Az információ és kódolása Kovácsné Lakatos Szilvia INFORMATIKA Az információ és kódolása Kovácsné Lakatos Szilvia

AZ INFORMÁCIÓ Az információ: Egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma, amely az objektumok állapotának megváltozásának nyilvánul meg. Röviden: A kommunikáció objektív tartalma az információ. Mértékegysége: bit

SZÁMRENDSZEREK Lényeg: helyérték x=anqn+an-1qn-1+…+a1q+a0 Ahol: x – a szám értéke számrendszertől függetlenül q – a számrendszer alapszáma an..a0 – q alapú számrendszerbeli számjegyek, pozitív egész számok, kisebbek q-nál qi – az ai számjegy helyértéke

SZÁMRENDSZEREK A számítástechnikában használt számrendszerek: Bináris (2-es alapú), fizikai szinten használatos Decimális (10-es alapú), a felhasználóval történő kommunikációra használjuk Hexadecimális (16-os), fizikai szinten, adattömörítésre használjuk

MÉRTÉKEGYSÉGEK 1 bit – kettes számrendszerbeli számjegy 1 bájt – 8 bites egység, 8 számjegyű bináris szám. Decimális értéke: 0 és 255 között változhat. (256(10)= 1 0000 0000(2), ami 9 számjegyű lenne) 1 KiloBájt (KB) = 210 Bájt = 1024 Byte 1 MegaBájt (MB) = 10242 Bájt  1.000.000 Bájt 1 GigaBájt (GB) = 10243 Bájt  1 milliárd Bájt 1 TerraBájt (TB) = 10244 Bájt  1 billió Bájt

SZÁMOK KEZELÉSE Egy szám tárolására véges tárhely áll rendelkezésre, ezért nem képes a számítógép a végtelen tizedes törtek kezelésére. Néhány jelenség: Kerekítési hiba Túlcsordulás Alulcsordulás Nullával való osztás Tudományos számformátum

SZÖVEGEK KÓDOLÁSA ASCII kódolás (American Standard Code for Information Interchange) Minden karaktert 1 bájton ábrázol, összesen 256-féle számkód. 0..127 kódok: alap karakterkészlet 128..255 kódok: kiegészítő karakterkészlet. A szabvány nem rögzíti, ezért számos változat, ún. kódlap létezik. CWI kódlap – magyar konstrukció DOS-852 kódlap – a kelet-európai nyelvekhez definiálták Latin-2 kódlap – ISO 8859-2 szabványnak felel meg. Windows, Linux, Internet

SZÖVEGEK KÓDOLÁSA Unicode szabvány: A többféle kódlap okozta problémák kiküszöbölésére szolgáló újabb szabvány, 1 karaktert több bájton kódol. Egy kódlap, az összes nyelv speciális betűit tartalmazza. 0..127 kódok: alap latin karakterek, ASCII-val megegyezik A többi helyen meghatározott sorrendben latin kiegészítő karakterek, görög, ciril, héber, arab, távol-keleti stb. karakterek találhatók. (www.unicode.org)

KÉPEK RASZTERES KÓDOLÁSA A.) Raszteres (pixelgrafikus) kódolás Minden pixel egy bináris szám. Minél több bites a szám, annál nagyobb színmélységről beszélünk. Monochrom kép esetén: 1 biten 2 színt ábrázolunk (bináris kép) 8 biten: 256 szürkefokozat

KÉPEK RASZTERES KÓDOLÁSA Színes kép esetén: 4 bites pixeleknél 16 szín jeleníthető meg. 8 bites pixelek: 256 szín 16 bites pixelek: 65 536 szín = high color kódolás 24 bites pixelek: tökéletes színhűség = true color képek A kép minősége a felbontástól függ. A nagy felbontás kompenzálhatja a kis színmélységet.

KÉPEK VEKTORGRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSA B.) Vektorgrafikus képkódolás A számítógép a képek struktúráját tárolja rajzelemek rendszereként, amit koordináta-geometriai eszközökkel történik. Nagyításban a raszteres kép durvább lesz, vektoros ábrázolás esetén a koordináta-geometriai leírások alapján mindig korrekt vonalakkal újrarajzolja a gép.

HANGOK KÓDOLÁSA Digitális hangfájl Analóg jeleket adott időközönként mintavételezik, számok sorozatává alakítják. A számok 8-, vagy 16 bitesek lehetnek. CD- minőségnél a mintavételezés 44,1 kHz. Windows alatt a .wav kiterjesztésű állományok ilyenek.

HANGOK KÓDOLÁSA 2. Midi fájl (Musical Instrument Digital Interface) Digitális kotta, időbélyeggel ellátott utasítások listája, az egyes hangszerekkel kapcsolatos tevékenységeket rögzíti. A MIDI fájlok sokkal kisebbek, mint a digitális hangfájlok. Összehasonlítva a karakterábrázolással: a digitális hangfájl a raszteres, a MIDI a vektorgrafikus kódolásnak felel meg