Az autoimmun betegségek általános jellemzői Dr Falus András Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem
Szemlencse, cornea, retina... immunválasz immuntolerancia „idegen” antigének „saját” antigének ignorancia Szemlencse, cornea, retina... autoimmunitás
Az autoimmunitás alapja A szomatikus génátrendeződés random módon hoz létre T- és B-sejt receptor struktúrákat Ezek egy része autoantigéneket ismer fel
Saját antigének felismerésének lehetséges következményei aktív “Nem” “Felismerem a sajátot, de NEM REAGÁLOK rá” aktív “Igen” “Felismerem a sajátot és REAGÁLOK rá.” AUTOIMMUNITÁS IMMUNTOLERANCIA
IMMUNTOLERANCIA CENTRÁLIS PERIFÉRIÁS Válaszképtelenség a saját antigénre – az immunrendszer nem támadja meg a saját sejteket szöveteket CENTRÁLIS PERIFÉRIÁS
De! A gyengén/közepesen autoreaktív sejtek kijutnak a perifériára! CENTRÁLIS TOLERANCIA A „self reaktív” klónok klonális delécióval való eltávolítása a limfociták fejlődése során T-sejtek: a tímuszban Negatív szelekció: A saját peptid-saját MHC komplexet nagy kötőerővel felismerő T sejtek apoptózisa B-sejtek: csontvelőben pl. receptor „editing” De! A gyengén/közepesen autoreaktív sejtek kijutnak a perifériára!
Szöveti antigének promiszkuus expressziója a thymusban T-sejtek érésekor Szöveti antigének promiszkuus expressziója a thymusban Tímusz medulláris epiteliális sejtjei: AIRE transzkripciós faktor
Az idegen antigének nem kerülnek thymuson belüli bemutatásra (vér-thymus barrier), így a nagy aviditású idegen antigént felismerő T sejtek nem kerülnek negatív szelekcióra A periférián immunvédelmet nyújtó repertoár gyengén/közepesen autoreaktív
B-sejtek érésekor A csontvelőben az áretlen B-sejt antigénstimulációra apoptózissal elpusztul, vagy receptor átszerkesztés
A PERIFÉRIÁS TOLERANCIA MECHANIZMUSAI Anergia - deléció Ignorancia Antigén szegregációja Szupresszió: Reguláló T-sejtek, gátló citokinek Klonális kimerülés: Aktiváció által indukált sejthalál (AICD) apoptózissal
1. ANERGIA: válaszképtelenség Saját ag Kostimuláció hiányában Éretlen, nem stimulált Érett, stimulált PROLIFERÁCIÓ NINCS AKTIVÁLÓDÁS NINCS AKTIVÁLÓDÁS A T-SEJT AKTIVÁCIÓ A KOSTIMULÁCIÓTÓL FÜGG
Immunológiai szinapszis hiánya 2. IGNORANCIA Kis aviditású TCR Kis koncentrációban jelen lévő autoantigének Immunológiai szinapszis hiánya
3. ANTIGÉN SZEGREGÁCIÓ Immunprivilegizált hely : nincs nyirokelvezetésük, barrierek védik sejtek FasL expressziója: T-sejt apoptózis
KÖZEPES SAJÁT/MHC AVIDITÁS 4. SZUPRESSZIÓ CD4+ natTreg KÖZEPES SAJÁT/MHC AVIDITÁS Erős saját/MHC aviditás gyenge saját/MHC aviditás Tímusz Th3 Tr1 Periféria TGF- és IL-10 TGF- , IL-10, IL-4 Effektor Th Reguláló T-sejtek
Az autoreaktív effektor T-sejtek hatását a Treg-ek kompenzálják Autoreaktív Th Treg TGFbeta, IL-10 Treg T T Autoreaktív Th
AUTOIMMUNITÁS TERMÉSZETES KÓROS rossz jó
A TERMÉSZETES AUTOIMMUNITÁS Mikrobiális antigének CD5+ IgM Humán antigének Mikrobiális antigének Hősokk fehérjék enzimek (CytC) membrán proteinek (2m) citoplazmatikus fehérjék (aktin) magi antigének (DNS) vérplazma fehérjék (albumin) …
makrofág fagocitálja IgM hsp DNS IgM aktin immunkomplexeket IgG IgM baktérium
IMMUNOLÓGIAI HOMUNCULUS Feltételezhetően védő szerepet játszik. Az egyes testrészek viszonylagos agykérgi képviseletének megfelelően elképzelt „emberke”. A szervezet természetes autoantitest-rendszere, mely kitüntetett molekulák ellen irányul. Feltételezhetően védő szerepet játszik.
KÓROS AUTOIMMUNITÁS Az immuntolerancia mechanizmusok elégtelensége esetén alakul ki autoantitestek + lerakódott immunkomplexek autoreaktív T-sejtek Kóros autoimmunitásnak kedvez: idősebb kor fertőzések Folyamatos antigénutánpótlás - krónikus
MULTIFAKTORIÁLIS pl. MHC pl. fertőzés pl. Treg
Poligénes: küszöb elmélet GÉNEK Poligénes: küszöb elmélet Hajlamosító allélek száma A betegség kialakulásának valószínűsége
Az autoimmun betegséghajlamot meghatározó gének 1. MHC 2. az autoantigén hozzáférhetőségét és eliminációját befolyásoló gének Pl. Negatív szelekció karmestergénje :AIRE Pl. citokinek expresszióját befolyásoló gének Pl. kostimulációs molekulák expresszióját befolyásoló gének :CTLA-4
Az MHC II HLA-DQ beta lánc 57 poziciójában levő aminosav milyensége korrelál diabetesre való érzékenység ill. ellene való védettség kialakulásával
Bechterew kór – ankylosing spondylitis Csak HLA-B27 allotípust hordozóknál alakul ki. Legújabb eredmények szerint a mikroorganizmusokból származó molekulák a HLA-B27-tel együtt okozzák a betegség kialakulását. Izületi merevséget okozó csigolyagyulladás
HLA -típus és autoimmun betegségre való érzékenység közötti összefüggés
Szöveti antigének promiszkuus expressziója a thymusban Tímusz medulláris epiteliális sejtjei: AIRE transzkripciós faktor Az AIRE mutációja: (monogénes) autoimmun megbetegedéshez (az APECED szindróma) vezet.
KÖRNYEZET Gyógyszerek és toxinok Fertőzések: gyulladásos mediátorok fokozott kostimuláció szöveti antigének felszabadulása keresztreakciók molekuláris mimikri szuperantigén hatás
A patogén a saját antigénhez köt Gyógyszerek Pl. Procainamide szívgyógyszer: a nukleoszómákból H1-hiszton-epitópokat szabadít fel antinukleáris antitestek alakulnak ki: SLE kialakulása Fertőzések A patogén a saját antigénhez köt Molekuláris mimikri szuperantigén
Kereszt reaktivitás - molekuláris mimikri Streptococcus antigének endocardium antigénekhez hasonlóak gyulladás, billentyű deformitás reumás láz
Szuperantigének (pl. bakteriális toxinok) Felülírják a klonális anergiát! Az MHC II molekulákhoz és a T-sejt receptorokhoz kívülről kapcsolódnak nagy számú nem specikus T-sejt proliferációját idézhetik elő
Gyulladás során kialakuló regulátoros T-sejt defektus IL-6
Rejtett antigén kiszabadulása az immunprivilegizált helyről IMMUNREGULÁCIÓ Rejtett antigén kiszabadulása az immunprivilegizált helyről
Abnormálisan magas MHC Expresszió Normal Pancreas Pancreas with Insulitis Fig. 20-3 Inzulin dependens diabetes : hiperszenzitivizált CD8+ T-sejtek
AZ AUTOIMMUN MEGBETEGEDÉSEK FŐ TÍPUSAI szervspecifikus szisztémás
Szervspecifikus – pl. mellékpajzsmirigy
Graves-Basedow kór
Szisztémás pl. SLE (Systemic lupus erythematosus)