Svájc turizmus földrajza

Svájc Terület (km2) 41 285 Népesség (ezer fő), 2004 7 000 Főváros Bern (124 412 fő, 1997) Államforma szövetségi köztársaság Hivatalos nyelv német, francia, olasz, rétoromán Pénznem 1 svájci frank=100 rappen Nemzetiségi összetétel svájci 80,6%, olasz 4,8%, jugoszláv 4,5%, portugál, spanyol, német, török Beszélt nyelv: német 63,7%, francia 19,2%, olasz 7,6%, rétoromán 0,6% GDP/fő (USD), 2004 32 700

Földrajzi elhelyezkedés Három részre tagolható: a keleti és délkeleti részen az Alpok térsége északnyugati részén a Jura-hegység magasodik az ország középső részén elterülő síkság, ahol a svájciak nagyobb része él (Mittelland). Az ország 5%-át tavak borítják Genfi-tó, Boden-tó, Léman-tó Legmagasabb pontja a Dufour, 4634 méter magas Matterhorn 4478 m

Síturizmus Nyugati-Alpok Davos Alpine Arena Les Diablerets 2483 és 2844 méteres csúcsok 325 km-es, jól karbantartott pályarendszer, 15 kabinos, 9 ülő- és 30 húzólift, 120 km fekete, 134 km piros, 71 km kék pálya áll a vendégek rendelkezésére Alpine Arena 180 kilométeres, tökéletesen karbantartott sípályarendszerét 11 kabinos, 7 ülő- és 11 húzólift szolgálja ki (46 km fekete, 71 km piros, 63 km kék pálya közül mindenki megtalálhatja a saját szintjének megfelelőt) Les Diablerets Montreaux-tól 35 km (Genfi-tó) 3123 m Diedenhorn

Jungfrau-régió Interlaken St. Moritz 4 Völgy régió

Bakancsos turizmus hegyi utak, vízesések, szurdokvölgyek magashegyi sziklamászó-túrák

Városok Genf Bern „legkisebb nagyváros„ Genfi-tó, a Rhone folyó, a közeli hegységek festői tájakat biztosítanak Jet d'Eau, a 140 méter magas szökőkút a tó belsejében, mely a kikötő helyét mutatja Genf több mint 30 múzeumával, számos színházával és operaházával igazi kulturális központja a térségnek Bern Svájc fővárosa és Bern kanton székhelye Az UNESCO által összeállított Világörökség része Bernben találhatjuk Európa leghosszabb fedett bevásárló sétányát

Zürich Basel a Zürichi-tó északi végénél terül el Európa talán egyik legszebb bevásárló utcája Chagall-ablakokról híres Fraumünsteri Kolostor Thomas Mann lakóháza Basel Rajna partján, a francia és német határ közelében fekszik Svájc legrégebbi egyeteme (1450) Több mint 30 múzeum, évente közel 1000 koncertet rendeznek, ezenkívül Basel rendszeresen ad otthont különféle zenei és jazz fesztiváloknak

Neuchatel Interlaken Winterthur St. Gallen Locarno

Svájci óra Svájci bicska Csokoládé

Régiók a) Jungfrau-régió b) Valaisi-Alpok A Jungfrau-régió a Berni-Alpok északi oldalán helyezkedik el, Svájc egyik jelképévé vált. Képét meghatározza a három csúcs: a Jungfrau, az Eiger és a Mönch. A hegycsúcsok mögött található többek között az Aletsch-gleccser, Európa leghosszabb gleccsere, a Lauterbrunnental híres kettős völgye, s e területen halad Európa legmagasabban (3000 m fölötti pályán) futó vasútja, a Jungfraubahn. A régió Svájc egyik legfelkapottabb síterepének számít, de a nyári időszakban is rendkívül népszerű. A régió központja Interlaken a hegység előterében, valamint Grindelwald, a régió belső területén. b) Valaisi-Alpok A régió jelképe, amely Svájc legismertebb hegyének is számít a Matterhorn, amit a „Hegyek Királyának” is szoktak nevezni. Vele szemben látható a Gorner-gleccser, amely a leghosszabb gleccserek közé tartozik (15 km). A Theodul-gleccseren a nyári síelés is lehetséges, az egész régió elsősorban a síelésnek, illetve a nyári magashegységi turizmusnak köszönheti világhírét. Zermatt mellett a másik jelentős központ: Saas Fee.

c) Genfi-tó környéke d) Jura A Francia-Svájchoz tartozó város, a legkozmopolitább település egész Svájcban. A legtöbb nemzetközi intézmény központja Genfben székel. A konferenciaturizmus rendkívül nagy bevételeket jelent Genfnek. A Genfi-tó partvidéke, köszönhetően a domborzati viszonyoknak, mediterrán jellegű éghajlatot jelent, s kellemes üdülővárosok jöttek létre, amelyek közül több, szintén nemzetközi intézmények székhelyei is (pl. Lausanne, Montreaux). Ide sorolhatjuk Sion városát is, amely a Rhone völgyében jelentős síközpont. A Genfi-tótól délre, a francia-svájci határon húzódik Európa legnagyobb összefüggő sípályarendszere. d) Jura Az országról alkotott jellegzetes alpesi típusú képpel ellentétben itt szelídebb hegyvidéket és dombvidéket találunk. Jelentős a tavi üdülés, elsősorban Neuchatel-i -, és a Bieli-tó partján. A falusi turizmus illetve a soft-turizmus több ága fejlett. Főbb központok: Neuchatel, Biel, Frieburg; valamint további hangulatos kisebb városok, mint Mutier, Delimont.

e) Mittelland (Svájci-medence) A Jura-hegység és az Alpok fő vonulatai között elhelyezkedő medence valójában dombvidék. A jégkorszaki morénaanyagot felszabdalták a folyók, s a morénák tavakat hoztak létre. Részben a tavakhoz kapcsolódnak azok a történelmi városok, amelyek Svájc legjelentősebb kereskedelmi – pénzügyi és ma már idegenforgalmi központjai is (Bern, Basel, Zürich, Luzern, Schaffhausen, Sankt Gallen). Az ország északi határán a Bodeni-tó nagy volumenű tavi üdülésnek a helyszíne. Schaffhausen mellett pedig Európa legnagyobb vízesését, a Rheinfall-t találjuk. f) Kelet-Svájc Kelet-Svájc alatt a Rajna-völgyet, illetve a nyugati oldalán lévő, viszonylag alacsonyabb hegyvidékeket értjük. Legismertebb központja Sankt Gallen, amely az UNESCO Világörökség része is, valamint Bad Ragaz, Svájc egyik leghíresebb és legpatinásabb gyógyfürdője, amelyet már a középkorban is ismertek.

g) Ticino (Olasz-Svájc) A lejtők déli kitettségének köszönhetően mediterrán jellegű éghajlat jött létre, amely a Locarnoi-tó és a Lago Maggiore partvidékén így lehetővé tette a tavi üdülést. Az olasz nyelvterületen az építészeti stílus is teljesen olaszos, ez vonatkozik mind a kis falvakra, illetve a nagyobb városokra (Locarno, Lugano) a fesztiváloknak és a különböző konferenciáknak a helyszínét jelenti. h) Graubünden Az Európa tetejének is nevezett kanton a legnagyobb, de ugyanakkor a legritkábban lakott. Itt találjuk a legrégibb történelmi – kulturális emlékeket, és itt beszélik az ősi rätoromán nyelvet, s itt találjuk Európa legmagasabban fekvő települését is (Lü). Elsősorban a téli síelésnek és a nyári alpinizmusnak a központjai húzódnak itt, amelyek egyben a gyógyüdülésnek és a konferenciaturizmusnak is a helyszínei (St. Moritz, Davos). Világhíres szurdokvölgye a Via Mala. A Morteratsch-gleccser -mivel könnyen megközelíthető-, az egyik legnépszerűbb jégár egész Svájcban. Az ország első nemzeti parkja, a Svájci Nemzeti Park a Rhäti-Alpokban található. Svájc legdélibb pontján emelkedik a legrégibb építészeti emlék, Val Müstair kolostora, amely az UNESCO Világörökség része.