Elektronikus dokumentumok

Témakörök Az okiratok csoportosítása Az elektronikus okiratok Az elektronikus aláírás mint jogintézmény megjelenése Az elektronikus aláírás technológiája

Okiratok Az okirat fogalma Az okiratok csoportosítása Közokiratok Magánokiratok Teljes bizonyító erejű magánokiratok Egyéb magánokiratok Elektronikus okiratok Főbb jellemzői Elektronikus dokumentum fogalma Biztonságosság Bizalom Okirat: szűk értelemben az emberi gondolatok általánosan elfogadott írásjelekkel történő megörökítését okiratnak tekintjük. A közokirat teljesen bizonyítja az abban foglalt intézkedést vagy határozatot, valamint a közokirattal tanúsított tények és adatok valódiságát, továbbá a közokiratba foglalt nyilatkozat megtételét, a nyilatkozattétel idejét és módját. Közokiratnak minősül az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző, közigazgatási szerv, vagy más hatóság ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki. Közokiratnak kell tekinteni továbbá minden olyan okiratot, melyet jogszabály annak nyilvánít. A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el. Az alábbi esetekben tekinthetünk egy magánokiratot teljes bizonyító erejűnek: a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta: ebben az esetben a kiállítónak az okiratot elejétől a végéig kézzel kell írnia, és aláírnia. Az aláírás esetében azonban már nem szükséges a teljes név feltüntetése, elegendő a családi név leírása. b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásnak ismerte el; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körben kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el. Elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes

Az elektronikus aláírás mint jogintézmény megjelenése Távol lévő felek közötti jogi hatással bíró nyilatkozattétel lehetősége – kereskedelmi igény Az EU szabályozása Magyar szabályozás

Az Európai Unió szabályozása Az Európai Parlament és a Tanács elektronikus aláírásról szóló 1999/93/EK számú irányelve Főbb rendelkezések technológia-semlegesség különböző biztonsági követelményeknek megfelelő aláírások Az irányelv 1999. december 13-án került kibocsátásra és 2000. január 19-én lépett hatályba

Magyar szabályozás I. 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról Alapelvek: Technológia-semleges szabályozás Aláírások egyenlősége Törvényi kivétel elve Ügyfél védelmének elve Kihirdetés: 2001. június 12., hatály: 2001. szeptember 1. Első módosítására már 2004-ben sor került, a módosítások 2004. július 19-én léptek hatályba. Aláírások egyenlősége: a joghatály nem tagadható meg pusztán amiatt, mert a dokumentum csak elektronikus formában létezik. Törvényi kivétel: törvényben megjelölhetők olyan esetek, ahol az e-sign nem alkalmazható. Ügyfél védelme: nem tehető kötelezővé e-sign alkalmazása az ügyfél számára, kivéve az adózási eljárást.

Magyar szabályozás II. A törvény témakörei Alapfogalmak: elektronikus dokumentum elektronikus aláírás fokozott biztonságú elektronikus aláírás minősített elektronikus aláírás Szolgáltatások: hitelesítés-szolgáltatás időbélyegzés eszköz-szolgáltatás A szolgáltatók tevékenységének felügyelete Nemzeti Hírközlési Hatóság Elektronikus aláírás: elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. Egyszerű elektronikus aláírás: például elektronikus levél vagy sms, aláírás szoftverrel stb. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközzel hozták létre, melyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető. Minősített elektronikus aláírás: fokozott biztonságú elektronikus aláírás, melyet az aláíró biztonságos eszközzel hozott létre, és amely hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. Hitelesítés szolgáltató: azonosítja az aláírást alkalmazni kívánó személyét, tanúsítványt állít ki, és nyilvántartást vezet. Időbélyegzés: elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, mely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett. Eszköz szolgáltatás: aláírás létrehozó eszközön aláírás létrehozó adat elhelyezése (kulcspár).

Az elektronikus aláírás szereplői Papír alapú okirat: Akár egy személy is képes teljes bizonyító erejű magánokiratot létrehozni Elektronikus aláírás: Legalább három szereplő szükséges: Küldő (aláíró) Címzett Hitelesítés-szolgáltató

Hagyományos és elektronikus okiratok bizonyító ereje PAPÍR ALAPÚ ELEKTRONIKUS OKIRATOK KIBOCSÁTÓ ESZKÖZ KÖZOKIRAT bíróság, hatóság Előírt forma, aláírás, pecsét minősített elektronikus aláírás TELJES BIZONYÍTÓ EREJŰ MAGÁN-OKIRAT magánszemély, cég, ügyvéd stb. sk+aláírás vagy aláírás+tanúk vagy ellenjegyzés vagy cégszerű aláírás EGYÉB OKIRATOK bárki a fentieken kívül bármi fokozott biztonságú elektronikus aláírás ha jogszabály az érvényességhez ÍRÁSBELI formát követel meg egyszerű elektronikus aláírás ha jogszabály az érvényességhez írásbeli formát NEM követel meg