ALIFÁS POLIKARBONÁT DIOL ALAPÚ POLIURETÁNOK TERMIKUS TULAJDONSÁGAI Szerzők: Kalmár Beáta, másodéves egyetemi hallgató Molnár Izidóra, másodéves egyetemi hallgató Témavezető: Dr. Mészáros Szécsényi Katalin egyetemi tanár Intézmény: Újvidéki Egyetem,Természettudományi Kar, Kémia Tanszék, Újvidék

Poliuretánok Az iparilag alkalmazott műanyagok legváltozatosabb, egyik legszélesebb felhasználási területű termékcsaládja. A felhasználási célnak megfelelően változtathatjuk a poliuretán tulajdonságait.

Felhasználási területek

A poliuretánokat széleskörűen alkalmazzák számos különböző kereskedelmi termékben, például bevonatok, habok, ragasztók, tömítők, műbőrök, membránok, elasztomerek alapanyagaként, de készítenek belőlük élettanilag semleges protéziseket is. Alkalmazhatóságuk jelentős mértékben függ termikus tulajdonságaiktól.

A poliuretánok tulajdonságait meghatározza: A poliuretán móltömege, Az elágazások és keresztkötések mennyisége és típusa, A „soft” és „hard” blokkok és móltömegük, A blokkok eloszlása a poliuretánban, A blokkok rendezettsége, kristályosodása, A blokkok kompatibilitása, A kialakuló hidrogén-híd kötések, Az adalékok és segédanyagok.

E munkánkban polikarbonát alapanyagú, hexametilén-diizocianátot (HMDI), alifás polikarbonát-diolt és 1,4-butándiolt, mint lánc-hosszabbítót tartalmazó szegmentált poliuretánok termikus bomlását követtük.

A szintézishez szükséges komponensek PC – polikarbonát diol HMDI – Hexametilén-diizocianát DBTDL – Dibutilón dilaurát (katalizátor) BD – 1,4-butándiol

A FILMPOLIMER ELŐÁLLÍTÁSÁNAK VÁZLATA PC – polikarbonát BD – 1,4-butándiol DBTDL – Dibutilón dilaurát (katalizátor) HMDI – Hexametilén-diizocianát

Polikarbonát diol prekurzor használatával előállított szegmentált poliuretán elasztomér térhálós szerkezetének vázlata. uretán csoport „hard” szegmens „soft” szegmens „hard” szegmens

A poliuretán szintézise nanokompozit hozzáadásával. Az eljárás az előbbihez hasonló azzal a különbséggel, hogy a montmorillonit és bentonit nanorészecskék szerves származék formájában való elegyítése a makrodiol komponens hozzáadása után, de a lánchosszabbító hozzáadása előtt történik.

Montmorillonit: hidratált kalcium-aluminium szilikát (kőzetalkotó ásvány) Bentonit: aluminium, kalcium, kálium és nátrium tartalmú, nagy vízmegkötő-képességű agyag. Üledékes kőzet, szemcsemérete kisebb 0,02 mm-nél

T5651 diol felhasználásával szintetizált poliuretán elasztomér TG/DTG és DSC görbéi.

T5651 diol felhasználásával szintetizált poliuretán nanokompozit TG/DTG és DSC görbéi.

Különböző diol felhasználásával szintetizált poliuretán elasztomérek DTG görbéi.

Különböző diol felhasználásával szintetizált poliuretán elasztomérek DTG görbéi.

Különböző diol felhasználásával szintetizált poliuretán nanokompozitok DTG görbéi.

Különböző diol felhasználásával szintetizált poliuretán nanokompozitok DTG görbéi.

T4671 diol felhasználásával szintetizált poliuretán nanokompozitok MDSC görbéi. Hőmérséklet, oC Hőáram 1 W/g

ÖSSZEFOGLALÁS Hexametilén-diizocianát és alifás polikarbonát diol alapanyagokból 1,4-butádiol lánchosszabítóval a szegmentált poliuretán egy lépéses folyamattal állítható elő. Az új polimer termikus stabilitása relatív nagy. Montmorillonit és bentonit nanorészecskék hozzáadásával a termikus stabilitás növelhető. MDSC mérésekkel meghatározhatók a kemény és a puha szegmensekre jellemző fázisátmenetek.

Köszönjük figyelmüket!