Gyakorlati Tanácsok Katekétáknak Tanítási módszerek. Közvetlen cél

Az öt pont szemléltető módszer Érdeklődés felkeltése Illusztrált magyarázat Kapcsolat az élettel Heti gyakorlat Befejező összefoglalás

A közvetlen cél megfogalmazása és szerepe a kateketikai szolgálatban Azt gondoljuk már tudjuk pontosan mit akarunk elérni  ezért viszonylag ritkán kerül sor arra, hogy ezen elgondolkozzunk. Precízen meg kell fogalmazni, mit akarunk elérni Nem minden cél elérhető A közvetlen cél megfogalmazása segíti a pedagógust abban, hogy hatékonyabban tudja az órát annak szolgálatába állítani.

Cél és „közvetlen cél” Cél Határidő Egy hosszabb időszakot tart szem előtt A közvetlen cél egy rövidebb időre (egy órára) vonatkozik. A cél mindig nagyobb, és lehet elvont A közvetlen cél mindig konkrét és aktuális Nagy terv A közvetlen cél aprópénzre váltja a végső célt

A közvetlen cél értelmezése Az a törekvés, ami egy konkrét eredmény elérésére irányul, ezért a kívánt eredménynek elérhetőnek kell lennie A közvetlen cél nem a tananyagra, hanem a gyermekre irányul A közvetlen cél az elvárt cselekvést vetíti előre. Így a cél kifejezhető egyetlen mondatban, amely meghatározza az órán átadott anyag irányát

A közvetlen cél kritériumai Arra utaljon milyen teljesítményt várok el tőlük A teljesítmények legyenek megfigyelhetőek: eredmény látható, vagy hallható Határozottak, tisztán világosan fogalmazva Milyen körülmények között teljesíthetőek a feladatok A közvetlen cél lemérhető, és az elvárt minőséget – szintet – is konkrétan érinti A közvetlen cél legyen következetes és építsen a korábbi szintekre

Kulcsszavak amelyek segítenek… A kiinduló szavak A diák majd az óra végén… Nem megfelelő Kulcsszavak amelyek segítenek… Megérti Bemutat, összehasonlít, felismer Tudja Kimond, kreál, megmagyaráz Hiszi Alkalmaz, megkeres Ráébred Felsorol, leír, bebizonyít, kifejez Érzi Megszervez, kifejez, megtalál Tudomásul veszi, Értékeli Megvitat, javasol, felidéz, követ Célunk, hogy fejlődjünk a szeretetben és a hitben Az óra végén a gyermekek megszerveznek egy látogatást az idősek otthonába. Elkészítenek egy-egy lapot, amelyre saját fogalmazásban írnak két sort. A fogalmazás a keresztény örömről szól.

A közvetlen cél kidolgozása Mit akarok tanítani? Olvasd át az anyagot, amiről szeretnél beszélni óra alatt Írd le a különböző részeket Ima, tanítás – magyarázat – feladat, tapasztalatcsere egymással v. a nevelővel, ének, szerepjáték, feladat Fontossági sorrend felállítása Egy mondatban le kell írni, hogy mit tanuljon meg a gyermek A már felsorolt részek hogyan támogatják a célzott anyagot? Megvilágítás a keresztény közösség konkrét témáján keresztül.

A közvetlen cél kidolgozása A cél indoklása Gondolj egyenként a diákokra Az egyes diákok helyzetét figyelembe véve válaszolj a kérdésre Ha ez nem megy: Többet kellene tudnod a gyermekekről Másként kellene megfogalmazni a célt

A közvetlen cél kidolgozása A diákok hogyan alkalmazzák… Tanítványok és helyzetük Milyen helyzetekben válthatják életre és gyakorolhatják az elhangzottakat Átvizsgálni a részeket az alkalmazhatóság szempontjából Milyen élményt tudnál nyújtani, ami megerősítené a célzott megtanulandó anyagot

A közvetlen cél kidolgozása A tanítványokat szem előtt tartva milyen teljesítményt lehet elvárni az óra végére? Le tudná írni egyetlen mondatban? Milyen konkrét feladat, amit kiemelt? Máskor szerepelt-e ez az elvárás? Látható, hallható ez az eredmény A korábban kitűzött célhoz kapcsolódik-e

Gyakorlati kateketika A hospitálás módja

Gyakorlati Tanácsok Katekétáknak A kérdezés művészete

Célok Információ keresése Betekintést kíván nyerni valamibe Véleménykutatás Problémafölvető Kiértékelés Látókör bővítése Sugalmazó (befolyásoló) kérdés

A kérdések időzítésének problémája Elegendő időt adni a válasz megfogalmazásához A válaszadást meg kell várni az újabb kérdés feltétele előtt

A helyes kérdezés módszereinek jellemzői Tömör fogalmazás Gondolkodást vált ki a tanulóban Világos és tiszta megfogalmazás A tanulók tapasztalataira épül. Olyan szókincset használ, amelyet ők is használnak Nem lehet a kérdésre egyszerű igennel, vagy nemmel felelni. Egyértelmű, csak egy dolgot céloz Rendszerezett, vagyis a kérdések logikusan következnek egymásból.

Fontos szempontok, amelyek segítenek kiértékelni a kérdést A kérdés kedvet kelt a tanuláshoz? Növekedik-e ez által az értelmi befogadóképesség? Inspiráló, vagy zavarba ejtő volt-e a kérdés Önbizalmat öntött-e a tanulóba? A válaszadáshoz szükség volt-e további kutatásra? A kérdések megfogalmazása enged-e alternatívákat? A kérdés formálja-e a tanuló egyéniségét? Más lenne-e a válasz ha a kérdést későbbi életszakaszban tenné fel? A másokhoz közelebb kerülés képességét erősítik-e a kérdések?

Médiaeszközök használata a katekézisben Ismerd jól a csoportot! Nézd át és ismerd meg az anyagot, mielőtt bemutatod a csoportnak Ismerd Az anyag korlátait Az eszközt be kell mutatni, bevezetni Ha van kísérőszöveg olvasd el! Ne találgass Ha már kiválasztottad bízzál az anyagban és hatóerejében A hallgatók érkezése előtt állítsd össze a gépeket Az eszköz nem lehet öncélú Időt kell hagyni a feldolgozásra A katekétának kell kiemelnie a lényeget

Személyes tapasztalatok feldolgozása a katekézisben Az élmények magosztásának célja Segítséget adunk a résztvevőknek abban, hogy legyen képes tanulni saját tapasztalataiból, és tudatosíthassa azok értékeit és mondanivalóját. Hogy az ő tapasztalatai által élénkebben tudjuk illusztrálni az órán átvett témát A gyermek azonban még nem igen tudja mi az amit meg kell osztania és mi az amit nem (nem tudja még kordában tartani a mesélést és nincs is sok tapasztalata még) A példák nem pótolják a tanítandó anyagot