Az államhatalom terjedelme és korlátai ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 10. előadás vázlata

Áttekintés Állami szuverenitás Szuverenitás belső oldala Szuverenitás külső oldala

Szuverenitás Azon fogalmi elemek összessége, melyek körülírják az állam sajátos, elsődlegességre igényt tartó autoritásigényét. Fajtái Uralkodói szuverenitás – probléma: külső és korlátlan Népszuverenitás: népnek nincs akarata és nem cselekszik, ráadásul a szuverenitás korlátozottsága intézményesen megoldatlan ebben a gondolatban Megoldás: a nép forrása a szuverenitás igazolásának

Szuverenitás jelentésrétegei a) népszuverenitás: honnan származik az erkölcsi igazolása az engedelmességi kötelességnek? b) jogi – Milyen módon fejeződik ki az állam szuverenitásigénye? Hogyan határozható meg a jogi igények és hatáskörök egységes igazolása? → alkotmányjog és nemzetközi jog c) gyakorlati – milyen politikai/hatalmi erők, elvek, források segítenek érvényt szerezni az elsődleges autoritásigénynek?

Belső szuverenitás Jelentése: az államnak saját jogrendje van, melynek érvényessége nem függ egyetlen állam jogrendjétől sem. Szuverenitás kizárólagos jogkörei Bodin szerint (ezek nélkül értelmesen létező szuverenitásról nem lehet beszélni: a) törvényhozás b) kiváltságok adományozásának joga c) háború és béke d) bíráskodás e) kegyelmezés f) tisztségviselők kinevezése g) pénzverés h) adókivetés Jogi szuverenitás korlátai: a) Szövetségi államok (teljesen, részben gyengén centralizált, föderáció és konföderáció, reál- és perszonálunió) b) Jogállamiság (formális, materiális – hatalommegosztás, felelősség, emberi jogok, önkormányzatiság, társadalmi szervezetek – egyház, szakmai autonómiák és pártok)

Belső szuverenitás Gyakorlati szuverenitás korlátai: politikai befolyás és fizikai hatalom, melynek gyakorlása a szuverenitás előfeltétele Korlátok: Politikai pártok, pressure groupok, lobby csoportok Nyilvánosság: a média mint nem-semleges közvetítő Gazdasági korlátok

Külső szuverenitás - Tartalma: azon jogosultságok összessége, melyek minden államot mint a nemzetközi közösség tagját megilletnek a) szabad kommunikáció b) háborúindítás (Kellog-Briand paktum óta nincs) c) szerződéskötés d) szuverén immunitás e) diplomáciai mentesség f) saját állampolgár mások előtti védelmezése - Átfogó elvek, melyekből a jogosultságok levezethetők: a) Függetlenség (beavatkozás tilalma, önvédelemhez való jog, diplomáciai mentesség) b) Egyenlőség c) Békés egymás mellett élés (agresszió tilalma, jóhiszemű joggyakorlás - Még lényeges: államelismerés és kormányelismerés

Szuverenitás külső korlátai Gyakorlati korlátok Jogi korlátok Jogalanyiságot érintő korlátok Protekturátus – jogalanyiság megmarad, de önálló államiság nem – megállapodással jön létre Védnökség – önálló államiság is megmarad, de külügybe és belügybe is beavatkozik egy másik állam - megállapodással jön létre Mandátum – a gyarmatok feletti hatalom az első világháború után Vazallus-állam: adót fizet és hadsereget ad másik államnak Kondomínium: egy terület fölött több állam egyenlő mértékben gyakorol szuverenitást

Szuverenitás külső korlátai b) Mentességek Szuverén immunitás Diplomáciai mentesség c) Nemzetközi jog kötelező előírásaiból eredő korlátok d) Önként vállalt korlátok