A régiók Európája Az EU regionális politikája Az EU alapelvei Dr. Aubert Antal tanszékvezető, egyetemi docens

Régió, Regionalizáció, Regionalizmus régió fogalma, régiótípusok nemzetállamok és régiók (regionalizáció) regionalizmus

A regionális politika története törekvések (1957, 1964, 1972) Európai Regionális Fejlesztési Alap (1975, ERDF) Strukturális Alapok reformja: 1988. Európai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Maastrichti Szerződés (1992)

A regionális politika története Maastrichti Szerződés (1992) – célok: régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése transzeurópai hálózatok építése környezet minőségének megőrzése természeti erőforrások racionális felhasználása a nemzeti és regionális sokszínűség megóvása minőségi oktatás és képzés fejlesztése  1994-1999 között alakult ki a regionális politika új eszköz- és intézményrendszere

A regionális politika alapelvei és célkitűzései Alapelvek: Szubszidiaritás és decentralizáció, Partnerség, Programozás, Koncentráció és addicionálás. EU statisztikai rendszer - (Eurostat, 1988) NUTS-rendszer 1. NUTS 1: 77 nagyrégió 2. NUTS 2: 206 régió 3. NUTS 3: 1031 megye 4. NUTS 4: helyi szintek

A források és működési elvei Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF): termelő beruházások, infrastruktúra, kisvállalkozások Európai Szociális Alap (ESF): szakképzés, foglalkoztatás Európai Mezőgazdasági Orientációs és garancia Alap (EAGGF): mg. és vidékfejlesztés Halászati Útmutató Pénzügyi Eszközök (FIFG): halászat  Strukturális Alapok: 1958-88: 58,4 milliárd ECU 1989-93: 64,0 milliárd ECU 1994-99: 154,6 milliárd ECU  Kohéziós Alap (1992): Környezetvédelem + Közlekedési hálózat (15,5 milliárd ECU)

Támogatandó célkitűzések 1994-1999 között Elmaradott régiók fejlődésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítése Az ipar hanyatlása által súlyosan érintett régiók helyzetének javítása Küzdelem a tartós munkanélküliség ellen, a munkaerőpiacról kiszorultak társadalmi beilleszkedése A munkavállalók alkalmazkodása az iparban és a termelési rendszerekben végbemenő változásokhoz A mezőgazdasági területek fejlődésének segítése mg-i szerkezet átalakításával kedvezőtlen adottságú vidéki térségekben Az északi országok rendkívül alacsony népsűrűségű területeinek támogatása

Strukturális Alap Strukturális Alapok – A 1. és a 2. célkitűzés alapján támogatható térségek az EU25-ben 2000 és 2006 között A Strukturális Alapok pénzügyi háttere

Kohéziós Alap 1994. rendelet – egy főre jutó, vásárlóerő-paritásban mért bruttó nemzeti terméke (GNP-je) a közösségi átlag 90%-ánál kevesebb, rendelkeznek a gazdasági konvergenciának az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 104c. cikke szerinti feltételei teljesítésére (a túlzott állami deficit elkerülésére) irányuló programmal. 2004. májusától valamennyi újonnan csatlakozott ország jogosult.

Programozás folyamata az EU regionális politikájában

Jelenlegi folyamatok, irányok A 2000-2006-ig tartó költségvetési időszak főbb alapelveit az 1997-ben kiadott Agenda 2000. c. dokumentum tartalmazza Az EU regionális politikájának súlypontjai megváltoznak: városrendszerek és hálózatok fejlesztése az infrastruktúra és a tudás elérhetőségének biztosítása a természeti és kulturális örökség védelme az integrált területfejlesztés: a transznacionális és multiregionális stratégiák kidolgozása A strukturális Alapok célkitűzéseik egyszerűsödnek, összevonnak: az 1. célkitűzés megmaradna az elmaradott térségek számára a 2. célkitűzésbe a gazdaságszerkezeti problémás térségek kerülnek (+depressziós városi társadalom) a 3. célkitűzésbe a munkaerő minősége miatt problematikus területek kerülnek a Kohéziós Alap megszűnik a közösségi kezdeményezések száma is csökkenne, csak 3 tevékenységi kör marad: határ menti együttműködés vidékfejlesztés humán erőforrás fejlesztés

Az EU és a Közép-Európai országok kapcsolatrendszere a tagjelöltség idején Előcsatlakozási alapok: PHARE – program, ISPA – program, SAPARD – program. Mezőgazdasági Alapok Kohéziós Alap Strukturális Alapok ERDF ESZA EMOGA HOPE (orientációs része) ISPA PHARE SAPARD

Népesség (2001)

A magyarországi tervezési-stratégiai régiók néhány jellemző adata

A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig – Magyarország, OTK Térségi versenyképesség, Területi felzárkózás, Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem, Területi integrálódás Európába, Decentralizáció és regionalizmus.