ÉRZELMEK A MUNKAHELYEN

Mi a szervezet? Koordinált erőfeszítés Célok Munkamegosztás Tekintély, felelősség hierarchiája

Szervezetelméletek - Emberképek I. Bürokrácia (Weber) Tudományos management (Taylor) Racionális – gazdasági emberkép X – elmélet

Bürokrácia Specializáció Hierarchia Szabályrendszer, iratok Személytelenség Tudományos management Idő- és mozdulattanulmány Munkások kiválasztása ‘jó gyakorlat’ Feladat és bónusz

II. Human Relations Szociális, Önaktualizált Y – elmélet

Z - elmélet III. Rendszer megközelítés IV. Kontingencia elmélet Komplex Pszichológiai

Hogyan kellene viselkedni? Racionális felfogás -tudatos -kontrollált Hogyan kellene viselkedni? 1.Korlátozott racionalitás (Simon) 2. nem tudatos, érzelmi összetevők a viselkedésben pl. csoport, konfliktus Hogyan viselkednek? Miért úgy viselkednek? Érzelmek jelentősége

Munkahelyi érzelmek vizsgálata Szervezet – dolgozók egymásra hatása Háttér: Görög sztoikusok: érzelem individuális megbízhatatlan – „bölcs” nem engedi hatni Európai hagyomány: az érzelem uralta ember mentálisan beteg 18. sz. romantika: lázadás a rigid klasszicizmus ellen – ráció számára nem elérhető is fontos Szociológia: érzelem nem a racionális ellentéte - társas hatások előtérbe kerülnek a munkahelyen (Human Relations)

Munkahelyi elégedettség 30-as évek, USA: munkahelyi érzelmek okai? – elégedettség „The dissatisfied worker” (Fisher&Hanna) Válság: nemcsak elégedettség hat http://www.youtube.com/watch?v=IjarLbD9r30&NR=1 50-60-as évek: elégedettség nem magyarázza a teljesítményt Herzberg (elégedettség), Adams (méltányosság)

Herzberg – neohuman relations MASLOW SZÜKSÉGLETPIRAMIS METAMOTIVÁCIÓK B SZÜKSÉGLETEK ÖNAKTUALIZÁCIÓ ESZTÉTIKAI KOGNITÍV ÖNBECSÜLÉS Csökkenő erősség Emberibb/ pszichológiai (vs. állati/ biológiai) Fejlődés későbbi szakaszában jelenik meg VALAKIHEZ TARTOZÁS MOTIVÁCIÓK D SZÜKSÉGLETEK BIZTONSÁG FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

Herzberg – motivációs elmélet Higiénés tényezők – fenntartás Körülmények: biztonság, feltételek, ellenőrzés, vezetés, kapcsolatok, fizetés Hiánya: elégedetlenség oka Motivátor tényezők - növekedés Munka tartalma: teljesítmény, elismerés, felelősség, munka természete, személyes növekedés Elégedettség forrása

70-es évektől - szociális információ feldolgozás szerepe: Elégedettség = érzés, ami előrejelzi a teljesítményt Elégedettség munkajellemzőktől és társak által kifejezett attitűdtől is függ Össz: elégedettség érzelem (de nem állapot) kognitív elemekkel, tipikus fiziológiai jelek nélkül 90-es évek: érzelmek újrafelfedezése: hangulat, érzelem, temperamentum elkülönítése

Az érzelmek Vonás: stabil készenléti állapot, érzelem-tapasztalást, kifejezést jellemzi, általános (PA, NA) Állapot: Érzelem: intenzív, rövid idejű, fókuszált, megszakítja az aktivitást Hangulat: diffúz, hosszú idejű, előzménye kevésbé elkülöníthető, nem feltétlen tudatos, általános vonást tükröz

ÉRZELEM HANGULAT VONÁS TARTAM TÁRGY INTENZITÁS GYAKORISÁG FUNKCIÓ Rövid, spontán Az inger fennmaradása nélkül néhány mp-ig tarthat Hosszú idejű, kitartó A gondolkodási állapotot megváltoztatja Percektől napokig tarthat Tartós prediszpozíció TÁRGY Adott eseményre, tárgyra fókuszált Válaszkészlet Fókuszálatlan Helyzet-, eseményfüggő, hogy kire/mire vonatkozik INTENZITÁS Magas intenzitás, aktiváció Közepes-alacsony GYAKORISÁG Nem gyakori Gyakori, folytonos, változó megjelenés Stabil és a fejlődés folyamán szerveződik FUNKCIÓ Adaptív, figyelem fókuszáló - megszakítja az aktivitást, gondolkodást Információt ad Kiváltja, fenntartja és módosítja a környezettel való foglalkozást Hat az érzelmekre, kognícióra és viselkedésre

Érzelem - konstruktumok 1. Dimenzionális: Russell (1980) független kellemesség, aktiváció Watson, Tellegen (1985) energia és kellemesség kombinációja (PANAS) arousalfokozó Negatív affektivitás Pozitív affektivitás Feszült, zaklatott Izgatott, túláradó kellemetlen kellemes Unott, letargikus Nyugodt, derűs álmosító

2.Kategoriális megközelítés egyetemes alapérzelmek Darwin, Ekman tranzakciós alaptémák Lazarus Prototipikus megközelítés átfogó dimenzió: +,- 6 alkategória: szeretet, öröm, harag, szomorúság, félelem, meglepetés 25 specifikus érzelem

Alapérzelmek jelentése érzelem kiváltó Én-funkció Személyközi funkció düh cél frusztrált akadályelhárítás támadásra figyelmeztet szomorúság veszteség, hatékonysághiány empátiaserkentő ! immobilizál (trauma ellen) gondozás-, támogatáskiváltó félelem veszély-észlelés fenyegető azonosítása alárendelődés-jeltámadás ellen undor ártalmas anyag észlelése eltávolítás jelzi, hogy nem elfogadó öröm ismerősség, kellemes ingerlés jel: folytassa a jelenlegit jó érzés megosztása - elősegíti a kötődést meglepődés újdonság észlelése, várakozás megsértése csatornatisztítás – új élményre felkészít naivitás mutatásával megvéd a támadástól

3.Szociális konstruktum: Érzelem kontextusfüggő – szociálisan létrehozott jelentés: kapcsolatok-státusz Morris (1999) – forrás és követelmény modell Követelményeknek megfelel a forrás– kellemes hangulat nem felel meg a forrás– kellemetlen hangulat Forrás: társas képesség, támogatás, intelligencia, én-kontroll

Vizsgálat - státusz és hangulat összefüggése (beszámoló, vignetta, kísérlet) -alacsony (beosztott)- kevés forrás/kontroll – kellemetlen hangulat lehetősége, kellemes kevésbé valószínű -magas (vezető) – források: infó, kontroll, függés – kellemes hangulat lehetősége, kellemetlen kevésbé valószínű -egyenlő – nincs forráskülönbség – nincs hangulatkiváltó szerepe Eredmény: csak alacsony státuszra igazoltak a feltevések –kellemetlen hangulat-tapasztalat lehetősége valószínűbb

Érzelmek hatása 90-es évek: Pozitív hangulat: -gyorsabb döntés, biztosabb benne -gyorsabb, felszínesebb gondolkodás -került a szisztematikus, igénybe vevő feldolgozás Negatív hangulat: -szisztematikusabb, elemzőbb, éberebb a feldolgozás Ezredforduló: Pozitív előnye: kreatívabb, nyitottabb, konstruktívabb a gondolkodás - felülről lefelé irányú (séma-alapú) Negatív előnye: kívülre összpontosító, megelőző feldolgozás - lentről felfelé irányú Magyarázatok: Kapacitás Motivációs Evolúciós Információs

II. Munkahelyi hangulatok okai 1.Külső tényezők Család- munkahely Érzelmi ciklusok Diszpozíciós hatások: egyéni és csoportszinten 2.Endogén tényezők Munkafeltételek, Fizikai elrendezés jutalmazás Munkacsoport Vezetők

Érzelmek a munkacsoportban Motivációs kiindulás: valahová tartozás szükséglete West, Patterson (1999)- csoporthoz tartozás puffer a stressz ellen: -Team – 21% „eset” -Pszeudo team – 30% „eset” -Egyedül – 35% „eset” Érzelem oka: kapcsolatokban változás -elfogad, befogad – öröm, elégedettség, nyugalom -elutasít, kizár, ignorál – szorongás, depresszió, féltékenység, gyász, magány

Érzelem funkciói: Társas kapcsolódás Társas támogatás kiváltása Társas pozíció fenntartása Kollektív érzések: „Érzelmi tónus”, „Érzelmi ragály”, „Érzelmi klíma” Érzelmek következményei: + érzelem – rugalmasabb, kreatívabb csoport csoportos tanulás –ha „team safety” csoportközi interakcióban – tárgyalásnál + hangulattal nő az információcsere, csökkent a versengés, több a nyer-nyer eredmény mérges tárgyaló – jövőben nem akar együtt dolgozni, kisebb a közös haszon másik szándékának interpretációját befolyásolja az érzelem – konfliktus, tárgyalás

A másik érzelmeinek interpretációja és konfliktuskezelési stratégia „A másik épp belép az ajtón. Mit érezhet, ha…” -együttműködő -versengő -alkalmazkodó -elkerülő Eredmény: -versengő, elkerülő – mérgesebbnek tartják, mint az alkalmazkodót, együttműködőt -alkalmazkodót szorongónak, önhibáztatónak tarják -együttműködőnél állítják legtöbbször, hogy boldog

Vezetés és érzelmek a munkahelyen George (2000) vezető hangulata hat a dolgozókra Fitness (2000) szervezeti pozíciótól függ a harag forrása Lewis (2000) vezetői haragkifejezés – beosztottak idegesebbek; vezetői szomorúság – beosztottak kevésbé lelkesek, fáradtabbak

Az észlelt hatalom és érzelemkifejezés hatása a befolyásolásnál kontroll hajlam, PA, kellemesség, lelkiismeretesség, nem Vezető érzelmei +kimenet: büszke, elégedett -kimenet: harag, hibáztatás Beosztott érzelmei: Méltánylás, hála Szomorúság, bűntudat Személyi jellemzők Átélt érzelmek Az észlelt hatalom Mutatott érzelmek a befolyásolás szándékával A célszemély reakciói Az észlelt szituáció -kognitív oktulajdonítás -ellenállás ítélt valószínűsége -tapasztalat, kedvelés -szervezeti kontextus -aktuális hangulat (Gibson és Shroeder, 2005)

Stratégiai érzelembemutatás Pozitív érzelmek boldogság – átterjed + hangulat – nem figyel, „lágyító hatás” + hangulat – kedveltebb „liking bond”

Negatív érzelmek Cél: komplementer érzés kiváltása Harag – félelemkiváltó -harag – hatalom-tulajdonítás -harag – szorongást kiváltva direkt büntetés – elkerülendő -kontrollálatlan harag – „sérülés”-fenyegetés

Érzelemmentesség Érzelem = gyenge,sebezhető Érzelemhiány = erő jele Racionális Szakértő Profi