A szociokulturális környezet hatása az iskolába lépő gyermek beszédére Tudományos irányító: Végzős hallgató: Dr. Bura László Lózer (Komlódi) Ana-Enikő Szatmárnémeti 2009

Tartalom Bevezetés Elméleti megalapozás Kutatás: cél, hipotézisek, módszerek, eljárások A minta jellemzői Az eredmények kiértékelése Következtetések, összegzés Szakirodalom Mellékletek

A témaválasztás indoklása „Szavak, csodálatos szavak. Békítenek, lázítanak. Eldöntenek egy életet. Följárnak, mint kísértetek. Szárnyalnak, mint a gondolat. Görnyedve hordanak gondokat. Világokat jelentenek.” Juhász Gyula: Szavak A beszédkészség fejlettsége szorosan összefügg az olvasási és írás- készséggel, valamint a tanulási képességgel. A tanulók beszédkészségének felmérése és fejlesztése minden tanító elsődleges feladata. Sok gyermek beszédmegértése nem felel meg életkorának, a társada- lomban alkalmazott nyelvhasználati normákat alacsony szinten isme- ri és használja. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi lemaradá- sa élő, valós és sürgető probléma.

Elméleti megalapozás Okosan alkalmazott nyelvórákból állanak.” „ A gyermekéveink úgyszólván egymásba fonódó, Okosan alkalmazott nyelvórákból állanak.” Kosztolányi Dezső A gyermeki személyiséget befolyásoló tényezők (Fodor László) A család A hátrányos helyzet (N. Kollár Katalin, Papp János, Réger Zita, Várnagy Elemér- Várnagy Péter) A nyelv szerepe (Cseresznyési László, Kiss Jenő, Meggyes Klára) A szociokulturális környezet szerepe a beszédfejlődésben (B. Bernstein, Papp Mária- Pléh Csaba) Az anyanyelvi oktatás fontossága

Az iskolába lépő gyermek beszédének jellemzői Beszédtechnikai jellemzők A beszéd és gondolkodás összefüggésének jellemzői (I. Sz. Vigotszkij) A kommunikatív beszéd jellemzői (Büky Béla) A beszéd nyelvtani jellemzői (Bakonyi Hugó, Nagy József, Sugárné Kádár Júlia) Beszédmegértés (Gósy Mária) Az iskolaérettség nyelvi feltételei A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek beszédkészségé- nek jellemzői (Kozma Tamás, Sugárné Kádár Júlia) „Biztos kezdet”- egy példamutató kezdeményezés (Szomor Éva)

A kutatás „Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen.” Janus Korczak A kutatás célja: azonos életkorú, de eltérő szociokulturális környezetből érkező tanulók beszédfejlettségének vizsgálata, elemzése.

Hipotézisek az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek teljesítménye között mennyiségi és minőségi különbségek is lesznek; a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint a kedvezőbb körülmények között nevelkedő társaik; az óvodai oktatásban nem részesülő roma gyermekek beszédfejlettségi szintje lesz a legalacsonyabb.

Eljárások, módszerek Kutatás helyszíne: Nagykároly, 3-as sz. Általános Iskola. Kutatás végzésének időpontjai: 2000 és 2008 ősze. Anamnézis: pszicho-fiziológiai érés és a szociális háttér tájékoztató adatai. Empirikus vizsgálat: a beszédfejlettség szintjének felmérése. Vizsgálati forma: egyéni. Öt feladatlap: a vizsgált képességterület egy-egy megközelítése. 1. feladat: fonémahallás és artikuláció 2. feladat: szövegértés és reprodukció 3. feladat: általános és relációs szókincs 4. feladat: fogalom-meghatározás 5. feladat: összefüggő beszéd (képleírás)

A minta jellemzői 24-24 ép hallású és ép intellektusú első osztályos tanuló Átlagos életkor: 7,2 év. A fiúk aránya: 62%. 4 gyerek kivételével mindannyian 3-4 évig részesültek óvodai okta- tásban. 27 gyermek tagja más gyermekközösségnek is. Mindegyik szülő pozitívan értékelte az óvoda és más gyermekközös- ségek hatását. Testvérek száma: általában 0 és 2 között, egy tanulónak van 8 testvére.

A szülők iskolai végzettsége 2000 2008 Összesen Általános iskolát nem fejezte be 5 3 8 Általános iskola 2 4 Szakiskola 7 Középfokú végzettség (érettségi) 6 13 Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem) 9 16

Könyvellátottság Végzettség Könyvek száma 0-20 20-50 50-100 100-300 0-20 20-50 50-100 100-300 >300 Általános iskolát nem fejezte be 7 1 Általános iskola 3 Szakiskola 6 Középfokú végzettség 4 Felsőfokú végzettség 11 Összesen 8 10 5 14

A tanulók megoszlása szociokulturális háttér szerinti bontásban Év Értelmiségi szülők Átlagos szociális helyzet Kedvezőtlen szocio- kulturális környezet Halmozottan hátrányos helyzet 2000 7 10 3 4 2008 9 2 Összesen 16 20 5

Hangejtési hibák mennyiségi eltérései Eredmények 1. A fonémahallás és a hangzóejtés vizsgálata Hangejtési hibák mennyiségi eltérései 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008

2. A szövegértés vizsgálata Miért gondolta meg magát Jancsi? 25% 33% 80% 85.0% 100.0% 90% 100% HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 Miért engedte meg az édesapja a cserét? 0% 70% 85.0% 33% 50.0% 80% 86% HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 Mesemegértés Elemzés HH   KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 A történetet részben érti meg, az összefüggéseket nem észleli (max. 3 helyes válasz) 3 A történetet megérti, az összefüggéseket kevésbé észleli (max. 5 helyes válasz) 1 A történetet megérti, az összefüggéseket nagy részben felismeri (max. 7 helyes válasz) 5 4 A történetet megérti, az összefüggéseket többségében felismeri (max. 9 helyes válasz) 6 2 Az egész történetet megérti, az összefüggéseket helyesen felismeri (10 helyes válasz) 8 9

3. A reprodukciós képesség vizsgálata

4. a) Az általános szókincs vizsgálata Elemzés HH    KK   ÁSZ ÉSZ  Össz.   2000 2008 A gyermek aktív, általános szókincse szegényes (max. 8 kép megnevezése) 4 1 6 A gyermek aktív, általános szókincse hiányos (max. 12 kép megnevezése) 2 A gyermek, aktív, általános szókincse átlagos. (max. 16 kép megnevezése) 7 8 3 20 A gyermek aktív, általános szókincse árnyalt, gazdag. (mind a 20 kép megnevezése) 16

4. b) A relációs szókincs vizsgálata Elemzés HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 A relációkat részben ismeri fel (max. 5 helyes válasz). 4 3 2 1 A relációkat többségében felismeri (6-9 helyes válasz). 8 7 A relációkat minden esetben felismeri (10 helyes válasz). 5

5. A fogalom-meghatározás vizsgálata 44% 65% 83% 94% 50% 71% 84% 100% HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 Elemzés HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 Bizonytalan 4 1 Biztos a közismert fogalmak esetében 2 Biztos a kevésbé ismert fogalmak esetében is 3 Biztos a kevésbé ismert fogalmak esetében is, a fölérendelt fogalmak esetében téveszt 7 6 Biztos a kevésbé ismert fogalmak esetében és a fölérendelt fogalmak esetében is 9

6. Az összefüggő beszéd vizsgálata 0% 20% 40% 60% 80% 100% HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 A verbális információs alakzatok előfordulása

A képleírás formális, tartalmi szintje szerinti megoldása Elemzés HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 Felsorolásszerű rövid tőmondatokat alkot, ezek nem függnek össze egy- mással. 4 1 Tőmondatokat és bővitett mondato- kat alkot. A mondatok összefüggnek egymással. Bővitett és összetett mondatokat al- kot. A mondatok összefüggnek egy- 3 kot. Képes rövidebb, összefüggő tör- ténet, mese alkotására. 5 Kreativan, önállóan képes összefüg- gő, hosszabb történet, mese alkotá- sára. A történetet függetleníti a ké- pen látottaktól. 2 6

Következtetések, összegzés Az eredmények azt tükrözik, hogy jelentős különbségek vannak a vizsgált gyermekcsoportok beszédfejlettségi szintje között. Valamennyi hipotézis beigazolódni látszik: az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek teljesítménye között mennyiségi és minőségi különbségek egyaránt kimutathatók; az óvodai oktatásban nem részesülő roma tanulók eredményei a leggyengébbek minden vizsgálat esetében.

A legnagyobb különbségek a szövegértés és reprodukciós képesség vizsgálatánál, a relációs szókincs vizsgálatánál, valamint az összefüggő beszéd vizsgálatánál mutathatók ki. A 2008-as mérésben szereplő tanulók általában jobb teljesítményt nyújtottak. Az anyanyelvi nevelés minden területét át kellene világítani, és folyamatos méréssel kifejleszteni olyan hatékony módszereket, amelyek hosszú távon segítik elő a szociokulturálisan kedvezőtlen környezetből származó tanulók nyelvi hátrányának kompenzációját.

Köszönöm a figyelmet!