Turizmusban az örökségre alapozó közkapcsolati munka célközönségei (Publicurile turismului)

Newson-Turk-Kruckeberg Mindent a közkapcslatokról című könyvének első fejezetében felsorolja a közkapcsolatok tíz alapfunkcióját. Kilencedikre hívnám fel a figyelmet. Ez a funkció, ha jól működik, akkor a célközösségeknek és a vállalatoknak igen sok megtakarítást hozhat – akárcsak a társadalomnak az, ha béke van, és nem kerül sor konfliktusokra, háborúra, vagyis nagyméretű emberi és anyagi veszteségekre.

,,A közkapcsolati szakértők kötelesek megmagyarázni a célközönségeknek a problémákat még azelőtt, hogy ezekből válságok (krízisek) születnének." (Newson-Turk-Kruckeberg 2003:19-20)

PR-es tanácsokat és figyelmeztetéseket kell megfogalmazzon, hogy az embereket ne érje váratlanul a (bármilyen) változás. Vagy a gondolatot folytatva: hogy az emberek várják, elfogadják, és esetleg kiköveteljék a változást.

A közkapcsolati szakembernek nem csak a vállalat, a szervezet problémáival, hanem általánosabb, a korszakot, a korszak társadalmi viszonyait meghatározó, sokszor igen komplex problémarendszerekkel is tisztában kell lennie. Ezek közül az egyik a múlt és jelen viszonyát, a kialakuló és átalakuló identitások értelmező, konstruáló örökség kérdésköre.

Ma már nincsenek lényeges különbségek: helyi, regionális, nemzeti és globális örökség egyaránt beletartozik a kötelező és felhasználható ismeretek körébe. Igen egyszerű lenne azt mondani, hogy az örökségalkotás és identitáspolitikák a helyi, vagy regionális, vagy nemzeti politikai kűzdelmekben résztvevő szereplők hatókörébe tartozik.

Milyen jó, hogy kitalálták pl. a szombathelyi Savaria fesztivált, mert csak részt kell venni a rendezvényen, és annak támogatásával meg kell mutatni, hogy a szervezet helyesnek tartja, hogy legyen ez a rendezvény. Ez azonban azt feltételezi, hogy a rendezvény úgy jelenik meg a szervezet számára, mint adott, esetleg megkerülhetetlen környezeti elem. Eldöntheti, hogy mit kezd ezzel az adottal. Ez azonban retroaktív magatartás.

Azért fontosak az örökséggel kapcsolatos ismeretek, mert az örökségalkotás kérdéskörének ismerete lehetővé teszi a proaktív magatartást. Megjelennek a rómaiak Szombathely utcáin.,,Autentikus" római viseletben vannak, nem viselnek reklámokat, jelvényeket, cég-logókat. Viszont olyan tárgyakat, színeket, viselhetnek, használhatnak, olyan kis,,életszerű" jeleneteket rögtönözhetnek, amelyek összefüggésbe hozhatóak az illető cég mai termékeivel. Előtte, utána lehet erre felhívni a látogatók, a városlakók figyelmét. Magát a fesztivált lehet úgy kommunikálni, mint ami a céget meglendítő, futtató, ismertté tevő környezet.

Tehát a fesztivál – helyi vagy távolról érkezett – látogatói is célközönséget alkothatnak. Természetesen fontos célközönségek azok, akik örökségalkotással foglalkoznak: a helyi adminisztráció, a műemlékvédő és városszépítő, a környezetvédő egyesületek, alapítványok, de az oktatási intézmények, művészek csoportjai is.

Az örökségalkotás mögé általában széles frontban felsorakoztathatóak ezek a szervezetek, egy-egy akció valóban tömegméreteket ölthet. A hívómondatok –,,Védjük múltunk emlékeit!",,,Tegyünk azért, hogy unokáink is láthassák!",,,Cégek/intézmények az örökség védelméért!" mögé felsorokozó szerkezeteknek igen nagy esélyük van arra, hogy a sajtó szimpatizáljon velük, a vásárlók vagy szolgáltatásaikat igénybe vevők pedig többször találkozzanak velük.