BETEGSÉG – KÓROKOZÓ – TÜNETEK Rovartan: kártevő magyar neve (pl. májusi cserebogár) kártevő tudományos neve (pl. Melolontha melolontha). Kórtan: betegség (magyar név, de nem a kórokozó neve magyarul) kórokozó (tudományos név, de nem a betegség tudományos neve) Betegségek okozta tünetek: Kísérő tünet: a növényen látható elváltozásokat (szín, alak pl.: hervadás, száradás, foltosodás, rothadás) – betegség felismerése Fő tünet: azok a kórokozó képletek, amelyek a fertőzött növényen, növényi részen megjelennek, szabad szemmel láthatók – kórokozó meghatározása pl.: baktériumnyálka, külső elhelyezkedésű gombafonál

NÖVÉNYI VÍRUSOK – VÍRUSOS BETEGSÉGEK A növényi vírusok: - fertőző nukleoproteidek (fertőző genetikai információ) - nm-es nagyságúak (csak EM-pal láthatók) - csak élő növényen tudnak fennmaradni és szaporodni (obligát parazita szervezetek) - többségük sok gazdanövényű (polifágok) - sebeken keresztül fertőznek - a növények sejtjeiben élnek - a megfertőzött növény élete végéig fertőzött marad - terjedési mód!!

A legfontosabb vírusátviteli, terjedési módok: Mechanikai úton, növényi nedvvel (laboratórium tesztnövény, ápolási munkák, szaporítóanyag szedés) a legtöbb növényi vírus átvihető 2) Vegetatív úton, vegetatív szaporítás során (dugványozás, tőosztás, inda, hagyma, gumó, oltás, szemzés). Gyümölcs és szőlőtermesztés! 3) Vektorok: legfontosabbak szúró-szívó szájszervű állatok (levéltetvek - afidofil vírusok, pl. PPV, CMV; fonálférgek - nematofil vírusok, pl AMV) 4) Mag, pollen (pl. PPV, PNRSV)

Védekezés: - megelőzés (a fertőzés megelőzése): - kórokozótól mentes szaporítóanyag előállítása és használata - vektorok ellen védekezés - rezisztenciára nemesítés A kórokozó elnevezése: - a vírusok (kórokozó) neve angolul van Pl. Plum pox virus Tünetek: - a fő tünetet nem értelmezzük - csak kísérő tüneteik vannak

SZILVA-, KAJSZI-, ŐSZIBARACKHIMLŐ (Plum pox virus (PPV)) Terjedés: szaporítóanyag (oltvány, alany, nemes) mag levéltetű pollen Gazdanövény: összes termesztett és vadonélő csonthéjas (kökény), csonthéjas díszfák és cserjék is! Gyakori betegség, nem javítható! „Sharka virus”

SZILVAHIMLŐ A hazai ültetvények majdnem mind teljesen fertőzöttek. Tünetek: a szilva levelén, termésén Kísérő tünetek Levél: - erek mentén zöld, sárgás (nekrotizálódott), elmosódott szélű, gyűrűk, vonalas rajzolatok

Gyümölcs: Apró termésű, besztercei típusú szilvák: - húsba besüppedő, kemény, az alapszíntől eltérő színű, szabálytalan alakú foltok - foltok alatt a hús megbarnul - a gyümölcs összeaszalódik, beltartalmi értékei romlanak, értéktelen - érés előtt lepotyog (akár 100%- os terméshullás)

Nagy gyümölcsű, ringló típusú szilva (pl. Stanley): - csak színelváltozás a héjon - nagyméretű, szabálytalan alakú elszíneződött foltok - folt alatt a hús egészséges - a termés beérik, nincs gyümölcshullás

BABMOZAIK (Bean common mosaic virus (BCMV), Bean yellow mosaic virus (BYMV), Cucumber mosaic virus (CMV) „Leguminosae törzs”) Terjedés: BCMV BYMV CMV „Leguminosae törzs” - levéltetű - levéltetű - levéltetű - mechanikai - mechanikai - mechanikai - mag - mag - pollen Gazdanövények: BCMV: bab, BYMV: bab, borsó, más hüvelyesek, kivéve a lucerna, CMV „L”: bab, hüvelyesek, dohány

Tünetek: a bab föld feletti zöld részein (levél, szár, hüvely) Kísérő tünetek Levél: - világos- vagy sötétzöld, sárgászöld, sárga mozaikfoltok

Levél: - levéllemez felhólyagosodik, deformálódik Szár: - vonalszerű sötétbarna elhalások Hüvely: - sárgászöld vagy sötétzöld, kerek vagy megnyúlt foltok - satnya

NÖVÉNYPATOGÉN BAKTÉRIUMOK – BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK - fénymikroszkóppal láthatók (1-3 mikrométer hosszúak, szélességük kisebb, mint 1 mikrométer) - elhalt anyagon és élő gazdanövényben is egyaránt képesek fennmaradni (fakultatív parazita szervezetek) - egysejtűek - a növényeket elsősorban sebeken keresztül fertőzik (de természetes nyílás, bibe) - a sejtközötti járatokban, illetve az edénynyalábokban élnek a fertőzéshez vízre van szükség - vízben aktív mozgásra képesek (flagellum)

A baktériumok legfontosabb átviteli, terjedési módjai: Mechanikai úton, növényi nedvvel (ápolási munkák, szaporítóanyag szedés, eszközök: kés, olló, kéz) 2) Vegetatív úton, vegetatív szaporítás során (elsősorban dugványok) 3) Pollennel, maggal: - mag felületén – csírázáskor keletkező apró sérüléseken keresztül fertőz - mag belsejében - pollen – Erwinia amylovora 4) Állati vektorokkal (méhek, madarak– Erwinia amylovora) 5) Vízzel: az öntözési mód és idő helyes megválasztása

A kórokozó elnevezése: A baktériumok neve latinul van. A kórokozó neve kettős latin név, (nemzetségnév, fajnév) Pl. Erwinia amylovora Tünetek: - van fő tünet: baktérium nyálka (baktériumok tömege, nedves időben vizenyős, fényes, beszáradva ezüstös) - kísérő tünetek Baktériumos betegségek: 1) hajtásszáradás, elhalás 2) lágyrothadás 3) hervadás 4) foltbetegség 5) tumorok

AZ ALMATERMÉSŰEK ERVÍNIÁS ELHALÁSA (Erwinia amylovora) Karantén kórokozó! Az almatermésűek legveszedelmesebb betegsége. Gazdanövényei: Rosaceae család 33 nemzetsége Legfontosabbak: alma, körte, birs, Cotoneaster, Pyracantha, Sorbus fajok. Tünetek: az almatermésűek föld feletti részein (virág, termés, hajtás, vessző, ág, törzs)

Kísérő tünetek Virág (tavasz): vizenyősek, csészelevelek és a kocsány elhal, elfeketedik

Hajtás: hervadás, elhalás, vége pásztorbot-szerűen visszahajlik

Vessző, ág: besüppedő lilás foltok, később rákos sebek rákos seb alatt elbarnult szövetek kéreg megpuhul és sötétebb ágelhalás és fapusztulás!

Termés: vizenyős, apró foltok később elbarnul Exudátum (nyálkacsepp, baktérium)

A SÁRGARÉPA ERVÍNIÁS LÁGYROTHADÁSA (Erwinia carotovora subsp. carotovora) A sárgarépa tárolási betegsége. Gazdanövényei: polifág kórokozó Tünetek: általában a karógyökér nyaki részén Kísérő tünetek Karógyökér: - nyálkás, vizenyős, kellemetlen szagú rothadás (pektinbontás) - rothadó részek nyúlósak

A PARADICSOM KLAVIBAKTERES BETEGSÉGE (Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis) Tünetek: a paradicsom szárán, levélnyélen, termésen Kísérő tünetek: - a növény hervadása és száradása, először az alsó leveleken, majd terjed felfelé - részleges vagy teljes elhalás, száradás

Szár, levélnyél: - megnyúlt barna csíkok, hosszanti repedések - edénynyalábok gyakran barnák (tracheobakteriózis) - szár gyakran üreges

Termés: - 1-2 mm, kerek, szegély nélküli, világos foltok, közepén barna elhalással - folton baktérium nyálka Fontos fertőzési forrás a vetőmag (belső fertőzés, külső szennyezés)

A BAB XANTOMÓNÁSZOS BETEGSÉGE (Xanthomonas axonopodis pv. phaseoli) Maggal átvihető baktériumos betegség (belső, valódi fertőzés) Tünetek: a bab valamennyi föld feletti zöld részén (levél, hüvely, mag) Kísérő tünetek: Mag: - szabálytalan alakú, sárga foltosodás (fehérmagvú fajta) - a maghéj ráncos

Sziklevél: - vizenyős foltok Valódi levél: - 2-3 mm nagyságú, szegletes (erek által határolt), kezdetben vizenyős, sárguló, barnán elhaló foltok - a foltok kitöredeznek, „rongyosak” - a foltokban csapadékos időben baktérium nyálka jelenhet meg

Hüvely: - 3-5 mm, kör alakú, barna szegélyű, kezdetben vizenyős, elhaló foltok, „zsírfoltok” - „A bab zsírfoltossága” - Nagy mennyiségű baktérium nyálka (hüvelyen keresztül a mag is fertőződik)

NÖVÉNYPATOGÉN GOMBÁK – GOMBÁS BETEGSÉGEK - tápanyagokat oldat formájában veszik fel a növényi sejtből - élő növényeken és elhalt növényi részeken is képesek fennmaradni (obligát és fakultatív parazita szervezetek) - fénymikroszkóppal vizsgálhatók A kórokozó elnevezése: A gombák neve latinul van. A kórokozó neve kettős latin név (nemzetségnév, fajnév) Pl. Plasmopara viticola Tünetek: - fő tünet - kísérő tünetek

Vegetatív test: sejtfonál (hífa, micélium) - felépítés - tápanyagellátás, rögzítés

A micélium növényhez viszonyított elhelyezkedése: - növény felületén: lisztharmatok nagy tömegben fehér szabad szemmel is látható - növény belsejében

Szívóka (hausztórium ): tápanyag felvételére módosult hífa (parazitálás) Tapadó képlet (appresszórium ): módosult hífa vég, a micélium növény felületéhez történő rögzítését látja el (lisztharmatok) szívóka tapadó képlet

A NÖVÉNYPATOGÉN GOMBÁK KÉPLETEI 1.) vegetatív képletek: sejtfonál tömörülések Funkció: nem a szaporítás, hanem pl. kedvezőtlen körülmények átvészelése (pl. szklerócium, klamidospóra), szaporító képletek hordozása (pl. exogén sztróma, endogén sztróma) SZKLERÓCIUM

2.) Ivartalan szaporító képletek: Funkció: általában a folyamatos fertőzés és szaporodás a vegetációs időben Ivartalan szaporító sejteket (pl. konídiumokat, sporangiumokat) képeznek Pl.: konídiumtartó, piknídium, ácervulusz, lisztharmat- konídiumlánc, monília-konídiumlánc, sporangiumtartó 3.) Ivaros szaporító képletek: Funkció: általában az áttelelés = mag Ivaros szaporító sejteket (pl. aszkospóra) képeznek Pl.: oospóra, kleisztotécium, peritécium, apotécium