7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia MOHÁCSI Huba Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka II. évfolyam Témavezető: Prof. Dr. GÁBRITY MOLNÁR Irén

Egy kisebbség nemzeti tudatáról a nacionalizmus forgatagában (a vajdasági magyarok tapasztalata)

A nacionalizmus  Megjelenése a sz. forduló  Ernest Gellner (liberális társadalomkutató): „a nacionalizmus mindenekelőtt egy politikai elv, amely szerint a nemzeti és a politikai közösségnek egybe kell esni... A nacionalista érzés ezen elv megsértéséből vagy kielégítetlenségéből táplálkozik. A nacionalista mozgalmakat ez az érzés táplálja.”

Jellegzetes fogalmak és kategóriák  Nemzetállam  Önmeghatározás és elhatárolódás  Nemzeti karakterológiai meghatározások  Referencia nemzetek  Etno-centrizmus  Asszimiláció  Disszimiláció  Sovinizmus – nacionalizmus  Patriotizmus

 RAMUZ, Charles-Ferdinand (svájci költő): „Patrióta vagyok, mert szeretem a hazámat a szó földrajzi értelmében, szeretek egy földet, egy bizonyos éghajlatot, egy eget, szeretem szükségképpen. Szeretem ezt a földet, mert innen származom, és ezt a darab eget, mert mindig ez vett körül...”  A nacionalizmus abból indul ki, hogy mások vagyunk, a durvább nacionalizmus pedig kimondja, hogy mi különbek vagyunk.  A nacionalizmus fajtái: klasszikus, posztkoloniális, szubkulturális klasszikus, posztkoloniális, szubkulturális.

A nacionalizmus jellege Szerbiában Előzmények: 1989-ben – Jugoszláviában kisiklik a rendszerváltás: a szocializmust a szeparatizmus, a nacionalizmus váltja fel 90-es évek a háború forgataga: szegénység, hiperinfláció, elszigetelődés  Szembetűnő kulturális és társadalmi különbségek a tájegységek/térségek között – kollektív nacionalizmus megjelenése más-más indíttatással.

A nacionalizmus táptalaja:  Kollektív veszélyeztetettség átültetése az egyéni félelmekbe  Nemzetek begubózása (önvédelmi reakció)  Külső határok megerősítése, belső határok eltörlése  Vajdasági szerbség fellépése a multikulturalizmussal szemben  Menekülthullámok: 2000-ben szerb menekült 1996-ban menekült telepszik le Vajdaságban, az összes menekültek 42%-a.

A menekültek részarány községenként

Háború utáni magatartáselemek:  2000-be Milošević megbukik  Betelepültek toleranciahiánya – kisebbségellenes atrocitások Vajdaságban ( )  Vesztes szindróma jelensége  Nacionalista eszmék nem tűntek el  pravoszláv egyház  a háborús nyerészkedők félelmei  nehézkes a szembesülés a háborús bűnökkel

Az atrocitások megjelenése a kisebbségek és a menekültek élethelyein

Nemzeti indíttatású incidensek irányultsága

A fiatalok toleranciaszintje Vajdaságban Kérdőíves felmérés 2006 tavaszán: a fizikai kényszerítéssel vagy erőszakkal kapcsolatban, 275 diák közül 20-nak (7,3%) egy tapasztalata van, 26-nak (9,5%) néhány tapasztalata, míg 3-nak (1,1%) több tapasztalata is van. Konklúzió: a vajdasági magyar fiatalok kb. 20%-a nemzeti incidens áldozata és 40%-a teherként éli meg a multikulturalizmust

A vajdasági magyarok időszerű nemzettudata A Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka) empirikus felmérése 2007-ben (380 magyar felnőtt) a regionális és a kulturnemzeti tudat erősödését állapította meg!  44,2%-a kimondottan, 17,2%-a többnyire büszke arra, hogy magyarnak született  76,5%-a nem szégyenli, hogy magyar, de  43,8%-uk szerint hátrányt jelent. Magyarság kritériuma, ha magyarnak tartja magát, magyar az anyanyelve, az egyik szülő magyar, ismerje/szeresse a magyar kultúrát.

Önmeghatározás - erős tájtudatról tanúskodik

Szülőföldjeként elfogadja:

Hazájának tekinti Vajdaságot!

Zárógondolatok A háborús események nyomai:  Növekvő nacionalizmus és begubózás  A vajdasági magyarok magatartásában észlelhető a folyamatos sebezhetőség; kisebbrendűség érzés és a depresszió.  Regionális és kulturnemzeti tudatuk van  A térségben tanítani kell a toleranciát – az iskola/oktatás és a média fontos szerepe  A fiataloknál fontos a jövőkép építése és az EU standardok elfogadása

Köszönöm a figyelmet!