8. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia MOHÁCSI Huba Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka III. évfolyam Témavezető: Prof. Dr. GÁBRITY MOLNÁR Irén

Tájtudat és az EU (a vajdasági magyarok példáján)

A vajdasági magyarok tájtudata és nemzeti identitása  Egy olyan multikulturális és multinacionális térségben, mint Vajdaság, a lakosság regionális tudata nem egyöntetű, habár a táj tulajdonságai az egész térségben hasonlóak.  A tájidentitás 3 szintre bontható: alapszint észlelési és interakciós szint emocionális szint

 A tájhasználat-változások különösen akkor fontosak, amikor jelentős gazdaság-politikai események miatt változások történnek a térségben.  A tájidentitást kialakító kulturális értékek között található a lakossági csoportok sajátos véleménye a tájhovatartozásról és a haza-szülőföld megélésének kérdése.  Térségben élő magyarok önmeghatározásában fontos szerepet játszik az életterülethez való ragaszkodás

Önmeghatározás - erős tájtudatról tanúskodik

 A vajdasági magyarságra jellemző a kultúrnemzeti identitás.  Magyarság kritériuma, ha magyarnak tartja magát, magyar az anyanyelve, az egyik szülő magyar, ismerje/szeresse a magyar kultúrát.  A regionális tudat több síkú, mert kiindul a településből (a szülőhely vagy a lakhely) és addig terjed, amíg az egyén életvitelszerűen mozog, vagy a családtagjai tevékenykednek.

Szülőföldjeként elfogadja:

Hazájának tekinti Vajdaságot!

A vajdasági magyarok migrációs hajlama  között 70 ezer fő vándorolt külföldre  90-es években becslések szerint magyar vándorolt ki Vajdaságból  Az emigráció anyagi és emberi veszteséget is okozott.  A Szerbiából való elvándorlás gondolatát kiváltó okok: létfenntartási gondok, munkanélküliség; karrier-alternatívák közötti választás hiánya; a veszélyeztetettség, bezártság érzése

 Emigrációs célország: 33% Szerbia 10,8% Vajdaság 9,9% Magyarország 4,3% Németország 1,6% USA  Emigrációs okok: 55,5% jobb megélhetés és nagyobb jövedelem 4,7+18,3% egyéb okok és a nem tudja válaszok 13,1% családegyesítés

A vajdasági magyarok EU-hoz való viszonyulásuk  A vajdasági magyarság zöme bizonytalan a csatlakozással kapcsolatban  31%-a se jónak se rossznak nem tartja a csatlakozást, 15% nem tudja mi vár rá, 10 % gondolja, hogy a csatlakozás után rosszabb lesz, és 44% tartja jónak az Unióhoz való csatlakozást  A megkérdezett személyek az Európai Unióhoz legelőször, mint fogalmat, a békét kapcsolják (36,3%), majd a gazdasági jólét fogalmát (17,4%), és a vízummentes, szabad utazás, tanulás és munkavállalást az EU-ban (14,2%)

2009 októberében felmérés a hallgatók nemzeti tudatáról, migrációs hajlamáról és az EU-ról alkotott véleményükről 30 hallgató Vajdaság 19 különböző településeiről A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatói körében végzett kérdőíves felmérés eredményeinek elemzése

Önmeghatározás - erős tájtudatról tanúskodik

Szülőföldjeként elfogadja:

Hazájának tekinti Vajdaságot!

Ahhoz hogy valaki magyarnak számítson, mennyire fontos, hogy…

Szerinted akadálya az érvényesülésnek, ha az ember magyar?

Melyik országban szeretnél élni huzamosabb ideig?

Mi a véleményed Szerbia EU-s csatlakozásáról?

 A vajdasági magyarság erős kötődést mutat Vajdasághoz, és e kötödés alól a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatói sem kivételek.  A jövendőbeli pedagógusok nagy bizonytalansággal tekintenek az Európai Unióhoz való csatlakozás elé.  A megkérdezett hallgatók döntő többsége szerint magyarságuk akadály a szerbiai érvényülésük szempontjából, valószínűleg a gyenge/elégtelen szerb nyelvtudás miatt. Zárógondolatok

Köszönöm a figyelmet!