Shift + → x érték növelése Shift + ↓ y érték csökkentése Shift + ↑ y érték növelése