I. divízió: Gradlicutes (Gram-negatív baktériumok)

Az előadások a következő témára: "I. divízió: Gradlicutes (Gram-negatív baktériumok)"— Előadás másolata:

1 I. divízió: Gradlicutes (Gram-negatív baktériumok)
Morfológiájukban rendkívül változatos, komplex G- sejtfallal rendelkező baktériumok tartoznak ebbe a divízióba. Energianyerés szempontjából is rendkívül változatosak. Kemo- és fotoautotrof, kemoorganotrof, és obligát sejtparaziták is tartoznak ide.

2 I. Divízió - Gracilicutes
Osztály: Scotobacteria – gram negatív, nem fotoszintetizál Osztály: Anoxyphotobacteria – gram negatív, fotoszintetizálók, oxigént nem termelnek Osztály: Oxyphotobacteria – gram negatív, fotoszintetizálnak, oxigént termelnek, cianobaktériumok

3 I. osztály: Scotobacteria (Gram-negatív, nem fotoszintetizáló baktériumok)
Még ez az osztály is egy nagyon nagy gyűjtőkategória. Az összes nem fotoszintetizáló, G- baktériumot magába foglalja. Ennek megfelelően energianyerésük változatos. Sok kórokozó és sok, az anyagok természetes körforgalmában fontos szereppel bíró nem­zetség tartozik ide.

4 Spirális Gram-negatív baktériumok
A Spirochaeta, Treponema, Borrelia és Leptospira nemzetségek tartoznak ebbe a csoportba. Sejtjeik igen hosszúak, dugóhúzószerűek. A periplazmatikus térben elhelyezkedő endoflagellumaikkal mozognak, melyeknek száma változó (2-100). Kemoorganotrofok. Aerob, fakultatív anaerob és anaerob életmódot foly­tatók egyaránt vannak közöttük. Ökológiai igényüket tekintve is széles skálán mo­zognak, hiszen szabadon élő és patogén fajok egyaránt tartoznak közéjük.

5 Osztály: Scotobacteria – gram negatív, nem fotoszintetizál
Spirochaeta nemzetség: kén-hidrogénes vizek, nem kórokozók

6 Spirochaeta

7 Treponema pallidum

8 Treponema nemzetség: T. pallidum -szifilisz

9

10 Borrelia burgdorferi

11 Borelia nemzetség – B. burgdorferi Lyme-kór

12

13 Leptospira

14 Aerob vagy mikroaerofil, mozgékony, helikális vagy vibroid G-negatív baktériumok
Többségükben kemoorganotrofok, de kemolitotrof fajuk is van. Poláris flagel-lumokkal mozognak. Spirillum, Aquaspirillum, Oceanospirillum Azospirillum nemzetségek

15 Azospirillum nemzetség – A. brasiliensis
Pázsitfüvek, gumós növények nitrogénkötő szimbiontái

16 Azospirillum

17 Helicobacterpylori

18 Aerob Gram-negatív pálcák és kokkuszok
Igen nagy, összesen 37 nemzetséget magába foglaló csoport, melyek közül csak a legjelentősebbeket tárgyaljuk. Növény, állat és humánpatogén fajok egyaránt meg­találhatók közöttük. Egyes fajaik nitrogén megkötésére is képesek.

19 Pseudomonas

20 Pseudomonas nemzetség – P. aerigunosa
Fakultatív patogén, fül-, bél-gyulladás Bélcsatorna, szennyvíz

21 Pseudomonas syringae pv. lachrymans – Az uborka
Pseudomonas syringae pv. lachrymans – Az uborka pszeudomonaszos betegsége Gazdanövényei: uborka, kabakosok Tünetek: fertőzött mag: szikleveleken sárgászöld foltok lomblevél: vizenyős, majd fehéren vagy barnán elhaló, szegletes, erek által határolt 2-5 mm-es foltok. Elhalt foltok gyakran összeolvadnak: elhal a levél termés: kerek, vizenyős, besüppedő foltok a talajra fekvő részen, gyakori mézga képződés

22

23

24 Pseudomonas syringae pv. syringae - kajszi
Pseudomonas syringae pv. syringae - kajszi pszeudomónászos elhalása, „gutaütés” Gazdanövényei: kajszi, őszibarack, meggy,cseresznye Tünet: részleges elhalás: levél színe megfakul, lankad, elszárad teljes elhalás, elhalt rész alatt új hajtások nőnek fatörzsben barna elszíneződés fakérgen rákos sebek, mézga keletkezése

25

26 Xanthomonas hortorum pv. pelargonii – Muskátli xantomónászos betegsége
Valamennyi muskátli fajt fertőzi Tünetek: levélen: kör alakú, 3-5 mm, vizenyős, barnán elhaló foltok erek közötti, V alakú sárgulás, elhalás szár feketedése, rothadása vagy száradása dugvány „fekete talpúsága”: dugvány alja megfeketedik, rohad, nem gyökeresedik

27

28

29

30 Azotobacter

31 Rhizobium

32 Agrobacterium tumefaciens – gyümölcsfélék. agrobaktériumos
Agrobacterium tumefaciens – gyümölcsfélék agrobaktériumos gyökérgolyvája Polifág kórokozó, valamennyi gyümölcsfajt fertőzi, lágyszárú növényfajokat is Tünet: gyökéren vagy gyökérnyakon daganatok: egyenetlen felületűek, kezdetben világos színűek, puhák. Később megkeményednek, barnák, karfiolszerűek. Szétesnek. Fertőzött oltvány ültetés után gyengén nő, senyved, kipusztul. Kórokozó talajban él, legalább 2 évig életképesen fennmarad. Gyökeret sebzéseken keresztül fertőzi. Veszélyes kórokozó. Faiskolában nem fordulhat elő!

33

34

35 Agrobacterium vitis – A szőlő agrobaktériumos vesszőgolyvája
Gazdanövény: szőlő Tünet:vesszőn, karokon hosszúkás, egyenetlen felületű, karfiolhoz hasonlító daganatok. Ezek kezdetben puhák, világos színűek. Később barnán megkeményednek. Felette a kéreg szétfoszlik, szálas szerkezetű. A tőke(kar) gyengén fejlődik, hajtásnövekedés gyenge, levelek sárgulnak, gyakran kanalasodnak Tumor alatt a faszövet barnán elhal. Tünet mentes, látens fertőzés is gyakori !!

36

37 Acetobacter

38 Legionella pneumoniae

39 Neisseria gonorrhoeae

40 Thermus aquaticus

41 Brucella

42

43 Bordetella Bordetella pertussis

44 Francisella Francisella tularensis

45

46 Fakultatív anaerob Gram-negatív pálcák
Ez is igen nagy, heterogén csoport. Sok humán és állatpatogén, s néhány növény-patogén faj tartozik ide. Három nagy csoportjuk az Enterobacteriaceae, a Vibrionaceae és a Pasteurellaceae család, összesen húsz nemzetséggel.

47 Escherichia Escherichia coli

48 Shigella Shigella dysenteriae

49 Salmonella Salmonella typhi

50 Salmonella Salmonella paratyphi Salmonella typhimurium
Salmonella enteritidis

51 Klebsiella Klebsiella pneumoniae

52 Enterobacter

53 Erwinia

54 Yersinia Yersinia pestis

55

56 Vibrionaceae Vibrio cholerat

57 Haemophilus Haemophilus influenza