Spárta - háborúk 1. A legfontosabb források Spártára vonatkozóan: Xenophón, Plutarkhosz, Pauszaniasz, Arisztotelész 11-10. század: dór vándorlás: a dórok rátelepedtek az őslakos akhájokra (talán már ekkor szükséges a katonai erő és állandó készültség?) A legnagyobb területű görög állam: 8400 km2 Messzéniával együtt Lakónia fő folyója az Eurótasz termékeny síkságok, magas hegyektől védett, nincs akropolisz, nincs városfal, 5 községből 1
Spárta - háborúk 1. 1. Messzéniai háború: 8. század közepén, 20 évig tart Ok: földhiány Spártában Ürügy: a messzéniaiak az Artemisz-szentélynél áldozatot bemutatni akaró spártai szüzeket meggyalázták Végül Ithómét is feladják a messzéniaiak Spárta elfoglalja Észak-Messzéniát 2
Spárta - háborúk 2. 2. Messzéniai háború: 7. század közepe A meghódított messzéniaiak fellázadnak (Arkádia, Argosz segítsége) Végül Spártáé egész Messzénia: gabonatermő vidék >> nem kolonizál A lakosokból perioikoszok A későbbi legendák szerint Athén is hozzájárult a győzelemhez: A győzelemben fontos szerepe Türtaiosznak >> demográfiai változások: 10x több perioikosz és helóta, mint spártai >> ezért lesznek szükségesek a „Lükurgoszi törvények” 3
Spárta - háborúk 3. Spárta és Argosz küzdelme: Künuria (=Thüreatisz), Maleai félsziget, Küthéra birtokáért Argosz a lélantoszi és a messzéniai háborúban is Spárta ellenfele; Argolisz városai viszont Spárta mellett Argosz nem kolonizál, van elég földje; virágkora a 7. század: Pheidón uralma alatt első pénzverés, standard mértékek, hoplita harcmodor bevezetése A 6. század közepére Spárta megszerzi Künuriát, Küthérát – ekkor vége Argosz nagyhatalmi státuszának (ekkorra Tegea és más arkádiai városok a Pelop. szövetség tagjai, és vége a 2. messzéniai háborúnak is) 4
Spárta – Lükurgosz 1. 6. század közepéig virágzó kultúra: művészek Spártában (Alkman, Terpandrosz), spártai áruk Dél-Itáliában, Kis-Ázsiában, Egyiptomban 6. század közepétől hanyatlás a kultúrában, kereskedelemben (csak a helyi piacokra termelt igénytelen áruk), xenélaszia, lakónikus stílus (556-ban Khilón ephorosz: agógé bevezetése >> megerősödik a katonai szellem – Talán ő tulajdonította reformjait egy régen élt törvényhozónak, Lükurgosznak) 5
Spárta – Lükurgosz 2. Lükurgosz léte kérdéses: neve gyanús, Türtaiosz nem említi, legrégebbi forrás róla Hérodotosz, aki 1000 körülre teszi, Thuküdidész 800 körülre Lükurgosz (ill. Khilón) reformjainak lényege: agógé bevezetése és feltételeinek megteremtése Célja: összetartó társadalom, erős katonaság A rendszer alapjának megteremtése (a hagyomány szerint): 9000 + 30.000 parcella kijelölése (az utóbbi a perioikoszoknak - adóköteles: a termés fele)
Spárta – társadalom 1. Teljesjogúak (homoioszok): Sajátos életforma: agógé (<< katonai készültség szükségessége): csak katonáskodnak 7-30 éves kor: (fő erények: erő, egészség, bátorság, fájdalom és nehézségek elviselése, engedelmeskedés a törvényeknek és az elöljáróknak, az idősek tisztelete, mértékletesség >> katonai táborban élnek; állandó testedzés, kemény büntetések; kevés élelem, ruha); szüsszitia később is 20 éves kortól lehetséges a házasság, de csak 30 éves kortól lakhattak feleségükkel Polgárjog elveszíthető (csatában megfutamodás, elszegényedés), nehezen szerezhető Nem dolgoznak, nem adóznak Látszólagos egyenlőség köztük (társ. és gazd. különbségek) 7
Spárta – társadalom 2. Már az archaikus korban lecsökken a teljesjogú (klarosszal rendelkező) polgárok száma: << nők is lehettek örökösök << szabad végrendelkezés (Epitadeusz ephorosz 401, v. korábban) Polgárhiány: 5. század elején 8.000 teljesjogú, végén 3500, 3 század közepén 700 (ekkor III. Kleomenész perioikoszokat tesz polgárrá, visszaállítja a lükurgoszi rendet, vagyonegyenlőséget) Lakónikus stílus A klasszikus kor végéig nincs spártai pénzverés nemesfémből << a kereskedők és így az idegenek és idegen eszmék távoltartására A közötulajdon bizonyos formái: kutyák, lovak, rabszolgák a tulajdonos mellett mások által is használhatók
Spárta – társadalom 3. Perioikoszok: a dórok által alávetett őslakosság, szabadok, hadkötelesek, kis földbirtokkal saját szükségletekre, kereskedők, iparosok Helóták: leigázott őslakosok, hadkötelesek (fegyverhordozók, könnyűfegyverzetűek + sebesültek elszállítása + sebesült ellenségek megölése; a pelop. háb. óta hopliták is), állami tulajdonban voltak, egy teljesjogú földjéhez (klaroszához) voltak kötve – a termés fix mennyiségét kellett leadniuk (a többi az övék), rettegésben tartják őket (krüpteia) Hüpomeiónok: akik a homoioszok rétegéből lesüllyedtek Neodamodészek: katonai szolgálatra felszabadított helóták Mothaxok: az egyik szülő nem teljesjogú, hadkötelesek, földbirtokuk nem lehetett 9
Spárta – társadalom 4. Nők: Testedzés és versenyek náluk is, mint a férfiaknál << erős és egészséges utódok érdekében (ez a legfőbb feladatuk) Nem kellett a házban elzárva élniük, és dolgozniuk sem kellett Híres a szépségük Közismert az intelligenciájuk (szellemes mondásaik) Örökölhettek (bár tulajdonossá nem ők váltak, hanem új férjük, fiaik) Megengedett a gyereknemzés idegen férfival, ha idős a férjük, ill. egy nőtlen férfi kérésére Nagy az önállóságuk, szabadságuk, hatalmuk (a háztartás vezetése sokkal inkább rájuk hárult, mivel férjeik keveset voltak otthon) Kicsapongó természetűek (gyakori a törvénytelen gyerek) 10
Spárta – intézmények 1. „Kevert alkotmány”, a leghosszabb ideig változatlanul fennálló görög alkotmány (<< minden társ. réteg óhajtja a fennmaradását) Kettős királyság (Aigiadák, Eurüpontidák): Hérakleidák, Zeusz leszármazottai Különböző eredetű a két ház (sírjaik, lakóhelyeik a város két különböző részén) << Két közösségből jött létre Spárta (nem a királyi hat. csökkentése érdekében jött létre e rendszer, mint a consuloknál): külön sírhelyeik Fő feladatuk a hadsereg vezetése – az 5. századtól mindig csak az egyik király megy (a nép döntése alapján); a zsákmány 1/10-e a királyé Minden közösségi áldozatot a királyok végeztek Ha hadvezérként átlépte az ország határát, teljhatalma volt 300 fős testőrségük volt (versengés a bejutásért) ők a proxenoszai az egyes görög államoknak 11
Spárta – intézmények 2. Ephoroszok: öten, egy évre, bárki választható (a radikálisabb demokratizálódás ellen, az alsóbb rétegek lecsillapítására jött létre a tisztség: így részesültek a hatalomból) ephorosz-listák a 8. század közepétől; az évet az eponümosz ephoroszról nevezik el az agógé felügyelői elnökölnek a gerúszia ülésein külpol. irányítása bíráskodás polgári perekben királyok ellenőrzése (2 ephorosz hadjáratra is elkísérte a királyt – letartóztathatták és börtönbe vethették a királyt rossz vezetés címén) és 8 évenkénti megerősítése, ha egy erre kijelölt nyári éjszakán nem mutatkoztak az istenek tiltakozását mutató jelek (hullócsillag az ég egyik sarkából a másikba); végső döntés a delphoi jósdáé 12
Spárta – intézmények 3. a tisztségviselők ellenőrzése, adott esetben megbüntetése, elmozdítása Ariszt.: a szegények megvesztegethetők, túl nagy a hatalmuk, nem törvények alapján, hanem saját belátásuk szerint ítélnek a perekben; Platón türannoszoknak hívja őket III. Kleomenész megszünteti a hivatalt túl nagy hatalmuk miatt Geruszia: 28 + 2 fő, 60 év feletti arisztokraták; ha egy meghalt, a népgyűlés választ új gerónt ülésein az ephoroszok elnököltek népgyűlési ülések előkészítése, ha a döntést nem találták megfelelőnek, feloszlathatták a népgyűlést bíráskodás (gyilkosság, száműzetés, atimia, király elleni panaszok) Ariszt.: az öregek egyszersmind nem a legkiválóbbak is << nem kapnak megfelelő oktatást, és így döntenek a legnagyobb perekben; nem vonhatók felelősségre, pedig megvesztegethetők
Spárta – intézmények 4. Népgyűlés: 20 év felettiekből, közfelkiáltással dönt (szavazatszámlálás, ha nem egyértelmű) törvényhozás gerónok, ephoroszok választása beleegyezése kell a háború megindításához Athénhoz képest: nem bíráskodik a népgyűlés, nem ellenőrzi a tisztviselőket (az ephoroszok feladatai ezek), nem javasolhat bárki törvényt (a gerúszia joga ez), az elszegényedők elveszítik a polgárjogukat és így szavazati jogukat is
Spárta – intézmények 5. Polemarkhoszok: hadvezérek Nauarkhoszok: flottaparancsnok, Pelop. háború óta, éves szolgálat (ősztől), nem hosszabítható, nem alárendelt a királyoknak (olykor a királyoknál is nagyobb a hatalma) Harmosztészek: 20 fő, a pelop. háború óta, évente választja őket a nép v. nevezi ki a király hivataluk egy területre vonatkozott parancsnokságuk alatt ált. perioikoszok, zsoldosok, nem spártaiak katonai feladat, majd a háború után „helytartók” a dekarkhiákban
Spárta – intézmények 6. További kritika Ariszt-től és Thuk-től: minden tövényük a hadviselést segíti, a békés élethez nem értenek a spártaiak; államkincstárban nincs pénztartalék; a 4. század elején megjelenik a kapzsiság, élvezethajhászás, elpuhultság, hatalomvágy, önkényeskedés; nehezen reagál új helyzetre, mereven ragaszkodik a hagyományaihoz kirekesztők a kultúra csekély szerepe Az állam állandó fizetésképtelensége a 4. század elejétől (>> a hadvezérek, királyok idegen uralkodók zsoldjában harcolnak, hogy saját katonáikat kifizethessék) Magánemberek kezében nagy vagyonok halmozódnak fel az 5. század végétől kezdődően (megszűnt a viszonylagos vagyoni egyenlőség) 16