Az antik görög világképek Az első filozófiai/”tudományos” világképek művelődéstörténet Az antik görög világképek Az első filozófiai/”tudományos” világképek

Hippokratész (i.e. 5. sz.), i. e. 2. sz.

Sebkötözés, i.e. 5. sz.

Aeneas kezelése, Pompeji, 1. sz.

Négy nedv tana (Corpus Hippocraticum – Galénosz)

Platón (i. e. 428 – 348) az atomisták világképével szemben állt inkább a püthagoreusok gondolkodása mentén jutott el a maga kozmosz-elméletéig Szókratész a Phaidónban elhatárolja a filozófiától a kozmológiát, azt félresöpri, tévedésnek látja. Platón, visszatalálva a Szókratész előtti bölcselethez, elfogadja, hogy a kozmológia a filozófia része (Timaiosz) A Timaiosz négy szereplő beszélgetése A kozmosz kettős kötöttség szerint alakult ki: a demiurgosz belső, és a teremtés alapanyagául szolgáló elemek – külső – sajátosságai szigorúan meghatározzák a teremtést. Az eszményit, a tökéleteset képviselő demiurgosz, s az egymással kombinálódni kész elemek már a teremtés előtt is jelen voltak. Maga a teremtés az első demiurgosz szándékának az eredménye, s ebben az aktusban kapcsolódik össze a két fél, s jön létre – a felek törvényeinek természetét követve, az archetípusok lerombolt formáit megvalósítva – a kozmosz. Platón, Timaioszában a mítoszokra és a matematikára egyszerre hivatkozott.

Arisztotelész (i. e. 384 – 322) Természetfilozófiai művek: Fizika (Physica) Az égbolt (De Caelo) A keletkezésről és a pusztulásról (De generatione et Corruptione) Meteorológia (Meteorologica) Természettani munkák: Állattan (Historia Animalium) Az állatok részei (De Partibus Animalium) Az állatok mozgása (De Motu Animalium) Az állatok járása (De Incessu Animalium) Az állatok keletkezése (De generatione Animalium) Bizonytalan eredetűek: A színekről (De Coloribus) Természeti problémák (Problemata physica) A természetfilozófiai műveket a tíz kötetes Metafizika követi.

Arisztotelész kezdetben a püthagoreusok és Platón nézeteit követte, és maga is háromdimenziósnak, tökéletesnek, és kontinuusnak írta le a kozmoszt. Kezdetben a csillagvilág folytonos körmozgásának az okát – Platón ideájával szemben – a természet adta. Utóbb a mozgás forrását a Mozdulatlan Mozgatóhoz kötötte. A Mozdulatlan Mozgató tisztán szellemi természetű, az anyagtól teljesen mentes forma, amely önmagát gondolta el. Arisztotelész a mozgást a Mozdulatlan Mozgatóra vezette vissza. A mindenség kerületén, az Mozdulatlan Mozgató által közölt mozgás a vele határos állócsillagok szférájában – a leggyorsabb. A kerület felől (azaz az első égboltból) a középpont a Föld felé, az áttételek következtében egyre gyengül a Mozdulatlan Mozgatótól eredő mozgás. Az égbolt örökkévalón mozog (alakja szükségszerűen forgó gömb), a kozmosz középpontja pedig nyugalomban van. A csillagok isteni természettel rendelkeznek, anyaguk az éter, természetes mozgásuk a körmozgás.

Arisztotelész annyi mozgatót illetve szférát feltételez, ahány különféle mozgás van a csillagvilágban. Ebben a kérdéskörben a csillagászok – Eudoxosz és Kallipposz – nézeteit fogadta el. Különböző számítások által a csillagvilágot egyensúlyban tartani képes lehetséges szférák – mozgatók – száma 55 illetve 44. A kozmosz középpontja a nyugalomban lévő Föld, amely köré a négy elem szerveződött. Így a Föld, ahol a négy elemből létrejönnek a földi dolgok, a keletkezés és a pusztulás világa. A De Caelo II-III. könyve a sublunáris régióval, a négy elem szférájával foglalkozik. Az elemek egymásba való átalakulását a Nap közeledése-távolodása magyarázza, s ez a periodikus jelenség az indok arra, hogy szüntelen a keletkezésük és az elmúlásuk. A szublunáris világ egyben maradása a Nap mozgásának eredménye.

Állatok rendszertana MELEGVÉRÛEK Elevenszülőek 1. Ember 2. Bundás négylábúak (szárazföldi emlősök) 3. Cetfélék (tengeri emlősök) Tökéletes tojással 4. Madarak 5. Pikkelyes négylábúak (hüllők, kétéltűek) 6. Halak VÉRTELEN ÁLLATOK Nem tökéletes tojással 7. Lábasfejűek 8. Rákfélék Bábrakóak 9. Rovarok Nyálka, sarjadás útján 10. Mészhéjúak (kagylók) Spontán úton szaporodóak 11. Virágállatok

Arisztotelész állatrendszertana

Athéni csésze, i.e. 430 k. Írás és olvasás

Kandahár (Afgnisztán), gümnaszion, ülőpadok