Talajdegradációs folyamatok Talajvédelem II. Talajdegradációs folyamatok Pirkó Béla, Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Tematika 2009. november 19. A talaj funkciói Talajképző tényezők, folyamatok Helyszíni talajvizsgálatok A magyar talajosztályozási rendszer főtípusai Talajtérképezés 2009. december 3. Talajdegradációs folyamatok, védekezési lehetőségek 2007. december 10. A föld- és talajvédelem hazai intézményrendszere Talajvédelem az Európai Unióban Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Főbb talajdegradációs folyamatok Magyar csoportosítás Erózió Savanyodás Sófelhalmozódás, szikesedés Fizikai degradáció A talaj vízgazdálkodásának szélsőségessé válása Biológiai degradáció, szervesanyag-készlet csökkenése A tápanyagforgalom kedvezőtlen irányú megváltozása A talaj pufferképességének csökkenése, talajmérgezés, toxicitás Az EU-s felosztás szerint Erózió Szervesanyag csökkenés Talajszennyezés Talajvesztés ( kivonás) Talajtömörödés Biodiverzitás csökkenése Szikesedés Árvizek, földcsuszamlások Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A talaj termékenységét gátló tényezők Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Víz-, és szélerózió Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Erózió - a probléma nagysága Magyarország Terület, 1000 ha-ban Mező- és erdő terület, a gazdaságilag művelt területek %-ában Magyarország össz- területének %-ában 1455 17,4 15,6 Az ország területének 14%-a tartozik a 2-11 t/ha/év kategóriába, és 6 %-án nagy mértékű az erózió (>11 t/ha/év) EU Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint 115 millió hektár, azaz Európa teljes földterületének 12%-a van kitéve a vízeróziónak, és 42 millió hektárt érint a szélerózió, ebből 2% súlyosan veszélyeztetett Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Természetes erózió A Föld szilárd kérgének kialakulása óta hat. Zavartalan természeti körülmények között lassan megy végbe, egyensúlyi állapot alakul ki a mállás és az anyag elhordása között. Becslések szerint a Föld felszínének 25 % -án érvényesül az erózió hatása. A Föld folyói 4×1012 t/év görgetett, 1,2×1013 t/év lebegtetett, 2,5×1012 t/év oldott hordalékot szállítanak a tengerekbe. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Az erózió tényezői Kiváltó tényezők cseppnagyság hevesség csapadék tartam hómennyiség az olvadás ideje meredekség lejtő hossz alak kitettség a talaj nedvességi állapota a talaj vízgazdálkodása Befolyásoló tényezők a talaj szerkezete a növényborítottság Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Folyamatok Csepperózió Mikroszoliflukció Lepelerózió Barázdás erózió Árkos erózió Szakadékos erózió Szedimentáció Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A csepperózió Az esőcseppek ütőhatásából ered. Másként hat nedves és száraz talajon. Ha a cseppek kiszáradt talajfelszínt nedvesítenek meg, a hirtelen nedvesség hatására a talajmorzsák robbanásszerűen esnek szét. A csepperóziót együttesen okozza a cseppek robbantó és fröccsentő tulajdonsága. Bizonyos esetekben az elhordott talaj mennyisége 50-90-szerese lehet a lefolyásból eredő eróziónak. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. További eróziós formák Mikroszoliflukció (rejtett erózió): Szemmel részleteiben nem érzékelhető, vízhálózattal nem rendelkezik. A víztartó kapacitáson túli esőmennyiség esetén a talaj pépszerű felső rétege a lokális szedimentációs területek felé csúszik. Felületi rétegerózió: A talajpusztulás egyidőben nagyobb, esetenként több száz négyzetméternyi területet egységesen sújt, de hatásait sekély talajműveléssel is el lehet tüntetni. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. További eróziós formák Lepeleróziónak nevezik az egyidőben nagy felületen elmozduló víztömeg okozta pusztítást, amely elhordja a pépes állapotban lévő talajrészeket. A lepelszerű mozgásokon és a sekély érhálózaton kívül kialakulnak a mélyebb barázdák, az előbbi formákat okozó víztömegek egyesülésével. A barázdás erózió tehát már megközelítőleg sem egyenletesen hat a felszínre, hanem vonalas erózió formájában jelentkezik. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. További eróziós formák A vonalas eróziónak erősebben fejlett formája, ahol az összegyűlt víz vízmosás-hálózatot alakít ki. A mély árkok már megaka-dályozzák a szintvonalas mű-velést is, és a vízmosások közötti területre korlátozzák a gazdálkodást. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A szikes területek eróziója Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A szikes területek eróziója Szolonyec talajok padka tető (A-szint) B-szint, „szoloncsák”, vakszik Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. További eróziós formák Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. További eróziós formák Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Erózió - a hatályos jogi szabályozás 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 36. § (1) A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió megakadályozása érdekében köteles a szántó művelési ágú földrészleten aa) talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni ab) olyan művelésmódot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének a megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadék talajba jutását és/vagy ac) szintvonalas művelést folytatni; Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Erózió - a hatályos jogi szabályozás b) ültetvény területen ba) szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy bb) a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani c) rét, legelő művelési ágú földrészleten ca) fokozott figyelmet fordítani a talajt kímélő legeltetésre ,valamint cb) ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Erózió - a hatályos jogi szabályozás (2) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kötelezettségek teljesítése nem alkalmas az erózió megakadályozására, úgy a földhasználó köteles a művelési ágat megváltoztatni Gyep-, cserje-, erdősávot létesíteni, vagy Talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket alkalmazni. (3) Az erózió ellen védelmet nyújtó terepalakulatokat gyep-, cserje-, és erdősávokat meg kell őrizni. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Szervesanyag csökkenés A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése: A talaj ugyan bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, de egyben a legnagyobb széntároló is, hiszen 1 500 gigatonna szerves és szervetlen szenet raktároz. A szervesanyag-tartalom az európai talajok mintegy 45%-ában alacsony vagy nagyon alacsony (ami 0–2% szerves széntartalmat jelent), 45%-ában pedig közepes szintű (ami 2–6% szerves széntartalmat jelent). Magyarország ??? EU 3,2 M ha 0,3 % Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Szervesanyag csökkenés- a hatályos jogi szabályozás 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 39. § (1) A földhasználónak a talajkímélő művelési módok alkalmazásával, vetésváltás alkalmazásával, másodvetésű vagy köztes növények termesztésével a tarlómaradványok hasznosításával szerves anyagok kijuttatásával a humuszos termőréteg megőrzésével kell gondoskodnia a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzéséről (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos termőrétegének eltávolítása. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Talajszennyezés Magyarország 30-40.000 területen (OKKP) EU A becslések szerint a 3,5 millió potenciálisan szennyezett terület mellett 0,5 millió terület tekinthető súlyosan szennyezettnek, amely utóbbiak esetében azonnali rehabilitációra van szükség. Típusa Érintett terület (M ha) Európa területének %-ában Peszticidek 180 19 Nitrát és foszfát 170 18 Savanyodás 85 9 Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Talajszennyezés - a hatályos jogi szabályozás 1995. évi LIII. Tv 14. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. (2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. 20/2001 (II. 14.) Korm rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 219/2004. (VII. 21.) Korm rendelet a felszín alatti vizek védelméről 10/2000 (VI. 2.) Köm-EüM-FVM-KHVM Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Talajszennyezés – további jogszabályok 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 50/2001. Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól 49/2001. Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről 36/2006 FVM rendelet a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Határértékek földtani közegre (mg/kg szárazanyag) A B C1 C2 C3 Ki Króm összes 30 75 150 400 800 K2 Króm VI. *k 1 2,5 5 10 K1 Kobalt 15 100 200 300 Nikkel 25 40 250 Réz Cink 500 1000 2000 Arzén 20 60 Szelén 0,8 Molibdén 3 7 50 Kadmium 0,5 2 Ón Bárium 700 Higany 0,15 Ólom 600 Ezüst 0,3 Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Talajvesztés (lezáródás) Magyarország Teljes körű, naprakész, digitális adatbázis! Intézményi háttér: földhivatalok EU A lezáródott földterületek, ahol a talaj felszínét víz számára áthatolhatatlan anyag fedi, a tagállamok teljes területének mintegy 9%-át teszik ki. 1990 és 2000 között a lezáródott területek nagysága a 15 tagú Unióban 6%-kal növekedett. Példa: Olaszország tengerpartjának 43 %-a teljesen beépített csak 29 % teljesen beépítetlen Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A föld- és a talajvédelem elkülönülése Mindkét ágazat az FVM-hez tartozik Földvédelem 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről II. Fejezet (végrehajtás: Földhivatal) Mennyiségi védelem Talajvédelem 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről III. Fejezet (végrehajtás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) Minőségi védelem Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A földügyi szakigazgatás felépítése Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Földvédelmi és Földértékelési Osztály Az osztály feladata a földvédelemre, a földminősítésre és a birtokrendezésre vonatkozó jogszabályok szakmai kidolgozása, valamint a részarány-tulajdonú termőföldek birtokbaadásának koordinálása. Az osztálynak fontos tevékenysége a termőföld védelmével és hasznosításával kapcsolatos költségvetési támogatások működtetése. Irányítja és ellenőrzi: a földhivatalok földvédelmi és földértékelési tevékenységét; a mezőgazdasági rendeltetésű területek művelési kötelezettségének földhivatali ellenőrzését; a korábban mezőgazdasági művelésből kivont területek újrahasznosítására vonatkozó földhivatali feladatok ellátását. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A földügyi szakigazgatás felépítése Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztályára (FTF), Fővárosi Földhivatal, Fővárosi Kerületek Földhivatala, 19 megyei és 115 körzeti szintű földhivatal Földmérési és Távérzékelési Intézetre (FÖMI) Személyi állománya mintegy 4400 fő, évi költségvetése kb. 8 milliárd Ft, melynek nagyobbik hányadát szolgáltatásainak bevételéből fedezi. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Operatív és kutatás-fejlesztési feladatokat lát el. A FÖMI a háttere a földméréssel, a térképészettel, a fotogrammetriával, a távérzékeléssel, a kozmikus geodéziával összefüggő tudomány területek művelésének, illetve az ezeket támogató informatikai (térinformatikai) hazai fejlesztéseknek, továbbá az eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazásának. Az intézet lát ja el a földhivatali informatika központi rend szer felügyeletét, biztosítja annak fejlesztését is. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A termőföld hasznosítása és védelme Hasznosítási kötelezettség Művelési ág megváltoztatása Más célú hasznosítás Időleges Végleges Újrahasznosítás (rekultiváció) Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A termőföld más célú hasznosítása 44. § (1) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. (2) A szőlő, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. A hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű területet kell kijelölni. (3) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. (4) Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően, vonhatók a belterületbe. (5) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Más célú hasznosítás engedély nélkül 50. § (1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani. (2) Termőföld engedély nélküli hasznosításúnak minősül, ha a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy a más célú hasznosításra kiadott engedélyben meghatározott idő eltelt; b) az időleges hasznosítást az igénybe vevő az engedélyben meghatározott időponton túl is folytatja. (3) Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték, vagy a használó ez alól felmentést kapott, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni. 51. § (1) Az eredeti állapot helyreállítását - határidő megjelölésével - a földhivatal határozattal rendeli el. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A földvédelmi járulék és mértéke 52. § (1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára. 1. A termőföld és a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld más célú hasznosításáért nyolcadik minőségi osztály esetén az AK érték négyezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként (a továbbiakban: járulék) fizetni. 2. Ha a termőföld nyolcadik minőségi osztálynál jobb minőségű, a járulék összegének megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú termőföldnél az ötödik minőségi osztályig nyolcezerrel, az öttől az első minőségi osztályig minőségi osztályonként tizenhatezerrel, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, és halastó esetén az ötödik minőségi osztályig négyezerrel, az öttől az első minőségi osztályig nyolcezerrel növelni kell. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A földvédelmi bírság 55. § (1) Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki neki felróhatóan a) a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét vagy az ideiglenes, mellék-, illetőleg újrahasznosítást elmulasztja, b) az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként, vagy a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá; c) a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül vagy attól eltérően változtatja meg; d) a termőföldet engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően hasznosítja más célra. (2) A földvédelmi bírság ismételten is kiszabható. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Magyarország termőterületeinek változása A földterület művelési ágak szerint (ezer ha) Megnevezés 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Szántó 4 708 4 500 4 516 4 510 Konyhakert 108 102 98 96 97 Gyümölcsös 95 103 Szőlő 127 106 93 Gyep 1 147 1 051 1 061 1 063 1 062 1 060 Mezőgazdasági terület 6 186 5 854 5 865 5 867 5 864 Erdő 1 775 1 760 1 772 Nádas 41 60 61 62 Halastó 33 32 34 Termőterület 8 035 7 706 7 729 7 732 7 734 Művelés alól kivett terület 1 268 1 597 1 574 1 571 1 570 Összesen 9 303 Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Pest megye termőterületeinek változása Művelési ág hektár   1990 1995 2000 2004 Szántó 294 130 292 268 267 619 262 852 Kert 32 789 21 820 12 011 Gyümölcsös 11 674 11 026 11 105 Szőlő 10 607 8 866 7 097 4 525 Gyep 62 961 58 320 45 626 39 309 Mezőgazdasági terület 412 161 392 300 343 458 329 802 Erdő 117 691 117 060 140 965 128 137 Termőterület 532 503 513 299 494 525 468 037 Művelés alól kivett terület 85 947 84 282 102 899 114 688 ÖSSZESEN 618 450 597 581 597 424 582 725 Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Talajtömörödés Tömörödés: a talaj tömörödésének kockázatával fenyegetett területekre vonatkozó becslések eltérnek egymástól. Egyes kutatók az európai altalajok mintegy 36%-a esetében tartják valószínűnek vagy nagyon valószínűnek a tömörödés kialakulását. Egyéb források a talajok 32%-a esetében beszélnek fokozott érzékenységről, és 18%-át tartják közepes mértékben érintettnek. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Jogi szabályozás 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 40. § A talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszűntetésével meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Szikesedés Terület, 1000 ha-ban Mező- és erdő terület, a gazdaságilag művelt területek %-ában Magyarország össz- területének %-ában 757 9,0 8,1 Európában mintegy 3,8 millió hektárnyi területet érint. A leginkább veszélyeztetett területek Olaszországban Campania, Spanyolországban az Ebro völgye, és Magyarországon az Alföld, de ide lehet sorolni Görögország, Portugália, Franciaország, Szlovákia és Ausztria egyes területeit is Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Jogi szabályozás 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 38. § A szikes talajokon tilos olyan talajművelést folytatni, amely a talaj minőségének további romlásával járhat. Az egyéb talajokon olyan minőségű öntözővíz használható, továbbá bármely tevékenység csak úgy folytatható, amely másodlagos szikesedés előidézésével nem jár. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A biológia sokféleség csökkenése A talaj biológiai sokfélesége nem csak a génállomány, a fajok, az ökoszisztémák és a funkciók sokféleségét jelenti, hanem az ökoszisztéma anyagcseréjét is. A talaj biológiai sokféleségére valamennyi fent említett talajromlási folyamat hatással van, és valamennyi említett veszélyeztetés (egyaránt) vonatkozik a talaj biológiai sokféleségének csökkenésére. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A talajromlás következményei • erózió: 0,7 – 14,0 milliárd € • szerves anyagok csökkenése: 3,4 – 5,6 milliárd €, • tömörödés: nem becsülhető • szikesedés: 158 – 321 millió € • földcsuszamlások: 1,2 milliárd € • szennyezés: 2,4 – 17,3 milliárd € • lezáródás: nem becsülhető • a biológiai sokféleség csökkenése: nem becsülhető Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

A talajvédelem tízparancsolata (Stefanovits Pál) Ne foglalj el a természettől több és jobb termőföldet, mint ami okvetlen szükséges! Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről! Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet! Feleslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt! Csak annyi tápanyagot vigyél a talajba, amennyit a növény kíván! Csak jó vízzel öntözz, és csak annyival, amennyi kell! Ne keverj a talajba el nem bomló anyagot! Ne mérgezd a talaj élővilágát! Őrizd meg a talaj termékenységét, és ha lehet, még növeld tovább! Ne feledd, hogy a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is! Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Köszönöm figyelmüket! Corvinus Egyetem, 2009. december 3.