Csoportos művészetterápia gyermekeknek

Gyermekkor: a rajz az önkifejezés egyik módja. Az érzelmek, indulatok verbális kifejeződése még elégtelen, ehhez az introspekció és absztrakció bizonyos foka kellene. Játék, direkt, dramatikus úton képes kifejezni érzelmeket. A rajz is egyfajta játék.

Gyermekek csoportterápiája Soha nem lehet tisztán verbális. A látencia korban és annál fiatalabbaknál a kommunikáció konkrétabb formájára van szükség. Mindig felkínálnak valamilyen non-verbális médiumot is, mely egyúttal az interakció közvetítő közege is. Ez nehezíti a terapeuta interpretációit.

A gyermekcsoportok két fajtája Slavson: „activity group” Nincs interpretáció, a természetes szociális éhségre épít (a vágy, hogy elfogadják), a változást a csoportban zajló interakcióktól várja. Túl megengedő Anthony : small group technique A felnőtt terápiához közelít Szorongást provokáló verbalizációé a főszerep A mai megközelítésben a kettő kombinációja Kevés interpretáció, néhány jól elhelyezett kérdés.

Művészetterápiás csoport gyermekeknek Nagy diverzitás az irodalomban Hangsúly az interakciókon A gyermekek inspirálják egymást, de a felnőtt biztosítja ehhez a teret. (E. Kramer) Többnyire téma alapú csoportok. Empátia és egymásra figyelés Open–ended structure (Rubin) Rugalmas téma Életkori sajátosságok – heterogenitás vs. homogenitás?

Sajátos problémák gyermekek csoportos művészetterápiája során A megengedő légkör nagy kihívás. Destrukciót hívhat elő. (érzések kicselekvése, fizikai összeütközés, nincs lehetőség interpretálni, teljes zűrzavar lehet.) Gyors ritmus, számos interakció egyszerre. Kréta, folyékony festék  regresszió rendetlenség, piszok. Nehézségek a strukturálással. Ellenállnak a megbeszélésnek, nem raknak rendet a végén.

A terapeuta attitűdje I. Határok szabása sok magatartás zavaros gyermek kerül csoportba Gyenge én-funkciók  regresszió. Határok sértése esetén ne cselekedje ki az agresszióját. Főleg violens gyermekek esetén fontos az önreflexió, a viszontáttétel kezelése. Akut szorongás esetén több struktúra (irányított tevékenység). De: a súlyos én-gyenge gyermekek ebből nem profitálnak! Gyors döntéshozatal, rugalmasság.

A terapeuta attitűdje II. Facilitáló közeget biztosít, elfogadás, biztonság. Gondoskodó szerep. Eszközt kínál. Közösséget épít. Válaszol, visszajelzést ad – ha kell. Ha behívják részt vesz a játékban. Segíteni, hogy tere legyen a reflexiónak.

Indikációs terület Gátolt gyermekek Kevéssé integrált gyermekek Rosszul beilleszkedő gyermek: önértékelése nőhet. Ha gyakori konfliktus a felnőttekkel Érzelmileg deprivált gyermekek Akik félnek saját agressziójuktól

Célok: A célokat már a terápia megkezdése előtt tisztázni kell. A kreativitás stimulálása Jobb alkalmazkodás Változás a magatartás mintákban

Példa: integrált művészetterápiás csoport gyermekeknek Az önkifejezés különféle formáinak kombinálása: Népmese  Szerepjáték  Agyagozás

1. Népmese A felolvasott mese struktúrát ad: van eleje és vége, megoldás születik a konfliktusra. (Miért népmese?  Bruno Bettelheim) Hozzáadhatja saját interpretációját, mely élettörténetéből, élethelyzetéből adódik.  Bátorítóan, feloldóan hat.

2. Szerepjáték Mindenki kiválaszt egy mesefigurát és eljátssza, ahogy ő elgondolja azt a figurát. Így minden résztvevő színész, rendező és közönség egyszerre, ami segít elválasztani a játékot és a realitást.

3. Agyagozás Amorf anyag, mely tapintási és vizuális élményt ad. Direkt érzelmi reakciókat válthat ki. Kiszolgálja a regresszió iránti igényt. Hagyni kísérletezni. Azt fejezze ki, amit a figurával kapcsolatban érez. Minden megoldást elfogadni (pl. a nagymama is megeheti a farkast!) Bátorítani!

A csoport során nincsen interpretáció, ha kommentálunk, akkor az érzelmekre hagyatkozva. A három szakasz során adott probléma szimbolizációja, expressziója és feldolgozása zajlik egymást követően. A csoport végén a megformázott figurákkal eljátsszák a történetet egy színpadon.