Az iskolai teljesítménykényszer és a pszichoszomatikus tünetek újabb aspektusból DR.GELENCSÉR ERZSÉBET II. évf. PhD hallgató PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola Nevelésszociológia Program

Bevezetésül A következőkben a téma elméleti keretének egy speciális szegmensét mutatom be, amely része a kutatási munkámnak. A további elméleti megközelítés, valamint a kutatás adatai a levonható következtetésekkel együtt munkám további részét képezik. (Az ehhez kapcsolódó cikk szintén olvasható a portfólión.)

EGÉSZSÉG-MEGTARTÁS ÉS INTERDISZCIPLINARITÁS Kedvezőtlen hazai megbetegedési és halálozási adatok. Az orvostudomány lehetőségei az egészség megtartásában. Az egészség-megtartás intézményes befolyásolása. Az oktatási rendszer fontossága, szerepe az egészség megtartásában.

EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG: A PSZICHOSZOMATIKUS SZEMLÉLET Mit jeleznek a pszichoszomatikus tünetek? Vizsgálható –e a test és a lélek külön-külön? Melyek az egészséget és a betegség kialakulását befolyásoló egyéb tényezők?

AZ EGÉSZSÉGFELFOGÁS PARADIGMAVÁLTÁSÁNAK ÁLLOMÁSAI I. A biomedicinális vagy biomedikális modell Jellemzői: - a biológiai szemlélet - biológiai összetevők szerepe lelki zavarok mögött Hibái: - betegségcentrikus - hibaorientált - saját és környezeti erőforrások figyelmen kívül hagyása

AZ EGÉSZSÉGFELFOGÁS PARADIGMAVÁLTÁSÁNAK ÁLLOMÁSAI II. A biopszichoszociális szemlélet ( Engel, 1977.) Lényege: A betegségek okait és következményeit biológiai, pszichikai és szociális tényezők befolyásolják. Bármelyik szint befolyásolja a többit!

A Z EGÉSZSÉGFELFOGÁS PARADIGMAVÁLTÁSNAK ÁLLOMÁSAI III. A pszicho-neuro-immunológiai elmélet (Locke) Mit jelent ez? Az immunrendszer és a szervezet egyéb védőmechanizmusainak kielégítő működése az egyén megfelelő pszichés állapotától függ.

AZ EGÉSZSÉGFELFOGÁS PARADIGMAVÁLTÁSÁNAK ÁLLOMÁSAI IV. A salutogenetikus modell (dinamikus egészségfogalom) Antonovsky, 1979. A modell lényege: a koherenciaérzet megfogalmazása. A koherenciaérzet összetevői: - átláthatóság - kezelhetőség - érdemesség (értelemteliség)

A CIGÁNYSÁG VÁNDORLÁSA A Z ŐSHAZA UTÁN I A CIGÁNYSÁG VÁNDORLÁSA A Z ŐSHAZA UTÁN I. A DINAMIKUS EGÉSZSÉGFOGALOM KIEGÉSZÍTŐ ELMÉLETEI G.W.Albee: az egészség megtartásának feltételei - megküzdőképesség - önértékelés - támogató csoport A reziliencia fogalmának elterjedése: az egyén a kedvezőtlen előjelek ellenére is szembenéz és megbirkózik a nehézségekkel.

A CIGÁNYSÁG VÁNDORLÁSA A Z ŐSHAZA UTÁN I. A STRESSZ ÉS AZ EGÉSZSÉG I. Selye János stressz elmélete: a stresszre adott válasz nem más, mint általános adaptációs szindróma. A stressz lehet nemcsak negatív, hanem pozitív hatású is, mindaddig, amíg a fizikai és pszichológiai fejlődés alapfeltételeként hat.

A STRESSZ ÉS AZ EGÉSZSÉG II. A „megbirkózás” (coping): a stressz ikerfogalma. A megbirkózáshoz szükségesek: a koherenciaérzés, a kihívásokra reagálás, a kontrollképesség. A fentiekkel egybecseng Csíkszentmihályi Mihály „autotelikus én” elmélete, és Kobasa lelki edzettség (hardiness) teóriája.

TELJESÍTMÉNY ÉS PERFEKCIONIZMUS Mi vezet ide? Az iskola és a tanulás szerepe az ember életében. A diákok tanulással kapcsolatos magatartása és az iskolai teljesítmény közti kapcsolat fontossága. Elismerés megfelelő teljesítmény esetén. Az egyéni erőfeszítés és az egyéni elismerés magában hordja a rivalizálás veszélyét.

A PERFEKCIONIZNMUS I. Perfekció = kiváló, tökéletes A perfekcionizmus iránti igény: az egyén nyertesen szeretne kikerülni minden összehasonlításból. Perfekcionizmus: a kiválóságra törekvés (negatív és pozitív végpontok között). A perfekcionizmus gyökerei (R. Winter szerint):gének, kultúra, család, iskola. A perfekcionizmus típusai:megjelenés, teljesítmény, erkölcsi, teljes körű.

A PERFEKCIONIZMUS II. A szélsőségesen – kórosan – perfekcionista egyén esetében az önértékelés alapja a teljesítmény („akkor szerethető az ember, ha hibátlanul teljesít”). Az egészséges perfekcionista egyén kiválóságra törekszik, de valódi örömöt merít a magas színvonalú munkából. Hol a határ a kóros és az egészséges perfekcionizmus között? (Stanley Cavell)

A KÉNYSZERÉRZÉS KIALAKULÁSA A TANULÓKBAN Néhány ok az oktatási rendszer részéről: - a tantervi követelmények, a tananyag túlméretezettsége - magas a tanórák száma - egyoldalú intellektuális terhelés - felvételi centrikus oktatás - az alkalmazott nevelési eljárások esetleges inadekvát volta

A KÉNYSZERÉRZÉS KIALAKULÁSA A TANULÓKBAN II. A kényszerérzés kialakulásának egyéb tényezői: - a tanulók intellektuális képességei - a szocio-emocionális összetevők, mint: motiváltság igényszint önértékelés önbizalom érzelmi stabilitás

A PSZICHOSZOMATIKUS TÜNETEKRŐL ÁLTALÁBAN A pszichoszomatikus tünet: szervi elváltozás nélküli funkcionális tünet. Általában jellemző, hogy az orvoshoz fordulók kb. 20-50 %-ában nincsen kimutatható szervi elváltozás a panaszok hátterében. Oka: pszichikai tényezők és/vagy szociális problémák.

AZ ISKOLÁSKORÚAK GYAKORIBB PSZICHOSZOMATIKUS TÜNETEI A HBSC vizsgálatok eredményei alapján: - fáradtság- és kimerültség érzés - kedvetlenség - idegesség, félelem - elalvási nehézségek - fejfájás - gyomor- és hasfájás - hátfájás

A GYERMEK ÉS A KÖRNYEZET VISZONYA A PSZICHOSZOMATIKUS TÜNETEK ESETÉN Általában jellemző: 1., Megéli a gyermek a tüneteket, de átmenetileg nem említi a környezetének. 2., A gyermek panaszkodik a tünetei miatt környezetének. 3., A környezete (is) észleli a tüneteket.

MIKOR FORDULNAK ORVOSHOZ A TÜNETEK MIATT? A tünetek erőssége és/vagy gyakorisága miatt szervi betegség gyanúja merül fel. A panaszok alapján általában először a házi orvosnál jelentkeznek, s ha itt nem tisztázódik az ok, akkor különböző szakrendeléseken vizsgálják tovább őket.

A SZAKRENDELÉSEKEN JELENTKEZŐ GYERMEKEK FŐBB PANASZAI fejfájás, ájulás (ideggyógyászati szakrendelés) szívtáji fájdalom, szívdobogásérzet (kardiológiai szakrendelés) gyomor- és hasfájás, hányinger, émelygés (gastroenterológiai szakrendelés)

TÜNET- VAGY TÜNETCSOPORTVÁLTÁS JELLEMZŐI I. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha a panasz valódi oka – jelen esetben a teljesítménykényszer – rejtve marad, akkor átmeneti idő (esetleg tünetmentesség) után új tünetek jelentkezhetnek. Ennek következménye további szakirányú vizsgálatok másik szakrendelésen az esetleges szervi eredet kizárására.

TÜNET- VAGY TÜNETCSOPORTVÁLTÁS JELLEMZŐI II. Gyakori kezdet a fejfájás. Ezután a szívpanaszok, vagy a gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkeznek. A vizsgálatokat a fenti tünetek miatt mindig a szervi okok kizárására kell végezni, de kellő megfontolás után (az esetlegesen megterhelő vizsgálatok miatt). Fontos az előzmények, a körülmények feltárása, és az esetleges pszichés háttér tisztázása.

A PSZICHOSZOMATIKUS TÜNETEK ÉS A PERIODICITÁS (CIKLIKUSSÁG) A pszichoszomatikus tünetek a tanév bizonyos periódusaiban gyakoribbak. Jellemző: - a tanév elején - a tanév megterhelő periódusaiban (november, december, április, május) A szakrendelések forgalma ezekben az időszakokban megemelkedik.

KINEK KELL GONDOLNIA A TELJESÍTMÉNYKÉNYSZERRE, MINT OKI TÉNYEZŐRE? A tanuló közvetlen környezetének (család, barátok). Az oktatásban dolgozóknak. A gyermekeket ellátó egészségügyi dolgozóknak (orvos, védőnő). Ezért fontos (lenne) a megfelelő információ- és tapasztalatcsere, együttműködés a fentebb említettek között.

MIÉRT FONTOS AZ ISKOLÁSOK PSZICHOSZOMATIKUS TÜNETEINEK FELISMERÉSE? A tartósan fennálló pszichoszomatikus tünetek - az ok felderítése és megszüntetése nélkül - a későbbiekben szervi elváltozásokhoz vezethetnek. A pszichoszomatikus tünetek és következményeik meghatározzák a serdülők egészséghez és betegséghez való későbbi attitűdjét.

KÖSZÖNÖM a megtisztelő figyelmet KÖSZÖNÖM a megtisztelő figyelmet! A témához kapcsolódó cikk ( az irodalomjegyzékkel együtt) szintén olvasható a portfólión!