A bevezetés
A bevezetés részei Írott szöveg esetén: a cím és az átvezetés Előadandó beszéd esetén: a megszólítás és az átvezetés
A cím A szöveg tartalmát, lényegi mondanivalóját vetíti előre A címadás jellege korról korra, műfajról műfajról műfajra, szerzőről szerzőre válktozik „ A cím a szöveg összetartó erejének (kohéziójának) egysége, ugyanakkor a szövegen végigvonuló, megmutatkozó tárgy ismeretének a jele, a téma lényeglátásának, a kifejezés erejének mutatója.” (Aczél Petra)
A megszólítás A kommunikáció kialakításának, a beszéghelyzet meghatározásának eszköze – általa határozzuk meg a hallgatók és a magunk kommunikációban betöltött szerepét Legfeljebb hármasosztatú lehet Figyelnünk kell arra, hogy ilyen esetben a megszólítás a téma fele vigyen közelebb (a figyelem ráírányítása a témára) – pl. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek, Tisztelt Magyar Polgárok!; Atyámfiai! Véreim! Polgártársaim! Jelezhetjük a megszólítással azt is, hogy milyen hatáskörű a témánk, hogy a téma keretén belül kikké, mikké válhatnak a hallgatóink – pl. Tisztelt fele- és egész barátaim; Helló fiók, szia lányok!
A jóindulat megnyerésének eszközei: a felkészületlenség (tettetett szerénység) toposza – „Önöknél nyilvánvalóan kevesebbet tudhatok a témáról, mégis…” a bizonytalanság toposza – „Hogy is kezdjem…” a ráígérés toposza – „Előttem ezt még senkitől sem hallhatták…” a megbízatás toposza – „Nem magamért szólok, mások késztettek rá…” az ajánlás toposza – „Ez az előadás nem valósulhatott volna meg, ha nincs X, Y stb.” a belső kényszer toposza – „Nem tarthatom magamban tovább…”
A figyelem megragadásának eszközei: Stílus – változatosság (kérdések, felkiáltások), ellentételezések szillogizmusok, enthümémák) Mondatszerkezet – párhuzamos mondatszerkezet – anaforikus ritmika; egyszerű mondatszerkezet; ismétlés, fokozás Jelnetésbeli telítettség
A téma megadása Nem a téma megjelölése a feladat, hanem a téma megígérése – Erről, erről meg erről fogok szót ejteni Eszköze: a felsorolás Egyszerű, közérthető, követhető stílus