Művészettörténet a művészetterápiában

Bibliográfia A. Rosalie David: Az egyiptomi birodalmak (A múlt születése sor.) Kákosy László: Ré fiai (Művészet-286.o.; Vallás-307.o0.; Túlvilághit-349.o.) A korai civilizációk (A művészet története - új - sor.) John Gray: Közel-keleti mitológia Mezopotámia, Szíria, Palesztina) John R. Hinnels: Perzsa mitológia Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története (megfelelő fejezetek) Peter Warren: Égei civilizációk (A múlt születése sor.) Alan Johnston: Az archaikus Görögország (A múlt születése sor.) Roger Ling: A klasszikus görög világ (A múlt születése sor.) Az antik világ (A művészet története - régi - sor.) vagy A klasszikus ókor (A művészet története - új - sor.) Robert Graves: Görög mítoszok I-II. (vagy) Kerényi Károly: Görög mitológia (vagy) John Pinsent: Görög mitológia John Reich: Az ősi Itália (A múlt születése sor.) Clive Foss-Paul Mogdalino: Róma és Bizánc (A múlt születése sor.) A korai középkor (A művészet története - régi - sor.) vagy) A korai román és a román stílus (A művészet története - új - sor.) Steward Perowne: Római mitológia Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története {megfelelő fejezetek) Erdélyi Gizella: A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon (Apollo Könyvtár)

A kurzus témája A kurzus nem foglalkozik pszichotikusok, a kívülállók (outsider art) művészeti tevékenységével. Szinte kizárólag az egyetemes és magyar művészettörténet adatai alapján, ezek segítségével idézi fel a történeti és egyéni jelentőséggel rendelkező élethelyzeteket. Ezekben az alakítás szabályai és az „élethelyzet” konvenciókkal szemben feltűnő szabálytalanságai összekapcsolódhatnak, majd újabb szabályokat hozhatnak létre. A vizuális konvenciók és a mindenkori megújulás folyamataiba pillantunk be munkánk során.

Altamírai ló Itt most szóbahozzuk a szabály (kánon) fogalmát. Közhely, de a művelődéstörténet egyik nagy vitáját idézi fel az „altamírai ló” (bölény?) Mikor és miért elsődleges a realizmus (naturalizmus) vagy az elvont művészet? Alois Riegl – Gottfried Semper vitája

Bálna ábrázolása az Onyega tó partjáról (I.e. XV. század). Határeset: naturális élethelyzet és elvont reprezentáció

Bálna, szarvasok vadászok az Onyega tó mellől. Az élet folyamatainak vizionárius egysége

Arc. Márvány portré i.e. 50000-ből, Volosból Csontváry: Önarckép. 1893.

Marianna von Werefkin: Tragikus esemény. 1910.

Rufino Tamayo: Alvajáró. 1948.

Francesco Clemente: Éjjel-nappal. 1990.

Barnet Newman: Jerikó, 1966.

Lucas Cranach: Segítő szentek. 1505. A „számbevétel” esete Lucas Cranach: Segítő szentek. 1505. A „számbevétel” esete. A jellemvonások, mint vizuális tények.

Ivan Albright: Lában alatt a föld…, 1929.

Kykladikus női figura. I. e. 2800 k. Constantin Brancusi: Alvó múzsa

Barnet Newman: Ki fél a kéktől, vöröstől, sárgától? 1966.

Férfi és kentaur. I.e. VII. század

Hárfajátékos. Kykladikus szobor. I.e. 2800

Az Átreusok sírkamrájának boltozata és a tyrins-i tholos bejárata

Áldozatvivő szobra. I.e. 1890. 12. dinasztia

Hajómodell. 12. dinasztia kora

Hajósok szobra Volosból. I.e. VI. század

Mykerinos fárao és felesége i.e. 2860.

Archaikus görög csatajelenet. Halász

Korinthoszi váza. I.e. 630 k.

Archaikus relief és női portré. I.e. VII. század

Istennő portréja. I.e. VII. század

Etruszk Hermes szobor. I.e. 510

Kuros szobrok. I.e. VII-VI. század

Bajnokok. I.e. VI. század

Kore szobrok Athénból. I.e.VII.-VI. század

Kariatida az athéni Erechteionról. I.e. III. század

Pronaia-i tholos. I.e. V. század

Euphiletos kraterja. Panathenaia. Feketealakos váza, I.e. 510

Exechias Kocsihajtó váza. I.e. 540.

Paris ítélete. Vörösalakos váza. I.e. 480.k.

Labirintus ábrázolás

Niké. I.e. II. század. Angyal Pécsről 1230 k.

Kentaur és amazon ábrázolás Pécsről. XVI. század

Paola Modersohn Becker: Kislány aranyhallal. 1906-7. Az „ aranykor” ideája a valóságból „átszállás”, illetve „kiszállás” kísérleteivel jár együtt. A mitoszteremtés személyes (ez így megemésztendő ellentmondás) késztetéseivel találkozunk itt és PMB esetében.

Paola Modersohn Becker: Lány zöld virággal. 1906.

Parthenon nyugati metopéi

A Panathenaia lovasai. Akropolis. I.e. V. század

Részlet a Parthenon frízéről (London)

Kentaur és lapitha a Parthenon frízéről

Skopas: Amasonomachia. Részlet a halikarnassosi mauzoleumról. I.e. III. század, London.

A déli metopék rekonstrukciója

Silenos lova, kentaur-relief a Parthenonról

Michelangelo: az Éjszaka allegoriája a Medici Új sekrestyéből. Firenze

Daniele da Volterra: Michelangelo. 1540.k.

Raffaello Santi: Athéni iskola. Vatikán, stanzák

Faldekoráció a XVIII. századból. Eszményi táj.

Pargamoni „Nagy oltár”. I.e. III. század. Berlin

Három gigász szobra a pergamoni oltárról

Maria Abakanowicz kompozíciója, 1967. A szövés és az anyagszépség kérdése a meghatározó. A kísérlet tárgya nem az „én”, hanem az anyag.

Síremlék. I.e. I. század. Profán provinciális munka

Bronz fejek beillesztett festett szemekkel Hellászból. I.e. II. század. Az életszerűség elérésének nagy kísérlete. Először vetődik fel az élet és művészet profán egységesítésének kérdése.

Fiatal férfi feje. III. század

Ivan Albright: A farmer konyhája, 1933.

Caesar, Comenia Tychia portrék példák a római naturalizmusra

Nagy Konstantinusz szobrának töredékei

Caracalla portréja

Antoine Watteau: Gersaint mester boltja. 1718.

Mike Bidlo műterme a kilencvenes években. Képei a hamis identitás dokumentumai. Műalkotás, mint a „nem azonosság” kifejezője. A „nem azonos” metaforizációja pedig általános társadalmi bizonytalanságot közvetít.

Hadrianus és Marcus Aurelius portréja

Asszony és kutyája szarkofág. Vatikáni Múzeum

Korai keresztény szarkofág

Római férfi és matróna portréja

Philippos Arabus portréja, 240.

Tógás polgár és Trajanus császár

Apostol szobrok a II. századból

Római polgárcsalád síremléke III. század