A szabad szöveges tartalmi feltáró műfajok

Mi mindenről beszélünk? Annotáció Referátum Recenzió Kivonat Összefoglalás Tömörítvény Szemle

Annotáció Rövid terjedelmű ismertetés, amely a dokumentumot jellemzi, a mű tartalmára, szerzőjére, rendeltetésére, formájára, keletkezési körülményeire, vagy egyéb sajátosságaira vonatkozik. Általában a bibliográfiai adatok után következik megjegyzés formájában. Segíti annak eldöntését, hogy az eredeti dokumentum releváns vagy sem. Ismertető vagy ajánló jellegű lehet, tartalmazhat ítéletet is. Nem kell megfelelnie a szövegszerűség valamennyi kritériumának.

Referátum A dokumentum (vagy része) tartalmának – a legfontosabb adatokra, tényekre és következtetésekre kiterjedő – olyan rövid ismertetése, amely felhívja a figyelmet az új ismeretekre, és lehetővé teszi annak eldöntését, hogy célszerű-e tanulmányozni a dokumentumot.

Recenzió Röviden leírja a szöveg tartalmát, de kifejezi a recenzor véleményét is. Nem kritériuma az objektivitás. Fontos eleme az értékelés. Célja elsősorban a figyelemfelkeltés.

Kivonat Az elsődleges dokumentumból vett részek szó szerinti, átalakítás nélküli kiemelése. Csak olyan mondatokat, kifejezéseket használ, amelyek az elsődleges dokumentumban is előfordulnak. Előállítása viszonylag könnyen automatizálható. Az eredeti dokumentummal megegyező nyelven kell készülnie.

Összefoglalás Nem önálló műfaj Állhat akár az eredeti szöveg végén, mintegy annak részeként, de más szövegekbe ágyazva is. Célja nem az, hogy az olvasónak segítsen az eredeti szöveg relevanciájának eldöntésében, sokkal inkább az összefoglalás és a szöveg elhelyezése a kutatási eredmények rendszerében.

Témadokumentáció Egy adott témára vonatkozó dokumentumok kivonatainak gyűjteménye. Válogat a téma irodalmából, és annak minden fontos elemét feldolgozza. Nem csak az olvasásra, de a keresésre fordított időt is lerövidíti.

Szakirodalmi szemle Önálló szerkezetben foglalja össze a témára vonatkozó valamennyi lényeges információt, több dokumentum együttes feldolgozásával. A legmagasabb szintű szolgáltatások egyike.

Idegen nyelvű terminológia Német: Referat Angol: Abstract Summary Concluding summary Executive summary Extract

Mi a referátum? A referátum természetes nyelvi, önállóan is megálló szöveg, amely megfelel a szövegszerűség kritériumainak (kohézió, koherencia, szándékoltság, elfogadhatóság, hírérték, helyzetszerűség, intertextualitás) A referátum írott szöveg, amely különféle hordozókon jelenhet meg. A referátum másodlagos dokumentum. A referátum információs célokra létrehozott szöveg.

A referátum előnyei Lerövidíti a dokumentum tanulmányozására fordítandó olvasási időt. Javítja az indexelés minőségét és gyorsaságát. Segíti a nyelvi akadályok leküzdését. Megkönnyíti a tájékoztató munkát. Fontos információkat őriz meg a jövő számára sürített formában.

A referátum funkciói Jeladó funkció Visszakeresési funkció Helyettesítési funkció

A referátumok típusai Cél szerint: Indikatív (jeladó) referátum: A primer dokumentum témáját ismerteti anélkül, hogy annak lényeges megállapításait közölné, vagy eredményeiről tájékoztatást adna. Az indikatív referátum alapján a felhasználó valójában nem tud meggyőződni arról, hogy a primer dokumentum szorosan a témájához kapcsolódó gondolatot vagy tényt tartalmaz-e vagy sem. Informatív (tájékoztató) referátum: A primer dokumentum minden lényeges és érdemi megállapítását közli, így eldönthető, hogy az eredeti dokumentum tanulmányozása szükséges-e. Vegyes típusú referátum

Indikatív referátum A tanulmány egyfelől azt a történeti ívet rajzolja meg, amelynek keretében a tanterv a tartalmak puszta felsorolásától a követelmények rögzítésén át eljutott a kompetenciák fejlesztéséhez hozzárendelhető tartalmakat rendszerező curriculumokig. Másfelől bemutatja azt, miként válik az oktatás tartalma a fejlesztés eszközévé azáltal, hogy a különböző kompetencialisták köré szervezi a közvetítendő tartalmakat. Elemzi, hogy milyen jelentős szempontváltás megy végbe az oktatási tartalmak kiválasztása terén azáltal, hogy a szaktudományi szempontok dominanciáját felváltja a pedagógiai-pszichológiai és képességfejlesztési szempontok előtérbe kerülése.

Informatív referátum A finn könyvtárak arra számítanak, hogy a költségvetési korlátozások minden eddiginél nagyobbak lesznek 1994-ben. Mind több könyvtár kerül gazdasági válsághelyzetbe. Az egy főre jutó pénzösszegek közel 4%-kal csökkennek majd a következő évben, szemben az 1993-as 3%-kal. A könyvtáraknak csak 8%-a számít arra, hogy pénzösszegeik nem csökkennek, s 9%-uk vár növekedést. Az egy főre jutó kölcsönzések száma megnőtt, 1993-ban egy fő 20 alkalommal kölcsönzött, 1994-ben ez a szám várhatóan megtartja az előző évi szintet. Nyári zárva tartások, a fiókkönyvtárak bezárása, a nyitvatartási idő csökkentése, a beszerzés korlátozása várható. A városi könyvtárak közötti egyenlőtlenség nőni fog. Azoknak a könyvtáraknak, amelyek az országos átlaghoz közel álló (213 finn márka) egy főre jutó költségvetéssel rendelkeznek, kell szembenézniük a legkeményebb csökkentéssel. A legtöbb könyvtár -- ötből három -- ebbe a csoportba tartozik. A rideg számokból arra a következtetésre lehet jutni, hogy sok helyi önkormányzatnál elfogyott a képesség és az akarat, hogy könyvtáraikat fenntartsák.

A referátumok típusai Szerzője szerint Autoreferátum: Az elsődleges dokumentum szerzője által készített referátum. Gyakran nem valódi referátumok, mert a szerzők publikációjukat nem referálják, hanem magyarázzák. Szakértő által készített referátum: Szakmai szempontból megbízható, alaki szempontból kifogásolható lehet. Hivatásos referáló által készített referátum Gépi referátum

A referátum minőségi szempontjai Teljesség: Tartalmazza az eredeti dokumentum minden lényeges tartalmi elemét. Az eredeti dokumentum ismerete nélkül is legyen érthető. Pontosság: Pontosan tükrözze az eredeti szöveg teljes tartalmát és az abban foglalt véleményt. Objektivitás: Ne értékeljen. Felépítése kövesse az eredeti szöveg felépítését, használja a zerző terminológiáját. Rövidség: Kerülje a felesleges szófordulatokat és a redundáns fogalmazást. Érthetőség: Általánosan ismert szakkifejezéseket használjon, kerülje az egyénieskedő megfogalmazásokat, az új kifejezéseket magyarázza meg.

A referálás folyamata A referálásra kerülő dokumentumok kiválasztása Bibliográfiai leírás elkészítése Olvasás Ismeretszerző olvasás Tanulási célú olvasás Élményszerző olvasás Kereső olvasás Áttekintő olvasás Javító, ellenőrző olvasás A legfontosabbnak tekinthető információ kiválasztása (jegyzetelés, aláhúzás stb.) A referátum megtervezése A referátum szöveggé formálása Ellenőrzés

A referátumkészítés fázisai Kihagyás (a kevésbé fontos elemek elhagyása: Vegyük az eredményt, de hagyjuk ki az odáig vezető utat. Hagyjuk el a példákat, bizonyítékokat, utalásokat, definíciókat, magyarázatokat. Hagyjunk ki mindent, amit a szerző nem tart fontosnak. Kihagyandó minden, ami magától értetődő. Hagyjuk ki, ami nem sikerült. Nevezzük meg a gyűjtőfogalmat, de ne az elemeket.

A referátumkészítés fázisai Tömörítés: Használjunk szinonim fogalmat, ha az rövidebb, tömörebb. Ne ismételjük meg azt, ami amúgy is benne van a fogalom tartalmában. Semmit se mondjunk kétszer. Kerüljük a felesleges retorikai terjengősséget.

A referátumkészítés fázisai Tisztázás Keressük meg a legpontosabb kifejezéseket. Magyarázzuk meg a kulcsfogalmakat. Ha valami nem fogalmazható meg egyértelműen, inkább hagyjuk ki. A rövidítéseket oldjuk fel. Használjunk általánosan elfogadott terminológiát.

A referátumkészítés fázisai Szövegszervezés Szervezzük újjá a koherenciát és a szöveg szerkezetét. Tegyük rendbe az utalásokat. Helyezzük a tételmondatot előre. Tegyük az egymáshoz kötődő mondatokat egymás mellé. Stílus Használjunk állító mondatokat. Kapcsoljuk össze a mondatokat kötőszavakkal. Kerüljük a bonyolult összetett mondatokat.

Ellenőrzés Elegendő fontos információ került-e a referátumba? Nem túl sok-e a szükségtelen részlet? Vannak-e benne félreértelmezések? Mekkora a sűrítés, absztrakció szintje? Mennyire jó a magyar szöveg?